Egyperces tudomány
címke rss- kapcsolódó címkék:
- középkor
- történelem
- kutatás
- hódoltság
- kísérlet
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Tudja-e, hogy miért kaparja el a macska a piszkát?
Miután a házi macska elvégzi a dolgát az alomtálcán vagy a kertben, szinte mindig elkaparja a piszkát. A viselkedésbiológiával foglalkozó tudósok, az etológusok szerint ez a szokás egy õsi túlélõ ösztön házi kedvenceinknél.
Tudja-e, hogy miért dagaszt a macska?
A macskatulajdonosok gyakran tapasztalhatják, hogy mielõtt lefekszik valahová a kedvencük, dagasztani kezd, vagyis a mellsõ tappancsaival nyomkodja a takarót vagy a párnát, sõt némelyikük még karmait is kimereszti, vagy a nyálát csorgatja eközben. De a macska ugyanígy kezd el dagasztani, ha nagy elégedetten a gazdájára telepszik, miközben hangosan dorombol.
Nincs még egy betegség a földön, ami ennyire félelmetes lenne
Nincs olyan ember bolygónkon, akinek ne lett volna már álmatlan éjszakája. Az ennek eredményeképpen fellépõ frusztráció, forgolódás, kimerültség mindenki számára ismert, kis szerencsével ugyanakkor az elkövetkezõ éjszakán, vagy az azt követõn ki tudjuk pihenni fáradalmainkat. Létezik viszont egy betegség, ami nem engedi nyugovóra térni a pácienst; lassan végzi ki, megfosztva a pihenés frissítõ hatásától. Végül a szerencsétlenül járt áldozat hallucinációk, pánikrohamok közepette leheli ki lelkét.
Tudja-e, hogy miért hoz haza a macska elpusztult állatokat?
A macskatulajdonosok jól ismerik kedvenceiknek azt a szokását, hogy jóllakottságuk ellenére is idõnként hazavisznek elpusztult állatokat, amit letesznek a gazdájuk lába elé. E meglehetõsen bizarrnak tûnõ viselkedés valójában macskánk ragaszkodásának és szeretetének õsi ösztönökön alapuló sajátos kifejezési formája.
Tudja-e, hogy hol található Magyarország leghosszabb labirintusa?
A honfoglalásnak állít emléket az az összesen 4,8 kilométer hosszú sövénylabirintus, ami az ország szívében fekszik. A honfoglaláskori magyar övcsatot mintázó bonyolult labirintus ezzel a hosszúságával világviszonylatban is a legnagyobbak közé tartozik, a képzeletbeli dobogó harmadik helyét mondhatja a magáénak.
Tudja-e, miért köröz a kutya lefekvés elõtt?
A kutyatulajdonosok minden bizonnyal jól ismerik kedvenceiknek azt a szokását, hogy mielõtt elfekszenek szundikálni, gyakran köröznek a fekvõhelyük elõtt. Most elmondjuk, hogy miért viselkednek így az ebek.
Tudja-e, miért észak-dél irányba állva könnyítenek magukon a kutyák?
Valószínûleg nem sok ebtulajdonos figyel fel arra, hogy kutyája rendszeresen az észak-dél irányba beállva ürít. Német és cseh kutatók próbáltak rájönni ennek okára, akik tanulmányukat a Frontiers in Zoology címû állattani magazinban publikálták.
Tudja-e, hogy hol található Magyarország legmélyebb tava?
Magyarország területét a sztyeppei-síkvidéki, szabálytalan partvonalú és többnyire rendkívül sekély állóvizek jellemzik. Legnagyobb tavunk, a 77 kilométer hosszú és 600 négyzetkilométer vízfelülettel rendelkezõ Balaton – ami ezzel Közép-Európában is a legnagyobbnak számít – 12,5 méteres maximális mélységéhez képest azonban a legmélyebb hazai tavunk valóságos óceáni ároknak számít.
Tudja-e, hol van a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett képe?
Méretei ugyanúgy impozánsak, mint az oltárképet befogadó bazilika méretei. A kép a reneszánsz egyik leghíresebb itáliai mestere, Tiziano Mária mennybevitele címû festményének az eredetivel mindenben megegyezõ, ám kinagyított másolata. A világ legnagyobb egyetlen vászonra festett képe egyike kiemelkedõ különlegessége hazai legjeinknek.
- címkék:
- Liszt Ferenc
- Szent István
- Hild József
- Michelangelo Girgoletti
- Scitovszky János esztergomi érsek
- Esztergom
- világrekord
- bazilika
- festmény
- Egyperces tudomány
- hódoltság
- Habsburg-ház
- Nagyboldogasszony és Szent Adalbert fõszékesegyház
- Rudnay Sándor esztergomi érsek
- fõoltárkép
- felszentelés
- Címkefelhõ »
Tudja-e, hogy ki volt valójában Toldi Miklós?
Arany János Toldi címû elbeszélõ költeményében, valamint az Ilosvai Selymes Péter regényes énekében szereplõ Toldi Miklós nem kitalált alak, hanem bizony létezõ személy volt, Nagy Lajos király híres lovagja.
Tudja-e, hogyan lett az elvetélt szívgyógyszerbõl Viagra?
A közismert Viagra eredeti nevén a Sildenafil citrate nevû készítményt magas vérnyomás, illetve angina elleni szernek fejlesztették ki, és csak a véletlennek köszönhetõen lett belõle a férfiasságot erõsítõ szer
Tudja-e, hogy miért köpködnek a focisták a pályán?
Futballmeccseket nézve gyakran feltûnhet, hogy a focisták, miután a mérkõzés szünetében meghúzzák az üveget, kiköpik az italt. Kiderült, hogy e nem túl gusztusosnak tûnõ szokásnak teljesítménynövelõ hatása lehet egy friss tanulmány szerint.
Tudja-e, hogy ki volt a magyar történelem igazi pünkösdi királya?
A legrövidebb ideig uralkodó királyunk mindössze 24 napot ült a magyar trónon. II. Károly, Nagy Lajos király gyámfia, akit rövid uralkodása miatt méltán emlegetnek a magyar történelem pünkösdi királyaként, udvari összeesküvés, illetve merénylet áldozata lett.
Tudja-e, melyik volt az ûrverseny öt legborzalmasabb katasztrófája?
Miután a Szovjetunió 1957-ben felbocsátotta a Szputnyik-1 mûholdat, az Egyesült Államok kemény ûrversenyt hirdetett kommunista riválisával szemben. Az ezt követõ kiélezett versengés során számos, figyelemreméltó sikert értek el mindkét oldalon: Jurij Gagarin szovjet ûrhajós jutott ki elsõként a kozmoszba, Amerika pedig a holdra szállásért folytatott versenyt nyerte meg. Ám mindez számos kudarccal és halálos katasztrófákkal is együtt járt.
Tudja-e, hogy kik voltak a történelem legerõsebb férfijai?
Napjainkban a férfiak súlyemelõ versenyeken és birkózó mérkõzéseken tudják leginkább megmutatni erejüket, ám évszázadokkal ezelõtt bikákat, vasból készült kerekeket, és szekereket emelgettek átlagon felüli kondíciójukat bizonyítva. Megmutatjuk, hogy kik voltak a történelem legfigyelemreméltóbb és leghíresebb erõmûvészei.
Tudja-e, hogy a házi macskák úgy mûködnek, mint a porszívó?
Svéd kutatók bebizonyították, hogy a házi macskák bizonyos, a lakásban lévõ szennyezõdéseket felhalmoznak a szervezetükben. A macskák elsõsorban azoknak a bútorokból és elektronikai eszközökbõl származó és az egészségre igen kedvezõtlen hatású kemikáliáknak vannak kitéve, amelyek apró szemû porrá válnak.
Tudja-e, hogy miért kapnak az ûrhajósok is svájci bicskát?
Kevés dolog áll szorosabb kapcsolatban Svájccal, mint a híres-neves svájci bicska. Hiába az alpesi csokoládé vagy a kitûnõ minõségû sajt, mégis kevés turista hagyja el az országot anélkül, hogy ott ne lapulna zsebében ez az ikonikus eszköz.
Bebizonyították, a macska ugyanúgy szeretheti gazdiját, mint a kutya
A házi kedvencek közül a macskákat gyakran éri az a vád, hogy csak érdekbõl ragaszkodnak a gazdájukhoz, ám érzelmileg nem kötõdnek hozzá, szemben a kutyával. A kaliforniai Claremont Graduate University kutatói most tudományosan is bebizonyították, hogy mindez nem így van, és a macskák érzéketlenségét hangoztató vádak alaptalanok.
Tudja-e, hogy a Guinness sörben miért lefelé szállnak a buborékok?
Létezik egy sörfajta, amelyben más italokkal ellentétben, lelfelé szállnak a buborékok. A Royal Society of Chemistry kutatói megfejtették a rejtélyes jelenség titkát, amely már régóta foglalkoztatta a tudósokat.
Tudja-e, miért szeretik kartondobozba fészkelni magukat a macskák?
Aki macskát tart, az jól tudja, hogy a házi kedvence milyen szívesen fészkeli be magát különféle kartondobozokba, de akár egy méretes jénai tálba, táskába, vagy egy üres szemetesvödörbe is. De vajon miért? Utánajártunk a macskák e különleges szokásának.
Tudja-e, ki volt a legtöbb áldozatot szedõ magyar sorozatgyilkos?
A 20. századi magyar kriminalisztika történetébõl számos kétes hírnevet szerzett emberölési ügy ismert. Ilyen többek között a tiszazugi arzénes asszonyok 1929-ben kipattant és világviszonylatban is egyedülálló bûnügye, csak úgy, mint a Kádár-rendszer igazságszolgáltatásának egyik nagy fiaskójaként nyilvántartott, nõk sérelmére elkövetett sorozatgyilkosság tettese, a martfûi rémként elhíresült Kovács Péter ügye is. A magyar Hasfelmetszõ Jack, a századelõ és a hazai kriminalisztikatörténet szomorú rekorderének számító sorozatgyilkos, Kiss Béla története annyiban is különleges, hogy az elkövetõ sohasem került a vádlottak padjára.
Tudja-e, melyik Magyarország legnagyobb, hideglelést okozó pókfaja?
Egy-egy gyorsan szaladó pókszabású rovar látványa - fõleg a hölgyek körében- gyakran pánikszerû pókiszonyt vált ki. Vannak, akik még az apróbb és ártalmatlan kaszáspókoktól is viszolyognak, egy-egy madárpók méretû ízeltlábú sokak számára pedig egyenesen a horrorisztikus lázálmok világát idézi. Noha Magyarország nem élõhelye a gyakran tenyérnyi méretû trópusi pókfajoknak, azonban hazánkban is honos egy, már-már a trópusi rokonok világát idézõ ritka és méretes faj.
Tudja-e, hogy miért került Tell Vilmos a magyar kártyára?
George Washingtonhoz hasonlóan a szabadságért harcolt, és elképesztõ bátorsággal hasította ketté a saját fia feje tetejére elhelyezett almát száz lépés távolságból a számszeríjával. A svájci hõs, Tell Vilmos nem véletlenül vált nemzeti jelképpé. De hogyan került a magyar kártya makkfelsõ-lapjára?
Tudja-e, hogy kirõl nevezték el a bernáthegyi kutyát?
A rumoshordóval ábrázolt kutya, amely Svájc fõvárosában, Bernben, a természettudományi múzeumban állandó tárlattal is rendelkezik, egy szerzetesrõl kapta közismertté vált fajtanevét.
Tudja-e, hogy mi volt a történelem legtrágárabb diplomáciai üzenete?
A diplomáciai etikett, az államok közötti külpolitikai érintkezés írott és íratlan szabályai hosszú, több évszázados múltra tekintenek vissza. A diplomácia írásos és szóbeli jegyzékeit a választékos és kifinomult stílus valamint az udvarias hangnem jellemzi még nehéz, konfliktusos ügyekben is. Akadnak azonban a kivételt erõsítõ szabályok, amelyek közül a leghíresebb a zaporozsjei kozákok 1676-ban IV. Mehmed szultánnak írt válaszlevele, amit a padisah aligha tett ki az ablakba.
Tudja-e, miért van lyuk az utasszállító gépek ablakán?
Igen, akármilyen furcsa is, a repülõgépek ablakán egy apró lyuk található, ami lehet, hogy ijesztõen hangzik, de az utasok biztonságát szolgálja ez az úgynevezett lélegzõ nyílás, derül ki Mark Vanhoenacker, a British Airways pilótájának a Slate magazinban megjelent cikkébõl.
Tudja-e, hogy kirõl nevezték el a híres Szépasszony-völgyet?
Egerben húzódik a messze földön híres és összefüggõ boros pincesorokkal teli Szépasszony-völgy. Hogy ki is lehetett az a bizonyos névadó szépasszony, arról több elképzelés, legenda is kering.
Tudja-e, hol található az elátkozott forrás, amiben minden kõvé válik?
Az Egyesült Királyság területén több olyan régi és legendás forrás is található, amiben megkövesednek a beléjük került tárgyak. A múltban úgy tartották, hogy e „kutakat” gonosz varázslat sújtja, ezért a középkor embere sohasem kockáztatta meg, hogy az „elátkozott” kutak vizébõl merítsen.
Tudja-e, vajon miért pont a gólya hozza a babákat?
Az újszülötteket igen gyakran ábrázolják egy kendõbe kötve, amint a gólyák csõrében lógnak. A hosszúlábú madár jelképe már hosszú-hosszú évszázadok óta összekapcsolódik a születéssel illetve a csecsemõkkel, és nem véletlenül van helye a jó kívánságokat jelzõ kártyákon, babaruhákon, és a takarókon is.
Tudja-e, hol sújthatná halálra a villám a legtöbb embert a Földön?
A „legelektromosabb” és a villámcsapások szempontjából legveszélyesebb hely a Földön a dél-amerikai kontinensen, Venezuelában található. Itt fekszik az a különleges tó, ahol percenként átlagosan 27 villám sújt le. A Maracaibo-tó a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a Föld legnagyobb villámkoncentrációval rendelkezõ pontja.
Tudja-e, hol mûködik fordítva a gravitáció a Földön?
Számos olyan hely létezik a Földön, ami – legalábbis látszólag -, ellenáll a gravitációnak, amelyeket „mágneses dombként" vagy mint „kísértet dombot" emlegetnek, mert itt visszafelé esnek a tárgyak, és a lejtõn felfelé gurul az autó.
Tudja-e, miért nagyobb a Hold, amikor a horizonthoz áll közel?
A kelõ Hold jóval nagyobbnak látszik, amikor még a horizont közelében áll. Mindez régóta ismert, és már az i.e. 4. század óta dokumentált, mivel a furcsa jelenség egyaránt komoly fejtörést okozott a régmúlt gondolkodóinak csakúgy, mint a jelen tudósainak.
Tudja-e, miért lett augusztus 20. Szent István ünnepe?
Augusztus 20.-a a keresztény államalapítás, illetve Szent István és a kenyér ünnepe a legrégebbi magyar nemzeti ünnep. A középkori magyar királyság és államiság megalapítója 1038. augusztus 15-én hunyt el, és csak több mint hatszáz évvel késõbb avatták hivatalosan is, a kánonjog szabályai szerint szentté, Buda 1686. szeptember 2-i bevétele után. Hogy akkor mégis miért augusztus 20. Szent István napja? Ennek jártunk utána.
Tudja-e, honnan ered az azt a hét meg nyolcát, és a kirelejzumát?
Az istenkáromlás gyökerei még a magyarság pogány múltjába nyúlnak vissza. Az államalapító, Szent István király tette meg hivatalosan is államvallásnak a kereszténységet, ám a magyarság egy, az õsi hagyományokhoz és a törzsi közösségi életformához ragaszkodó része ellenállt a térítésnek, a kereszténységgel szembeni ellenérzésének pedig – többek között - a keresztény jelképeket és dogmákat szidalmazó káromkodásokkal adott hangot.
Tudja-e, hol olvasható az elsõ fennmaradt magyar szitkozódás?
A magyarokról régóta úgy tartják, hogy igen gazdag káromkodós szókinccsel rendelkezõ nemzet, akik ráadásul még kitûnõen cifrázzák is a szitkozódásokat. A történeti források szerint eleink is roppant kreatívak voltak a káromkodások szókincsének fejlesztésében. Az elsõ fennmaradt magyar szitok az 1479-es Dubnici-krónikában olvasható.
Miért támad rá a nagy fehér cápa a védõketrecre?
Dél-Afrika, Ausztrália, és Mexikó néhány híres merülõhelyén igazi adrenalinbombát kínálnak a kalandra éhes búvárok számára; közvetlen-közelrõl, a víz alá merített védõketrec biztonságában nézhetnek farkasszemet az óceánok rettegett csúcsragadozójával, a nagy fehér cápával. De mennyire biztonságosak ezek az alkalmatosságok, és vajon miért rohamozza meg idõként a nagy fehér a védõketreceket?
- címkék:
- Rodney Fox
- André Hartman
- Chris Fallows
- Mike Rutzen
- Ausztrália
- Dél-Afrikai Köztársaság
- Guadalupe
- megfigyelés
- baleset
- nagy fehér cápa
- biztonság
- búvárkodás
- fém
- porcos halak
- világtenger
- tengeri ragadozók
- Egyperces tudomány
- Lorenzini-ampullák
- cápaketrec
- mikrofeszültség
- cápás merülés
- parti öv
- Címkefelhõ »
Tudja-e, hogy melyik a magyar királynék városa?
Szent István az elsõ püspökségek egyikét a Rómához hasonlóan dombokra épült Veszprém városában alapította. Szent István hitvesét, Gizellát itt, kedvenc városában koronázták magyar királynévá. Ettõl kezdve vált sok évszázados szokássá, hogy a magyar uralkodók hitveseit a „Királynék városának” fõpásztora, a mindenkori veszprémi püspök, a „királyné kancellárja” koronázta meg.
Tudja-e, melyik Magyarország harmadik legértékesebb ereklyéje?
Magyarországnak három kiemelkedõ nemzeti ereklyéje van, a Szent Korona, a Szent Jobb, valamint a harmadik, Szent László hermája, amelyet Gyõrött, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvõ hordalékkúpon, a Káptalandombon álló Nagyboldogasszony-székesegyházban õriznek. Gyõr az egyetlen város Magyarországon, ahol mindhárom ereklye megfordult.
Tudja-e, honnan való a hetedhét országon túl is kifejezésünk?
Õseink jelképrendszerében a 7 hitregei fontosságú szám, amely a végtelent jelenti. A hetes a népmesék alapszáma is. A mesékben hetedhét országon túl él a szegény ember, a sárkány hétfejû, és a mesehõs hétmérföldes csizmában jut el a hetedik határba. Utánajártunk, mire vezethetõ vissza a hetes szám mágikus jelentõsége a magyar legendáriumban.
Tudja-e, hol lehet száz méteren megtenni több mint százmillió évet?
A mezozoikum, vagyis a geológiai középkor, amit szokás a dinoszauruszok koraként is emlegetni emberi ésszel szinte felfoghatatlanul hosszú, mintegy 180 millió éves idõszakaszt jelent a Föld történetében. Csak nagyon kevés helyen lehet egyszerre fellelni a mezozoikumot alkotó három kor, a triász, a jura és a kréta rétegsorait. Mi ezt megtehetjük, méghozzá Budapesttõl alig hetven kilométer távolságra.
Döbbenet: parányi rákok erõs óceáni áramlatokat keltenek
Az óceán vizének elkeveredését, a végtelen víztömeg áramlását alapvetõen a szél, illetve a hullámok okozzák, ezt eddig is tudtuk. A vízmozgás, a világóceán hidrodinamikája igen összetett rendszer, amelyet mindeddig kizárólag fizikai tényezõkre vezettek vissza. Ám egy új tanulmány szerint az óceáni áramlatok dinamikájában a szél és a hullámzás mellett létezik egy harmadik, kiemelten fontos faktor, mégpedig a zooplanktonhoz tartozó parányi rákok tömege. Azzal, hogy a tengeri biomassza részét alkotó apró ízeltlábúaknak igen jelentõs a szerepük az áramlatok keltésében, emiatt – közvetett módon – még a klíma alakulására is kihat a tevékenységük.
Tudta-e, hogy a bálnák koponyája antennaként mûködik?
Régóta ismert, hogy a bálnák énekelnek, búgnak, sõt, még suttognak is egymással, de mindeddig nem ismerték pontosan a kutatók, hogy hogyan érzékelik a hangokat a világóceán óriásai.
Tudja, hol áll az egyetlen épségében fennmaradt török kori dzsámi?
Magyarországon az egyetlen, a minaretjével együtt épen fennmaradt török imaház, Jakováli Hasszán pasa dzsámija a mûemlékekben gazdag baranyai megyeszékhelyen, Pécsett látható a hódoltság oszmán emlékeként.
Tudta, hogy a kockacukor világít a sötétben?
Ha a sötétben egy kockacukrot kettétörünk, vagy két kockacukrot összedörzsölünk, kékes-fehér felvillanást tapasztalhatunk. Azonban nem csak a kockacukor, hanem más anyagok is mutatják ezt a jelenséget. Milyen anyagok és vajon miért villannak fel a sötétben?
Tudja-e, mi köze Szent Antal tüzének a gyilkos liszthez?
Ma már tudjuk, hogy ha a liszt lilásra színezõdött, tilos elfogyasztani, mert mérgezett. Valamikor ez a fajta mérgezés egy rejtélyes, ismeretlen eredetû rettegett betegség volt, amit a középkorban Szent Antal tüzeként emlegették.
Tudja-e, hogy mik is valójában a kunhalmok?
Az alföldi rónán domborodnak a síkság fölé azok az öt-tíz méter magas és húsz –ötven méter átmérõjû kúpok, vagy félgömb alakú képzõdmények, amelyeket évszázadok óta csak kunhalmokként emlegetnek. De valójában volt-e a kunoknak bármi köze ezekhez a halmokhoz? Utánajártunk a kérdésnek.
Tudja-e mitõl fehér és zavaros a víz idõnként,amikor kijön a csapból?
Esetenként amikor kinyitjuk a csapot, fehér színû, zavaros víz jön ki belõl. A közhiedelemmel ellentétben azonban a nem túl gusztusos jelenséget nem a klór, illetve az egyéb, víztisztító vegyszerek okozzák.
Tudja-e, hol áll Árpád fejedelem fája, melyhez a lovát kötötte?
Gyõr- Moson - Sopron megye egyik nagy múltú községben hatalmas õsi tölgy magasodik az ég felé, amit évszázadok óta Árpád fájaként emlegetnek, ugyanis a legenda szerint a honfoglaló fejedelem ehhez kötötte a lovát, amikor seregével megpihent a környéken. Ami bizonyos, hogy a hédervári Boldogasszony-templom mellett gyökerezõ tölgy nagy valószínûséggel hazánk legidõsebb fája.
Tudja-e, hogy hol áll a tizenhárom aradi vértanú 13 emlékfája?
Gróf Széchenyi István testvére, Lajos - szintén reformgondolkodású és tettû hazafi - 13 platánfát ültetett el saját parkjában az aradi vértanúk tiszteletére 1849 õszén, midõn hírét vette a szabadságharc tábornokai kivégzésének. E hazafias tette miatt Bécsben kegyvesztett lett, és eltiltották a közszerepléstõl.
Tudja-e, melyik az Oszmán Birodalom legészakabbi minaretje?
A nagy múltú észak-magyarországi település, a magyar történelemben többször is oly fontos szerepet játszott Eger belvárosában a Knézich Károly utca 1. szám alatt áll a török hódoltság idejébõl fennmaradt Kethuda minaret, amely az Oszmán Birodalom idején az iszlám legészakabbi jelképe lett.
Tudja-e, hogy kik ítélték lassú halálra a Titanic roncsát?
Amikor 1985 szeptemberében, 73 évvel a Titanic hullámsírba merülése után felfedezték az egykori óceánjáró roncsát az atlanti fenéksíkságon, már akkor feltûnt a kutatóknak, hogy a hajótestet mindenhol furcsa, jégcsapszerû képzõdmények borítják be. Mint késõbb kiderült, e cseppkövekre emlékeztetõ alakzatok olyan vasfaló baktériumtörzsek termékei, amelyek lassan, de biztosan, porrá emésztik a hatalmas hajó roncsát.
Tudja-e, hogy melyik a földkerekség legsósabb tengere?
A tenger egyik legismertebb tulajdonsága, hogy sós a vize. A világóceán sótartalma a Föld 69 százalékát lefedõ és valamivel több, mint 362 millió négyzetkilométernyi területe ellenére egyenletesnek tekinthetõ. A sótartalom átlaga az Atlanti- vagy a Csendes-óceán közepén ugyanakkora, mint a sarkvidékeket övezõ jéghideg tengerekben. A világtengernek vannak azonban olyan területei, ahol a sótartalomban szélsõséges eltérések tapasztalhatók az óceáni átlaghoz képest.
Él, mint Marci Hevesen. De tudja-e, hogy ki is volt a Marci?
Él, mint Marci Hevesen, mondják arra, akinek gondtalan aranyélete van. Eredetileg ezt viszont arra a személyre mondták, aki rövid ideig nagyon jól élt ugyan, és nagy hírnevet szerezett magának, ám aztán mégis rosszul végezte. Nos, ki is volt ez a szólás-mondásbeli Marci, és mit mûvelt Hevesen? Utánajártunk ennek is.
Tudja-e, miért csíkos a zebra, és miért van tele az autója rovarokkal?
Évtizedek óta vita tárgya, miért csíkosak a zebrák. Több teória is létezik, most azonban magyar és svéd kutatók úgy vélik, megtalálták a választ, amit a Journal of Experimental Biology magazinban jelentettek meg. És arra is megtalálták a választ, hogy egyes autókat miért lepnek el a rovarok. A két dologra ugyanaz a magyarázat.
Tudja-e, hogy miért mindig hosszában reped el a virsli?
A virsli, mikor megfõzzük, mindig hosszában reped, sohasem a virsli hosszára merõlegesen. Olyan nem fordul elõ, hogy kettétörne. De vajon miért?
Tudja-e, hogy ég a gyertya az ûrben, ha nincsen gravitáció?
A Mir ûrállomáson történt 1996-os tûzeset miatt fogott hozzá a NASA az égés mikrogravitációs környezetben történõ folyamatának kutatásába. Korábban már történt egy másik tûztragédia is, amelynek három asztronauta esett áldozatául.
Tudja-e, hol van a földkerekség legnagyobb vízesése?
Nem, nem az Angyal- és nem a Khone-, de még csak nem is az Inga-vízesés a földkerekség legnagyobb zuhataga. Az elsõ a leghosszabb, a második a legszélesebb, az Inga-vízesésnek pedig a legmeredekebb az esési szöge. De a legnagyobb zuhatag nem a szárazföldeken, hanem az az óceán felszíne alatt található, és ez nem más, mint a Grönland és Izland között alázúduló kaszkád, a Denmark Strait Cataract, azaz a Dánia-szoros vízesése.
Tudja-e, hol áll a házastársi hûség vára, a magyarországi Taj Mahal?
A királyok városában, a felesége iránt érzett szerelemtõl ihletve két kezével négy évtized alatt építette fel Bory Jenõ azt a kastélyt, amely még a Guinness rekordok könyvébe is bekerült.
Tudja-e, honnan ered a mondásunk, hogy ott tart, ahol a mádi zsidó?
Ha valaki sok fáradtságot, idõt fordít a fontosnak vélt ügyére, ami aztán még sem vezet sikerre, arra szokták mondani, hogy ott tart, ahol a mádi zsidó. De vajon, honnan is származik ez a régi szólás-mondásunk? Egy régi kedves történet elárulja nekünk.
Tudja-e, mi köze az apátsági sörnek Magyarország legöregebb tölgyéhez?
A Bakony erdejében, vadregényes hegyvidéki környezetben, 400 méter magasan fekszik a hazánkban III. Béla királyunk alapította ciszterci rend egy kolostora. A nagy múltú apátsághoz két érdekes hazai unikum is fûzõdik.
Tudja-e, hogy hol áll még ma is pellengér Magyarországon?
Pellengérre állítani, kipellengérezni, mondják, amikor valakit nyilvánosan kínos helyzetbe hoznak, megkritizálnak. De mi célt is szolgált ez a középkori büntetõeszköz, a pellengér, amelybõl még ma is áll egy hazánkban?
Tudja-e, hogy van a Mariana-ároknál is mélyebb lyuk a Földön?
A Föld legmélyebb természetes pontja a Csendes-óceán délnyugati medencéjében fekvõ Mariana-árokban található. A 11 034 méter mély Challenger-szakadék azonban korántsem tekinthetõ földünk felszíntõl mért legmélyebb pontjának.
Tudja-e, hogy hol esett utoljára 120 ezer éve esõ?
Ha tartós szárazságról beszélünk, többnyire a forró és hatalmas észak-afrikai homoksivatag, a Szahara jut az eszünkbe. Pedig a Szahara valóságos oázisnak számít a Föld legkietlenebb vidékéhez, az Andok és a Csendes-óceán között elterülõ Atacama-sivatag egyes területeihez képest.
Tudja, hogy melyik a földkerekség legnagyobb és legbüdösebb virága?
Aligha lehetne nõnapi csokrot kötni a nevében sem éppen a szebbik nem iránti figyelmességet szimbolizáló óriás bûzvirágból.
Tudja-e, hogy mi volt Einstein nagy tévedése?
Albert Einstein a tudománytörténet egyik legnagyobb alakja nem csak kivételes képességû elme volt. Emberi nagyságát mutatja többek között, hogy felemelte szavát a diktatúrák és az atomfegyverek ellen, valamint, hogy képes volt beismerni saját tévedését.
Tudja-e, hogy mitõl fénylik valami úgy, mint a Salamon töke?
Ha valami szépen ragyog, csillog-villog, szokás azt mondani, hogy úgy fénylik, mint a Salamon töke. Ki is ez a Salamon és mitõl fénylik az õ töke? Kifényesítettük, utánajártunk.
Tudja-e, hogy ki is valójában az ördög ügyvédje?
A kereszténység három nagy ága közül a katolikus és az ortodox egyház sajátossága a boldogok és a szentek tisztelete, a protestánsok teológiai okokból elvetik a szentek kultuszát. A katolikus egyházban csak a 16. század végén öltött végleges formát a szentté avatási processzus, amelyben a világi perekhez hasonló kontardiktórius, azaz érveket és ellenérveket felsorakoztató eljárásrend érvényesül.
Tudja-e, hogy hol húzzák a delet hazánk legrégebbi harangjával?
A harangozás hagyománya egészen az 5. századig nyúlik vissza, de a déli harangszó csak III. Kalllixtusz pápa 1456. június 29-én a kereszténység védelmében, illetve az iszlám hódítás ellen kiadott imabullája óta vált napi szokássá.
Tudja, hogy létezik egy könyv, aminek még az érintése is halálos?
Létezik az Egyesült Államokban egy könyv, aminek lapjai káprázatos díszeket rejtenek. A páratlanul szép képek viszont halálos veszélyt jelentenek az emberekre – olvasható az Atlas Obscura cikkében.
Tudja-e, hogy melyik Magyarország legrégebbi óceánja?
Magyarországnak ugyan nincs tengere, ám az Alföld mélyén eltemetve és a szelíden lankás középhegységeink kõzeteibe zárva rég eltûnt tengerek valamint egykorvolt hatalmas óceánok õrzik izgalmas titkaikat.
Tudja-e, hogyan nézhetett ki valójában Kleopátra?
Pontosan nem tudni, hogy VII. Kleopátra Philopatór királynõ, a Ptolemaiosz-dinasztia leghíresebb sarja és az ókori Egyiptom utolsó fáraója valóban olyan legendás szépségû nõ lehetett-e, mint ahogy az utókor emlékezetében él. A világtörténelem egyik leghíresebb királynõjérõl fennmaradt érmeképek és néhány neki tulajdonított márványportré alapján a modern számítástechnika segítségével megpróbálták rekonstruálni Kleopátra hiteles arcvonását.
Tudja-e, mi köze a kettõs vak vizsgálatnak a termálvízhez?
A kettõs vak balneoterápiás klinikai vizsgálatot elõször Magyarországon végezték el Bálint Géza professzor vezetésével. Még az 1970-es években az õ fejébõl pattant ki az az ötlet, hogy ezt a módszert alkalmazzák a termálvizek gyógyhatásának ellenõrzéséhez, amit tõle vettek át nemzetközi szinten is.
Tudja-e, hogy melyik dunántúli kisvárosban koronáztak magyar királyt?
A magyar történelemben három olyan koronázó városunk is volt, ahol rendszeresen, vagy legalább néhány alkalommal az uralkodói fejekre került Szent István koronája. Szükség törvényt bont – tartja a régi közmondás, és ez a bölcsesség nem csak a hétköznapi eseményekre, hanem idõnként még a királyok megkoronázására is igaznak bizonyult.
Tudja-e, hogy nyáron hol található természetes jég Magyarországon?
Magyarország nem rendelkezik olyan magashegységekkel, ahol a hóhatár feletti gleccsereken megmarad nyáron a jég, pedig a rekkenõ nyári meleg ellenére itthon is találhatunk természetes jeget, ritka és különleges természeti értékeink egyikének köszönhetõen.
Az égbõl érkezõ pókinvázió nem a fantázia szüleménye
A pókesõ bár kissé fantasztikusan hangzik, egyáltalán nem kitalált jelenség, de még szokatlannak, ritkának sem lehet nevezni - írja a Today I Found Out ismeretterjesztõ weboldal. Az ízeltlábúak sokszor a semmibõl jelennek meg, és akár több millió példány is szállhat a levegõben.
Tudja-e, mi volt Magyarország eddigi legpusztítóbb földrengése?
A pusztító erejû, tömegkatasztrófát okozó erõs földmozgások szerencsére nem jellemzõek a Kárpát-medencére annak köszönhetõen, hogy hazánk viszonylag távol fekszik a szeizmikusan aktív nagy törésvonalaktól. E viszonylagos stabilitás ellenére ritkán ugyan, de a föld mélyén zajló tektonikus folyamatok következményeként néha a Kárpát-medencében is kipattanhatnak komoly károkat okozó és akár halálos áldozatokat is követelõ rengések.
Tudja-e, hogy hol található Magyarország egyetlen valódi õserdeje?
Az utolsó eljegesedést követõ évezredekben a jelentõsen enyhébbé vált klíma miatt kiterjedt erdõségek borították el az európai kontinenst. Napjainkra szinte semmi sem maradt meg a posztglaciális idõszak eredeti növényi társulásaiból, az egykori õserdõkbõl. Hazánk területén csupán egyetlen apró foltban maradt fenn valódi õserdõ, a civilizáció elõtti idõk emlékeként.
Ezért lett kékfrankos a neve Sopron híres borának
Rendkívül érdekes és szórakoztató elõadással egybekötött borkóstolón vehettem részt kedden. A Wineglass Communication által szervezett eseményen Taschner Kurt mutatta be borain keresztül a soproni borvidéket. Az elõadást színes történetekkel és anekdotákkal is gazdagította, többek közt a legismertebb soproni bor, a kékfrankos történetével is.
Tudja-e, hogy hol tehet szaharai kirándulást Magyarországon?
A magashegységek és vízpartok világához képest a síkvidékeket többnyire monoton és unalmas tájegységekként szokás elkönyvelni, tegyük hozzá, hogy teljesen igaztalanul. Magyarország a változatos földtörténeti múltjának köszönhetõen számos olyan síkvidéki természetföldrajzi kinccsel rendelkezik, amelyek európai viszonylatban is egyedülállónak számítanak.
Tudja-e, hogy hol áll Európa legnagyobb madárszobra?
Hazánk is rendelkezik néhány Guinnessbe illõ rekorddal. Ezek közül egyedi különlegessége miatt emelkedik ki az az 1896-os milleniumi ünnepségsorozat részeként felavatott honfoglalási emlékmû, ami Európa legnagyobb madárszobrának számít.
Tudja-e, miért nem esnek le a fejjel lefelé alvó denevérek?
Éjszaka, amikor a legtöbbünk alszik, a denevérek a levegõt szelik. Ha fürkésszük a sötétet, láthatjuk, amint sebesen elsuhanva rovarokra vadásznak. Majd amikor világosodni kezd, összegyûlnek a barlangban vagy odúban, és fejjel lefelé nyugovóra térnek. Felmerül a kérdés, hogyhogy nem esnek le álmukban?
Tudja-e, hogy kirõl nevezték el a János-hegyet?
„János legyen fenn a János-hegyen..."- mondja a kellemes, fülbemászó örökzöld Eisemann Mihály nóta. Budapest legmagasabb pontja, az 527 méter magas János-hegy, csúcsán az Erzsébet –kilátóval, a fõváros egyik legkedveltebb kirándulóhelye.
Tudja-e, miért építettek Szentháromság-szobrot a Mátyás-templom elé?
A budai várban álló Nagyboldogaszony, vagy ismertebb nevén a Mátyás-templom elõtt található Szentháromság-szobor a rettegett fekete halál, a török kiûzése utáni években fejét felütött és egymást követõ pestisjárványok fogadalmi emléke.
Tudja-e, hol van Magyarország egyetlen diadalíve?
Magyarország egyetlen diadalíve az 1764-ben kora klasszicista stílusban épült váci Kõkapu. A diadalívet Mária Terézia látogatásának tiszteletére építtette Migazzi bíboros, abból az alkalomból, hogy a királynõ a pozsonyi országgyûlésrõl hajóval Vácra érkezett.
Hallott-e már arról, mi is az a Monty Hall probléma?
1991-ben a Parade magazin rendkívül népszerû „Kérdezze Marilynt!" címû rovatában kapott elõször széles nyilvánosságot a Monty Hall probléma, amely alaposan felbolygatta az olvasókat, és világhírû matematikus professzorokon is kifogott.
Tudja-e, miért fokozottan veszélyes hidegben az alkoholfogyasztás?
Nagy hidegben jól esik bedobni pár kupicával, mert kellemesen meleg bizsergetõ érzés járja át az ember testét. Metszõ hidegben úgy érzi az ember, hogy felmelegíti az alkohol, de ez megtévesztõ, ugyanis éppen ellenkezõleg, elvonja a hõt a szervezettõl.
Tudta, hogy egy náci rakétáról készült a történelem elsõ ûrfotója?
Nem ûrkutatási célra, hanem pusztításra fejlesztették ki, ám ennek ellenére a Harmadik Birodalom titkos rakétafejlesztési programjának csúcstípusa, az A4, vagy késõbbi, ismertté vált nevén a V-2 egyfokozatú, folyékony hajtóanyagú ballisztikus rakéta lett az elsõ olyan ember alkotta eszköz, amely átlépte az atmoszféra valamint a világûr egyezményes határát jelentõ Kármán-vonalat, és kijutott a kozmoszba.
Tudja-e, hogy miért nem fagynak be télen fenékig a tavak?
A legkeményebb hideg teleken sem fagynak be a tavak a medrük aljzatáig. Még a sekély vizû tavakban is mindig marad olyan folyékony halmazállapotú vízréteg, amelyben az élõvilág, az állatok és a növények túlélik a zord hideget. E jelenség oka a víz más folyadékoktól eltérõ, különleges viselkedése.
Tudja, hogy a társkeresõk és donorbankok ugyanazzal a módszerrel dolgoznak?
A társkeresés és a szervátültetésre váró betegek problémája egészen más természetû, mégis ugyanazt az eljárást alkalmazzák mindkét esetben. A módszer - a párosítási algoritmus - kidolgozásáért 2012-ben két amerikai matematikus, David Gale és Lloyd Shapley is Nobel-díjat kapott.
Tudja-e, miért kell valakinek pisilnie, ha ideges lesz?
Gyakran elõfordul, hogy ha az ember feszült és ideges, ellenállhatatlan szükségét érzi annak, hogy húgyhólyagját kiürítse. Ennek okát vizsgálta két urológus professzor, a san franciscoi University of California, illetve a Penn Medicine University egyetemekrõl.
Tudja-e, hogy háztartási hulladékkal is lehet repülõgépet mûködtetni?
A British Airways üzleti kapcsolatba lépett a Velocys megújítható üzemanyagot gyártó társasággal, abból a célból, hogy egy olyan üzemet hozzanak létre, ahol a háztartási hulladékból flottájuk számára üzemanyagot gyártanak.
Tudja, hogy használt WC- papírból is lehet áramot termelni?
A fenntartható társadalom egyik legnagyobb kihívása, hogy összekapcsolja a valós igényeket a felkutatható forrásokkal, azaz minél könnyebben elérhetõ és olyan hatékony forrást találjunk, amely a legkisebb károsanyag kibocsátást produkálja. Holland kutatók egy nagyszerû megoldást találtak: használt WC-papírból elektromos áramot hoznak létre.
Tudja-e, hogy miért nincs évgyûrûjük a trópusi erdõk fáinak?
Az õserdõk fáinak nincsenek évgyûrûik, ezért azok korát nem is tudjuk meghatározni. Évgyûrûk csak a mérsékelt övi fás szárú növényeken keletkeznek. Az évgyûrûk számos, másként nem rekonstruálható, múltbeli információt õriznek meg.
Miért pont Irma?
Biztos sokan emlékeznek még a 60-as évek egyik remek filmvígjátékára, a Jack Lemmon és Shirley MacLaine fõszereplésével készült Irma, te édes-re. A sors furcsa fintoraként most már nemcsak a butácska, de kedves prostituált, hanem az utóbbi évek legpusztítóbb hurrikánja jut majd eszünkbe az Irma névrõl.
Tudja-e, hogy varjak segítségével tervezték elfogni Oszama bin Ladent?
Kutatások igazolják, hogy a varjak rendkívül intelligens állatok, olyannyira, hogy a CIA is felfigyelt képességeikre, és segítségükkel tervezték felkutatni Oszama bin Ladent, a hírhedt terroristavezért. A varjak rendkívüli intelligenciájával kapcsolatos kutatást a Proceedings of the Royal Society B magazinban publikálták.
Tudja-e, hogy a jegesmedvét nem érzékeli az infrakamera?
A jegesmedvének olyan jó a hõszigetelése, hogy a testhõmérsékletet érzékelõ infrakamera sem képes detektálni az állatot. Ez a hadsereg figyelmét is felkeltette, mivel a fronton jól jönne egy olyan felszerelés, ami elrejti a katonákat az ellenség infrakamerája elõl.
Tudja-e, mi köze a makócápának és Jeruzsálemnek Makóhoz?
A hagymatermesztésérõl messze földön híres város nem csak az ízletes fûszernövényérõl vált ismertté. Sokan tudni vélik, hogy az oly gyakran használt szólásmondásunk, miszerint valaki olyan messze van valamitõl, mint Makó Jeruzsálemtõl, egyszerû földrajzi hasonlat, a délalföldi település és a Szentföld fõvárosa közötti irdatlan távolságot illusztrálva. Néhány lokálpatrióta pedig büszkén azt hiszi, hogy talán még a világhírû Nobel-díjas író, Ernest Hemingway „Az öreg halász és a tenger" címû bestseller regényben szereplõ veszedelmes makócápa is a hagymák fõvárosának nevét viseli.
Kiszámították, mikor lesz az utolsó teljes napfogyatkozás
Nem mindennapi eseményre készül az Egyesült Államok: kilencvenkilenc éve nem látott teljes napfogyatkozás lesz az országban. Augusztus 21-én a nyugati parttól a keleti partig, egy az egész országot átszelõ sávban látható lesz, ahogy a Hold teljesen kitakarja a Napot. Bár a csodás égi jelenséget még jó darabig élvezheti az emberiség, egyszer ennek is vége szakad, errõl pedig a Hold távolodása tehet.
Tudja-e, mi a különbség a hõguta és a hõkimerülés között?
A rendkívüli forróság az egészséges ember szervezetét is alaposan megviseli. A perzselõ hõség ellen a szervezetünk megpróbál védekezni, ám a tûzõ napsütés olyan fiziológiai folyamatokat indít be, amelyek rendkívül veszélyes következményekkel járnak, és akár halállal is végzõdhetnek.
Tudja-e, hogy a sáskarák páncélzata egy pokolgép robbanását is kibírja?
A trópusi indo-pacifikus korallzátonyok közt él az a papagájtarka, apró, arasznyi és pompázatos rák, amelynek olyan erõs a páncélja, hogy nem töri át a pisztolygolyó sem. A sáskarák e különleges tulajdonsága felkeltette a hadsereg figyelmét is.