2020.08.13. csütörtök
Ipolyostrom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oszmán Birodalom
- Irak
- Szíria
- Magyar Királyság
- Iszlám Állam
Valós személy volt-e Nándorfehérvár hőse, Dugovics Titusz?
A nándorfehérvári diadal a 15. század egyik legfontosabb, európai jelentőségű hadi eseményének számít, hiszen Hunyadi János és Szilágyi Mihály várvédő katonasága, valamint Kapisztrán (Szent) János irreguláris keresztesei 1456. július 22-én megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed szultán ostromló seregére, közel hetven évre megakasztva ezzel az Oszmán Birodalom európai terjeszkedését. Hunyadi egyik állítólagos vitéze, Dugovics Titusz emléke mind a mai napig úgy él a magyar történelmi hagyományban, mint az önfeláldozó hazaszeretet hősies példája. De valós volt-e a nándorfehérvári várfokra török hadijelvényt kitűzni készülő oszmán harrcost ...
- címkék:
- Hunyadi Mátyás
- Hunyadi János
- II. Mehmed
- Kapisztrán Szent János
- Antonio Bonfini
- Döbrentei Gábor
- Dugovics Imre
- Szőcs Tibor
- magyar történelem
- ostrom
- krónika
- néphagyomány
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- forráskritika
- nándorfehérvári diadal
- 15. század
- történettudomány
- V. László
- történelmi emlékezet
- Dugovics Titusz
- Magyar Tudós Társaság
- armális
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Szondi György és serege a végsőkig harcolt a hazáért és a kereszténységért
1552. július 9-én a több napig tartó intenzív ágyúzás miatt összeomlott drégelyi vár romjai között az életben maradt védők, kapitányuk, Szondi György vezényletével a végső összecsapásra készültek. Hadim Ali budai pasa több mint tízezer muszlim harcosból álló seregével szemben Szondi várkapitány és alig hatvan embere esély nélkül vette fel a harcot. Pedig a pasa kétszer is szabad elvonulást ígért; ám a hős várkapitány és életben maradt vitézei megfogadták, hogy mindhalálig védeni fogják a rájuk bízott erősséget. Esküjüket megtartva, a július 9-i végső nagy rohamban utolsó leheletükig küzdve valamennyien elestek. Hadim Alit annyira meegindította ...
Nándorfehérvár hőse, aki fegyvertelenül vezette diadalra seregét
634 éve született Kapisztrán Szent János, a világraszóló nándorfehérvári diadal egyik kovácsa, aki miután a törökök felett aratott világraszóló győzelem után a keresztény táborban kitört pestissel megfertőződött Hunyadi Jánosnak feladta az utolsó kenetet, maga is a "fekete halál" áldozatául esett. Az 1690-ben szentté avatott ferencesrendi szerzetes a magyar történelem máig egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő alakja.
75 éve lett öngyilkos Adolf Hitler, hogy elkerülje a felelősségre vonást
A Harmadik Birodalom összeomlásának utolsó óráiban, 1945. április 30-án délelőtt a Berlint ostromló 1. belorusz front parancsnoka, Georgij Zsukov marsall személyes utasítására a szovjet 3. csapásmérő hadsereg különleges felderítőszázada azt a parancsot kapta, hogy törjön át a Birodalmi Kancelláriához, és próbálja meg élve elfogni a kancellária bunkerébe bezárkózott Adolf Hitlert. Az ekkor már két hete tartó berlini csata a végéhez közeledett: a Vörös Hadsereg belvárosba benyomult rohamosztagai alig 500 méterre álltak a náci Németország egykori központjától, a Birodalmi Kancellária rommá lőtt épületétől.
- címkék:
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Eva Braun
- Heinrich Himmler
- Karl Dönitz admirális
- Zsukov marsall
- Ivan Konyev marsall
- Walter Monhke
- Traudl Junge
- Otto Günsche
- öngyilkosság
- második világháború
- Waffen-SS
- ostrom
- náci Németország
- Vörös Hadsereg
- berlini csata
- kapituláció
- Birodalmi Kancellária
- Führer-bunker
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
A félszemű kuruc generális, aki kidobta a müezzint a minaretből
Háromszáztíz éve, 1709. szeptember 26-án a Tarnaörs melletti kuruc táborban érte utol a halál a magyar történelem egyik legtehetségesebb és legsikeresebb hadvezérét, Bottyán Jánost. A változatos és kalandos életúttal rendelkező tábornok kiemelkedő hadvezéri tehetségét még ellenségei is respektálták, a néphagyományban pedig a szegények támogatójaként és védelmezőjeként maradt fenn az emlékezete, a fél szeme miatt csak Vak Bottyánként emlegetett legendás hősnek. Holttestét a gyöngyösi ferences templomban helyezték örök nyugalomra, de mivel a sírját nem jelölték meg, mind a mai napig nem tudni, hogy valójában hol lehet Rákóczi fejedeleem ...
Őrült félelem lett úrrá a törökökön az egri asszonyok látványától
A mohácsi csata utáni évtizedekben sokáig úgy tűnt, nincs olyan erő, amely feltartóztathatná az Oszmán Birodalom egyre jelentősebb térfoglalását a Magyar Királyság 1541-től három részre szakadt területein. Szulejmán, a török vazallussá tett Erdély 1551-ben történt és a porta számára teljesen váratlan „kiugrása" miatti dühében 1552-ben büntetőhadjáratot indított Magyarország ellen. A hadjárat egyik legfontosabb célja a Felvidék, valamint „Tündérország", vagyis az Erdély közötti összeköttetést biztosító stratégiai jelentőségű erősség, Eger elfoglalása volt.
- címkék:
- Dobó István
- Szapolyai János
- Mekcsey István
- Martinuzzi György
- Szulejmán szultán
- I. Ferdinánd
- Kara Ahmed pasa
- János Zsigmond király
- Eger
- ostrom
- krónika
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- Eger ostroma
- Erdély
- hódoltság
- nagyváradi béke
- janicsárok
- budai vilajet
- nyírbátori béke
- egri asszonyok
- Címkefelhő »
Tőkés László: Az erdélyi magyarság 30 évvel a diktatúra bukása után is ostrom alatt van
Tőkés László szerint az erdélyi magyarság 30 évvel a diktatúra bukása után is ostrom alatt van, és annak a román nemzetpolitikának az áldozata, amelyet Nicolae Ceausescu kommunista diktátor neve fémjelzett. Az egykori temesvári lelkész beszédében utalt a két bebörtönzött politikai fogolyra, Beke Istvánra és Szőcs Zoltánra, valamint az úzvölgyi katonai temetőben történtekre is.
Amikor a lelkes és fegyelmezetlen önkéntesek történelmet írtak
563 éve, 1456. július 22-én Hunyadi János kormányzó elszántan harcoló vitézei és Kapisztrán János mindenféle katonai mesterségbeli tudást nélkülöző, ám annál lelkesebb önkéntesei hatalmas győzelmet arattak a korabeli világ legfélelmetesebb hadserege, II. Mehmed szultán sokszoros túlerőben lévő oszmán hada felett, Nándorfehérvár falainál. A diadalhoz vezető eseménysort ironikus módon a szentéletű ferences szerzetes vezénylete alatt álló keresztesek önfejű fegyelmezetlensége indította el.
230 éve vette kezdetét egy viharos korszak, a francia forradalom
230 éve, 1789. július 14-én több ezer feldühödött ember ostromolta meg a Párizs keleti peremén épült erődítményt, a Bastillet, amely fegyverraktárként és börtönként is szolgált. A tömeg délután öt órára elfoglalta az erődöt, és ezzel vette kezdetét Európa történelmének egyik meghatározó eseménysorozata, a francia forradalom.
Soha nem látott keresztény győzelem a szultáni haderő felett
Az oszmánok 1456. június 4-én, 563 éve támadást indítottak az ország ellen. Az új török szultán, II. Mehmed, uralkodása harmadik évében, 1453-ban elfoglalta Bizáncot, ezzel méltó fővárost adott hatalmas birodalmának, és megszilárdította európai helyzetét. Miután a bizánci császárok utódjának tekintette magát, Európa és Ázsia legnagyobb hatalmává akarta fejleszteni birodalmát. Először a Magyarország kulcsának számító Nándorfehérvár elfoglalására készült. A feladat nem volt kisebb, mint hogy a magyarok feltartóztassák a török terjeszkedést. Kapisztrán János, ferences rendi szerzetes magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi ...