Kétszer építették újjá Németország egyik legszebb kastélyát

Szenzációs felfedezés: kerti szauna alatt rejtőzhet IV. Béla király sírja

Árpád-házi IV. Bélát hagyományosan a legnagyobb magyar királyok között tartja számon a történelmi emlékezet, akit az 1241-es mongol betörés utáni újjáépítésben játszott kiemelkedő szerepe miatt második honalapítóként is szokás emlegetni. IV. Bélát az 1270. május 3-án bekövetkezett halála után azonban nem a magyar királyok tradicionális temetkezési helyén, a fehérvári koronázó templomban, hanem az ősi fővárosban, Esztergomban, az általa építtetett Segítő Szűz-bazilikában helyezték örök nyugalomra. A maga idejében az ország második legnagyobb, és monumentalitásában a német birodalmi katedrálisokkal vetekedő bazilikának azonban a törtéénelem ...

Innen vetették be az ostromgépeket a Jeruzsálem elleni támadás során

A római-zsidó háborúk a Római Birodalom elleni felkelések sorozatait jelentették Krisztus után 66-ban, amelyek Néró császár uralkodása alatt kezdődtek. A lázadás a növekvő vallási feszültségek és a magas adók miatt robbant ki, ami támadásokhoz vezetett a római polgárok ellen. Megtorlásul Júdea római kormányzója kifosztotta a Második Templomot és rajtaütéseket indított a zsidó közösség vezető politikai és vallási személyeinek letartóztatására.

Hova tűnt a valódi frigyláda?

A Szent Grál mellett kétségkívül a zsidó vallás és az egyetemes kultúrtörténet egyik legmisztikusabb tárgya, az ószövetségi frigyláda tekinthető a legszélesebb körben ismert ereklyének. Egyesek kétségbe vonják, hogy egyáltalán létezett, mások szerint pedig még ha valós tárgy is volt, bizonyosan megsemmisült, amikor a babiloniak Kr.e. 587-ben elfoglalták Jeruzsálemet és porig égették az első Templomot. Sokan viszont abban hisznek, hogy a frigyláda túlélte a történelem viharait, és ma is létezik. Sőt, akadnak, akik azt is tudni vélik, hogy a jeruzsálemi Templom-hegy alatt, vagy a vatikáni katakombák mélyén, illetve a távoli Etiópiábann ...

Ma sem tudni, hogy hány forradalmárt gyilkoltak meg a Magyar Rádió ostrománál

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját. Az egyetemisták követelései pontosan megfogalmazták a magyar társadalomnak az elnyomó kommunista diktatúrával szemben tanúsított ellenérzéseit. A szovjet csapatok kivonását, teljes sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságot, többpártrendszert, valamint - többek között - a diktatúra bűnös vezetőinek bírósági felelősségre vonását követelő kiáltvány minden egyes felolvasott pontját hatalmas üdvrivalgás fogadta. Az óriásira duzzadt tömegg ...

30 román megostromolt egy bajor rendőrörsöt

Szinte háborús állapotok uralkodtak pénteken a bajorországi Miesbachban, ahol egy harminc fős román csoport ki akarta szabadítani egyik társukat a helyi rendőrőrsről. A 22 éves őrizetbe vett férfit azzal gyanúsították, hogy megerőszakolta az egyik négy éves családtagját. A feldühödött tömeg miatt 135 fős erősítés érkezett a kedélyek lenyugtatására. Az összecsapásban három ostromló és két rendőr sérült meg - írja a Mandiner. 

A drámai hazaszeretet feledésbe merült emléke: Szabács védelme

Szabács védelme nemcsak a 16. század oszmánellenes harcainak, hanem a magyar történelemnek is az egyik leghősiesebb epizódja. A kereken ötszáz éve, 1521. július 7-én véget ért ostromban Logodi Simon bán és Torma András várkapitány, valamint végvári vitézeik az utolsó leheletükig küzdve tartották a rájuk bízott erősséget Szulejmán szultán nyomasztó túlerőben lévő seregével szemben. A védők közül senki sem volt hajlandó letenni a fegyvert a muszlim hódítók előtt, Logodi és Torma kapitányok, valamint ötszáz vitézük hősies harcban az életüket áldozták a hazáért. Amíg Drégely 1552-es ostroma, illetve Szondi György várkapitány és vitézeinnek ...

Véres mészárlással ért véget Budapest 52 napig tartó ostroma

A második világháború egyik legjobban elhúzódó és legpusztítóbb helységharcát, Budapest ostromát nem véletlenül szokták második Sztálingrádként emlegetni a hadtörténeti irodalomban. A magyar főváros 52 napig tartó ostromának záró epizódjaként a rommá lőtt budai vár területére visszaszorult, reménytelen helyzetbe került német Wehrmacht illetve Waffen-SS egységek parancsnoka, Karl von Pfeffer- Wildenbruch SS-Obergruppenführer, Hitler utolsó töltényig való kitartást elrendelő ostoba parancsát figyelmen kívül hagyva elhatározta, hogy megmaradt csapataival megkísérli a kitörést az ostromgyűrűből. Az 1945. február 11-én este nyolc órakor ...

Miért nem maradtak fenn a székesfehérvári királysírok?

Corvin János horvátországi sírjának feltárása reményt ad arra, hogy archeogenetikai módszerekkel azonosíthatóvá váljanak Hunyadi Mátyás földi maradványai – áll a Magyarságkutató Intézet minap megjelent közleményében. A hír ismét reflektorfénybe helyezheti az egykori székesfehérvári koronázó bazilika romkertjében fekvő osszáriumot, amelyben az Árpád-ház, illetve az azt követő magyar királyok és királynék csontmaradványai nyugszanak. A középkori Magyar Királyság uralkodói közül tizenöt koronás főt, köztük a magyar történelem olyan nagyságait, mint Szent Istvánt, Anjou Károly Róbertet, Nagy Lajost, vagy Hunyadi Mátyást temették a székeesfehérvári ...