Oszmán Birodalom

címke rss

Amikor a lelkes és fegyelmezetlen önkéntesek történelmet írtak

563 éve, 1456. július 22-én Hunyadi János kormányzó elszántan harcoló vitézei és Kapisztrán János mindenféle katonai mesterségbeli tudást nélkülöző, ám annál lelkesebb önkéntesei hatalmas győzelmet arattak a korabeli világ legfélelmetesebb hadserege, II. Mehmed szultán sokszoros túlerőben lévő oszmán hada felett, Nándorfehérvár falainál. A diadalhoz vezető eseménysort ironikus módon a szentéletű ferences szerzetes vezénylete alatt álló keresztesek önfejű fegyelmezetlensége indította el.

Tudja-e, melyik Magyarország legnagyobb és legrégibb harangtornya?

Tudomány2019.07.10, 17:10

A Nyírségben, a nyírségi református templom mellett található hazánk legrégibb és legnagyobb harangtornya, amelyben a Bethlen nevű harang lakik.

Soha nem látott keresztény győzelem a szultáni haderő felett

Tudomány2019.07.05, 09:43

Az oszmánok 1456. június 4-én, 563 éve támadást indítottak az ország ellen. Az új török szultán, II. Mehmed, uralkodása harmadik évében, 1453-ban elfoglalta Bizáncot, ezzel méltó fővárost adott hatalmas birodalmának, és megszilárdította európai helyzetét. Miután a bizánci császárok utódjának tekintette magát, Európa és Ázsia legnagyobb hatalmává akarta fejleszteni birodalmát. Először a Magyarország kulcsának számító Nándorfehérvár elfoglalására készült. A feladat nem volt kisebb, mint hogy a magyarok feltartóztassák a török terjeszkedést. Kapisztrán János, ferences rendi szerzetes magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi ...

Hamarosan befejeződik Szulejmán sírjának Szigetvár melletti feltárása

Tudomány2019.06.23, 08:09

Néhány héten belül befejeződhet Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumának régészeti feltárása, év végére pedig a munkálatok írásos, tudományos összefoglalója is elkészül - közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője az MTI-vel.

Egy halálos kézcsók Mohács mezején lehetett a belső autonómia ára

Tudomány2019.05.18, 20:24

A mai napig nincs egyetértés abban, hogy Szapolyai Jánost szuverén és nemzeti királynak vagy török vazallusnak tekintsük. Az utolsó magyar – azaz nem Habsburg – uralkodó szélsőséges megítélése hangnemében Ferenc Józsefével és Szent Istvánéval vetekszik. Egyszerre tekintik a mohácsi csatából való távolmaradása miatt az ország árulójának, illetve az álnok Habsburgokkal szemben álló magányos és tragikus hősnek. Ami biztosnak tűnik, hogy I. János a súlyos magyar vereséggel záruló mohácsi csata után, II. Lajos király halálával került trónra, amit később csak Szulejmán szultán segítségével sikerült megtartania. Halála után az ország 150 éévre ...

Karnyújtásnyira vagyunk a mohácsi tömegsírok megtalálásától

Tudomány2019.04.18, 23:12

A magyar történelem és a későközépkori Európa egyik legnagyobb és legfontosabb ütközetével, az 1526. augusztus 29-én Mohács közelében II. Lajos magyar és cseh király, valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között lezajlott csatával kapcsolatosan még mindig sok a megválaszolatlan kérdés, szemben az általános közvélekedéssel. A csatatér nemrég elkezdett átfogó kutatási projektjének máris megvannak az első nagy, és sok szempontból tabudöntögető eredményei, amelyekről a kutatásvezetők közül Pap Norbert Mohácson adott tájékoztatást kedden, Fodor Pál pedig az aktuális tervekről nyilatkozott exkluzívan portálunknak.

Máig titokzatos homály fedi II. Lajos király halálának körülményeit

Tudomány2019.04.12, 21:53

A mohácsi csata, a magyar történelem egyik legjobban ismert ütközete választóvonalnak számít a hazai históriában. A mohácsi vész egyebek mellett azért emelkedik ki történelmünk más hadi eseményei közül, mert nem volt még egy olyan csata, amelyben annyira érzékeny veszteség érte volna a Magyar Királyság politikai vezető rétegét, mint a Mohács melletti síkon 1526. augusztus 29.-én lezajlott ütközetben. Mohácsnál a magyar királyi haderő megrendítő vereséget szenvedett Szulejmán szultán és Ibrahim pasa nagyvezír hadaitól; odaveszett mindkét fővezér, Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György szepesi gróf, Szalkai László esztergomi érrsek ...

Tudja-e, hogy melyik Európa legnagyobb téglavára?

Tudomány2019.04.05, 22:24

A Magyar Királyság végvári rendszere, valamint az ország belsejében található erődítmények jelentős része súlyos károkat szenvedett az oszmán hódoltság, illetve a 17. század végi nagy visszafoglaló háborúk idején. Az épségben maradt erősségek többségét pedig a török kiűzése után I. Lipót császár robbanttatta fel az 1697-től kibontakozó Habsburg-ellenes kuruc mozgalomtól tartva. Ez az oka annak, hogy hazánk területén csak nagyon kevés középkori vár maradt fenn teljes épségében.

Mátyás király előre látta a 19. századot

Tudomány2019.03.29, 22:38

Kereken 555 éve, 1464. március 29-én a székesfehérvári bazilikában az esztergomi érsek az ősi közjogi hagyományt követve a Szent Koronával hivatalosan is minden magyarok királyává koronázta az ekkor már hét éve trónon ülő Hunyadi Mátyást. Nincs még egy olyan királyunk, akihez annyi legenda és népmese fűződne, mint a magyar történelem máig legnépszerűbb uralkodójához, Hunyadi Mátyás, az „Igazságos" személyéhez. Mátyás rendkívül széleskörű műveltségével, politikai tehetségével, és kiváló - ma úgy mondanánk - kommunikációs képességével messze kiemelkedett kortársai közül, és legalább két évszázaddal megelőzte saját korát, a 15. századot.

Ha nincs a Szent Liga, akkor nem szűnik meg a török hódoltság sem

Tudomány2019.03.06, 00:04

A török kiűzését élete legfőbb céljának tekintő egyházfejedelemnek, XI. Ince pápának a diplomáciatörténetben először sikerült elérnie azt a példátlan bravúrt a 17. század végén, hogy az egymással torzsalkodó illetve hadakozó európai nagyhatalmakat egységfrontba tömörítse az iszlám hódítás feltartoztatására, és az Oszmán Birodalom kiverésére a kontinensről. A 335 éve, 1684. március 5-én Velencében létrejött törökellenes szövetség, a Szent Liga életre hívása nélkül a Magyar Királyság hódoltsági területei valószínűleg még hosszú évtizedeken át a félhold uralma alatt maradtak volna.

Előző
Következő