Oszmán Birodalom

címke rss
Ha nincs a Szent Liga, akkor nem szűnik meg a török hódoltság sem

Ha nincs a Szent Liga, akkor nem szűnik meg a török hódoltság sem

A török kiűzését élete legfőbb céljának tekintő egyházfejedelemnek, XI. Ince pápának a diplomáciatörténetben először sikerült elérnie azt a példátlan bravúrt a 17. század végén, hogy az egymással torzsalkodó illetve hadakozó európai nagyhatalmakat egységfrontba tömörítse az iszlám hódítás feltartoztatására, és az Oszmán Birodalom kiverésére a kontinensről. A 335 éve, 1684. március 5-én Velencében létrejött törökellenes szövetség, a Szent Liga életre hívása nélkül a Magyar Királyság hódoltsági területei valószínűleg még hosszú évtizedeken át a félhold uralma alatt maradtak volna.

Hollószárnyain lebegett feletted a zordon enyészet – Beszélni kezd a mohácsi csatatér

Tudomány2018.12.18, 19:46

Nemrég jelentették be, hogy az a kutatócsoport, amely a közelmúltban Szigetvár határában megtalálta Szulejmán szultán türbéjét, és a köré épült oszmánkori település romjait, hozzákezdett a mohácsi csatatér tájrekonstrukciós feltárásához, aminek máris megvannak az első eredményei. Ennek nyomán, Pap Norbert professzor szakavatott vezetésével jártuk be a „hős vértől pirosult gyásztért", a magyar történelem és a késői középkor egyik legjelentősebb ütközetének legendás helyszínét.

Világhódító ambíciók nélkül indult Szigetvár ellen Szulejmán

Tudomány2018.11.19, 19:03

Az oszmán birodalmi hadsereg hadjáratra indult a Magyar Királyság ellen 1566-ban. A cél Szigetvár és Gyula elfoglalása volt, az ármádiát pedig maga a szultán vezette. A legújabb kutatások szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy az akkorra már idősödő és az aszkézis felé forduló Szulejmán szultán találta ki ezt a hadjáratot, úgy tűnik, hogy eredetileg nem is akart csatlakozni a hadakhoz, nem kizárt, hogy a tanácsosai egyszerűen belehergelték a magyarok elleni megtorló hadjáraton való személyes részvételbe.

Nem ott zajlott a mohácsi csata, mint ahol eddig vélték

Tudomány2018.11.17, 07:52

Az 1526. augusztus 29-én lezajlott mohácsi csata a hazai történelmi emlékezet meghatározó eseményének számít. Mohács a magyar történelem egyfajta viszonyítási pontjává nőtte ki magát a csatát megelőző és az azt követő korszak megítélésben. Annak ellenére, hogy a „mohácsi vészről” és következményeiről könyvtárra való irodalom született az elmúlt másfél évszázadban, egészen napjainkig nem volt világos, hogy hol is zajlott le valójában a késői középkor európai viszonylatban is legnagyobb csatája. A Szigetvár határában Szulejmán szultán türbéjének és a köré emelt oszmánkori település romjainak megtalálásával világhírnevet szerzett kutattócsoport ...

Nem akkor ért véget az első világháború, amikor megemlékeznek róla

Tudomány2018.11.14, 22:02

A nemzetek közti konfliktusok történetében nem volt még egy olyan fejezet , amely akkora hatást gyakorolt volna a világtörténelem menetére, mint a pontosan száz éve befejeződött első világháború. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke, aki már régóta szenvedélyesen kutatja a „nagy háború” nagy összefüggéseit, nemcsak hazai, de világviszonylatban is egyedülállónak mondható vállalkozásba kezdett: az elmúlt öt évben hat kontinens 59 országában járta be és dokumentálta az első világháború megemlékezéseit, emlékműveit, temetőit, helyszíneit, hadijátékait. Erről, és a jövő júniusban megjelenő A nagy háború százévves ...

Közép-Európa sorsa a térség kis államainak összefogásán múlik

Itthon2018.11.14, 12:06

Egész Közép-Európa sorsa azon múlik, hogy összefognak-e a térséget alkotó kis államok - emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Európai sorsközösség a kereszténység védelmében - a Hunyadiaktól napjainkig című konferencián a Parlamentben.

Tudja-e, melyik a leghősiesebb magyar város?

Tudomány2018.11.06, 16:58

Az Országgyűlés a 16. századi magyar történelem egyik tragikusságában is felemelő eseményéről megemlékezve a „Civitas Invicta", azaz a Leghősiesebb Város címet adományozta Szigetvárnak, törvénybe iktatva a török hódítókkal szembeszálló, és a városért illetve a hazáért életüket áldozó hősök emlékét.

Teljesen értelmetlennek tűnik Szulejmán mohácsi győzelme

Tudomány2018.10.20, 19:19

A Mohács melletti síkon II. Lajos magyar király valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között 1526. augusztus 29-én lezajlott ütközet az egyik legnagyobb nemzeti tragédiaként maradt fenn az utókor emlékezetében. A mohácsi csatavesztéshez szokás kötni a középkori Magyar Királyság végét, valamint az ezt követő, és az ország sorsát több évszázadra meghatározó romlást is. Pedig Mohács után még tizenöt évig szabad volt a töröktől az ország. Mohácsról és következményeiről könyvtárnyi értekezés született az elmúlt másfél évszázadban, ám azt a kérdést, hogy mi is lehetett Szulejmán valódi célja az 1526-os hadjárattal, még nem nagyon vizsgálták.

Zenta pecsételte meg a magyarországi muszlim uralom végét

Tudomány2018.09.12, 09:17

Háromszázhuszonegy éve, 1697. szeptember 11-én a délvidéki Zenta melletti síkon zajlott le a Magyar Királyság felszabadítására indított visszafoglaló háborúk - és a 17. század - egyik legvéresebb csatája. A Savoyai Jenő herceg parancsnoksága alatt álló egyesített keresztény hadak megsemmisítő vereséget mértek II. Musztafa szultán oszmán seregére, mindörökre szétfoszlatva a Porta reményét az előző évszázadban meghódított Magyarország, az „iszlám örök birtokának” visszafoglalására.

A kalózból lett kormányzó, akire még Szulejmán is felnézett

Tudomány2018.09.07, 18:27

Ki ne hallott volna a Karib-tenger kalózai című filmsorozat hírhedt tengeri útonállójáról, Barbossa kapitányról, aki a Fekete Gyöngy első tisztjéből, a Jack Sparrow ellen elkövetett zendülés után vált a hajó legfontosabb vezetőjévé? A történelem ezúttal sem hazudtolja meg magát: a karakter alapját a valóságban élt Barbarossa kapitány, avagy Rőtszakáll szolgáltatta, aki idővel az Oszmán Birodalom admirálisa lett, hasonlóan ahhoz, ahogy a filmsorozat negyedik részében Barbossa az angoloké.

Előző
Következő