Oszmán Birodalom

címke rss
A szerencsétlen sorsú királyné, aki élete végéig gyászolt

A szerencsétlen sorsú királyné, aki élete végéig gyászolt

A házasságkötés mindig is a nagypolitika fontos eszközének számított a történelmi dinasztiák életében. Az uralkodóházak általában a királyi sarjak frigyével pecsételték meg a szövetségkötéseiket, de a dinasztikus házasságok fontos eszközei voltak a hatalmi befolyás kiterjesztésének is. A magas államérdek cseppet sem volt tekintettel az érzelmekre; az egymásnak kiszemelt főrangú fiatalok gyakran csak a templomi ünnepségen pillantották meg először egymást. A rideg államérdek pedig csak nagyon ritkán találkozott össze a szívbéli szerelemmel. A későközépkori dinasztikus házasságok történetében az egyik ilyen ritka kivétel volt az ifjú III. ...

Miért vesztettek a magyar seregek Mohácsnál?

Tudomány2021.09.01, 14:22

1526. augusztus 29-e, a mohácsi csatavesztés napja a magyar történelem egyik legfontosabb igazodási pontjának számít, ami mélyen beleivódott a kollektív nemzettudatba. Mohácsot egyaránt szokás a középkori Magyar Királyság végének, és a másfél évszázadig tartó török hódoltság kezdő taktusának tekinteni. A történelmi emlékezetben Mohács a gyászos, szégyenteljes kudarc szinonimájaként élt tovább, amelyért a Jagelló-kort, a széthúzást, a korabeli államvezetést és a csatára felsorakozott sereg vezéreinek alkalmatlanságát tette meg az utókor felelősnek. Ez a sommás ítélet azonban igaztalan, és nem felel meg a történelmi tényeknek sem. A mmohácsi ...

A mohácsi csata, amelyben a törökök vesztettek

Tudomány2021.08.13, 21:06

A 17. század végi nagy visszafoglaló háborúk történetében döntő fontosságú mérföldkőnek számít az 1687. augusztus 12-én a Szársomlyó előterében, az 1526-os csatatér közelében lezajlott nagy összecsapás, a második mohácsi csata. Az előző években elszenvedett sorozatos kudarcokért revánsot venni, és a hadiszerencsét ismét a törökök javára fordítani akaró Szári Szulejmán nagyvezír létszámfölényben álló oszmán serege az 1526-os nagy török győzelem emlékére csak szerencse mezejeként emlegetett síkon ugyanis megsemmisítő vereséget szenvedett el Lotaringiai Károly herceg egyesített keresztény hadaitól. A császári, a bajor, horvát és magyarr ...

565 éve halt meg a legendás törökverő hadvezér, Hunyadi János

Tudomány2021.08.11, 23:01

A magyar történelem egyik legnagyobb hadvezére, Hunyadi János, alacsony sorból küzdötte fel magát az ország legbefolyásosabb főurává, és leggazdagabb birtokosává. Birtokainak jövedelmét teljes egészében a délről fenyegető oszmán hódítás megtörésére, és a balkáni török uralom felszámolására fordította. Csak az 1440-es évek végén ébredt rá, hogy a Magyar Királyság ereje egymagában nem elegendő a hódító iszlám feltartóztatására, és mivel Európa tétlen közömbösséggel szemlélte a török fenyegetést, minden erejét az ország határainak megvédésére koncentrálta. A török történelem legnagyobb hódítója, II. Mehmed szultán méltó ellenfélre akaddt ...

A drámai hazaszeretet feledésbe merült emléke: Szabács védelme

Tudomány2021.07.07, 21:37

Szabács védelme nemcsak a 16. század oszmánellenes harcainak, hanem a magyar történelemnek is az egyik leghősiesebb epizódja. A kereken ötszáz éve, 1521. július 7-én véget ért ostromban Logodi Simon bán és Torma András várkapitány, valamint végvári vitézeik az utolsó leheletükig küzdve tartották a rájuk bízott erősséget Szulejmán szultán nyomasztó túlerőben lévő seregével szemben. A védők közül senki sem volt hajlandó letenni a fegyvert a muszlim hódítók előtt, Logodi és Torma kapitányok, valamint ötszáz vitézük hősies harcban az életüket áldozták a hazáért. Amíg Drégely 1552-es ostroma, illetve Szondi György várkapitány és vitézeinnek ...

A mohácsi csata emlékparkja nyerte el az év emlékhelye díjat

Tudomány2021.06.20, 19:43

A mohácsi nemzeti emlékhely nyerte el idén a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) év emlékhelye díját. Az átadó ünnepség vasárnap, az emlékhelyek napján volt a Fiumei úti sírkertben, a rendezvényen megnyílt az Anonymus Projekt - Ligeti 150 című plakátkiállítás is. A mohácsi csatatér legkorszerűbb eszközökkel való feltárása jelenleg is zajlik, amit a sorsdöntő ütközet 500. évfordulójára terveznek befejezni.

Megoldhatja a mohácsi csata legnagyobb rejtélyét egy tömegsír

Tudomány2021.04.23, 22:31

A mohácsi síkon 1526. augusztus 29-én II. Lajos magyar király serege, és I. Szulejmán szultán oszmán hadai között lezajlott világtörténelmi jelentőségű összecsapás nem csak a későközépkori Magyar Királyságnak, hanem a korabeli Európának is a legnagyobb csatája volt. A magyar történelemben egyfajta igazodási pontnak számító mohácsi csatával kapcsolatban - annak ellenére, hogy viszonylag bőséges számban állnak rendelkezésre a korabeli források-, még számos fontos kérdés nyitottnak számít. Ilyen kérdés többek között, hogy hol lehetett az ütközet központja, vagy hol állt fel a keresztény és az oszmán hadrend, illetve, - ennek megfelelőeen ...

Az olasz vándor, aki elsőként zavarta meg a fáraó álmát

Tudomány2021.03.02, 21:21

A romantikus felfedezések utolsó nagy korszaka, a 19. század még bővelkedett a modern kalandfilmek hőseire emlékeztető színesebbnél színesebb egyéniségekben. A kor híressé vált felfedezői között szép számmal találunk olyanokat, akik pusztán csak a kalandvágytól vezérelve vagy egy-egy ifjúkori álomtól indíttatva kerekedtek fel, hogy távoli és sokszor veszélyes vidékek titkait kutassák. Többségük olyan lelkes amatőrnek számított, mint amilyen a diákkorában Trójáról álmodozó és azt felnőtt fejjel megtaláló Heinrich Schliemann, vagy az elveszett fáraó, Tutanhamon sírját felfedező Howard Carter is voltak. E nagy felfedező egyéniségek sorrába ...

Tudja-e, hogy melyik volt a világ legnagyobb birodalma?

Tudomány2020.11.13, 20:06

A történelemben számos nagy birodalom létezett,, amelyek kisebb és gyengébb államok, és számos népcsoport felett uralkodtak. A Guinness világrekordok könyve szerint a legnagyobb impérium címet az Óperzsa Birodalom viselheti, amelynek virágkorában 8 millió négyzetkilométerre terjedt ki a területe; az antik világ legnagyobb  birodalmában az akkori világ népességének 46 százaléka élt. Az új kutatások azonban nem feltétlenül értenek egyet a Guinness rangsorolásával.

Ez volt a legutolsó királytemetés Székesfehérváron

Tudomány2020.09.15, 22:19

1540. szeptember 15-én utoljára gyűlt össze királytemetésre az udvartartás a magyar uralkodók ősi koronázó templomában, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában. I. János temetésével nemcsak az utolsó nemzeti király szállt sírba, hanem a középkori Magyar Királyság is. A temetési szertartásra összegyűlt főurak, püspökök és nemesek aligha sejthették, hogy alig három évvel később fosztogató török katonák lármája fogja felverni a főhajó csendjét, akik rávetik magukat a királysírokra, megszentségtelenítve és szanaszét szórva a meghalt uralkodók földi maradványait.

Előző
Következő