2019.04.20. szombat
TivadarOszmán Birodalom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szulejmán
- hódoltság
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Szigetvár
Karnyújtásnyira vagyunk a mohácsi tömegsírok megtalálásától
A magyar történelem és a későközépkori Európa egyik legnagyobb és legfontosabb ütközetével, az 1526. augusztus 29-én Mohács közelében II. Lajos magyar és cseh király, valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között lezajlott csatával kapcsolatosan még mindig sok a megválaszolatlan kérdés, szemben az általános közvélekedéssel. A csatatér nemrég elkezdett átfogó kutatási projektjének máris megvannak az első nagy, és sok szempontból tabudöntögető eredményei, amelyekről a kutatásvezetők közül Pap Norbert Mohácson adott tájékoztatást kedden, Fodor Pál pedig az aktuális tervekről nyilatkozott exkluzívan portálunknak.
- címkék:
- II. Lajos magyar király
- Szulejmán szultán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Brodarics István kancellár
- kutatás
- tömegsír
- krónika
- geofizika
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- térinformatika
- hadtörténet
- ütközet
- régészeti feltárás
- tájrekonstrukció
- késői középkor
- Pécsi Tudományegyetem
- MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézet
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Máig titokzatos homály fedi II. Lajos király halálának körülményeit
A mohácsi csata, a magyar történelem egyik legjobban ismert ütközete választóvonalnak számít a hazai históriában. A mohácsi vész egyebek mellett azért emelkedik ki történelmünk más hadi eseményei közül, mert nem volt még egy olyan csata, amelyben annyira érzékeny veszteség érte volna a Magyar Királyság politikai vezető rétegét, mint a Mohács melletti síkon 1526. augusztus 29.-én lezajlott ütközetben. Mohácsnál a magyar királyi haderő megrendítő vereséget szenvedett Szulejmán szultán és Ibrahim pasa nagyvezír hadaitól; odaveszett mindkét fővezér, Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György szepesi gróf, Szalkai László esztergomi érrsek ...
- címkék:
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán
- Ibrahim nagyvezír
- Brodarics István kancellár
- Szapolyai György
- Sárffy Ferenc győri várkapitány
- összeesküvés-elmélet
- kutatás
- hadrend
- középkor
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- történelmi forrás
- nehézlovasság
- Mária királyné
- Jagellók
- igazságügyi orvostan
- Csele-patak
- agnoszkálás
- krónikák
- Címkefelhő »
Tudja-e, hogy melyik Európa legnagyobb téglavára?
A Magyar Királyság végvári rendszere, valamint az ország belsejében található erődítmények jelentős része súlyos károkat szenvedett az oszmán hódoltság, illetve a 17. század végi nagy visszafoglaló háborúk idején. Az épségben maradt erősségek többségét pedig a török kiűzése után I. Lipót császár robbanttatta fel az 1697-től kibontakozó Habsburg-ellenes kuruc mozgalomtól tartva. Ez az oka annak, hogy hazánk területén csak nagyon kevés középkori vár maradt fenn teljes épségében.
Mátyás király előre látta a 19. századot
Kereken 555 éve, 1464. március 29-én a székesfehérvári bazilikában az esztergomi érsek az ősi közjogi hagyományt követve a Szent Koronával hivatalosan is minden magyarok királyává koronázta az ekkor már hét éve trónon ülő Hunyadi Mátyást. Nincs még egy olyan királyunk, akihez annyi legenda és népmese fűződne, mint a magyar történelem máig legnépszerűbb uralkodójához, Hunyadi Mátyás, az „Igazságos" személyéhez. Mátyás rendkívül széleskörű műveltségével, politikai tehetségével, és kiváló - ma úgy mondanánk - kommunikációs képességével messze kiemelkedett kortársai közül, és legalább két évszázaddal megelőzte saját korát, a 15. századot.
Ha nincs a Szent Liga, akkor nem szűnik meg a török hódoltság sem
A török kiűzését élete legfőbb céljának tekintő egyházfejedelemnek, XI. Ince pápának a diplomáciatörténetben először sikerült elérnie azt a példátlan bravúrt a 17. század végén, hogy az egymással torzsalkodó illetve hadakozó európai nagyhatalmakat egységfrontba tömörítse az iszlám hódítás feltartoztatására, és az Oszmán Birodalom kiverésére a kontinensről. A 335 éve, 1684. március 5-én Velencében létrejött törökellenes szövetség, a Szent Liga életre hívása nélkül a Magyar Királyság hódoltsági területei valószínűleg még hosszú évtizedeken át a félhold uralma alatt maradtak volna.
- címkék:
- I. Lipót császár
- Lotaringiai Károly herceg
- XI. Ince pápa
- Kara Musztafa nagyvezír
- Sobieski János lengyel király
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- hódoltság
- Habsburg Birodalom
- visszafoglaló háborúk
- IV. Mehmed
- kalifátus
- kahlenbergi csata
- karlócai béke
- rigómezei csata
- Szent Liga
- törökellenes szövetség
- Buda ostroma, 1686
- Címkefelhő »
Hollószárnyain lebegett feletted a zordon enyészet – Beszélni kezd a mohácsi csatatér
Nemrég jelentették be, hogy az a kutatócsoport, amely a közelmúltban Szigetvár határában megtalálta Szulejmán szultán türbéjét, és a köré épült oszmánkori település romjait, hozzákezdett a mohácsi csatatér tájrekonstrukciós feltárásához, aminek máris megvannak az első eredményei. Ennek nyomán, Pap Norbert professzor szakavatott vezetésével jártuk be a „hős vértől pirosult gyásztért", a magyar történelem és a késői középkor egyik legjelentősebb ütközetének legendás helyszínét.
- címkék:
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Brodarics István kancellár
- Dr. Gyenizse Péter
- Sátorhely
- kutatás
- tömegsír
- Oszmán Birodalom
- mohácsi csata
- ütközet
- régészeti feltárás
- történelmi forrás
- tájrekonstrukció
- Jagelló-kor
- forráselemzés
- geoinformatika
- PTE TTK Földrajzi Intézet Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja
- MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézet
- Címkefelhő »
Világhódító ambíciók nélkül indult Szigetvár ellen Szulejmán
Az oszmán birodalmi hadsereg hadjáratra indult a Magyar Királyság ellen 1566-ban. A cél Szigetvár és Gyula elfoglalása volt, az ármádiát pedig maga a szultán vezette. A legújabb kutatások szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy az akkorra már idősödő és az aszkézis felé forduló Szulejmán szultán találta ki ezt a hadjáratot, úgy tűnik, hogy eredetileg nem is akart csatlakozni a hadakhoz, nem kizárt, hogy a tanácsosai egyszerűen belehergelték a magyarok elleni megtorló hadjáraton való személyes részvételbe.
Nem ott zajlott a mohácsi csata, mint ahol eddig vélték
Az 1526. augusztus 29-én lezajlott mohácsi csata a hazai történelmi emlékezet meghatározó eseményének számít. Mohács a magyar történelem egyfajta viszonyítási pontjává nőtte ki magát a csatát megelőző és az azt követő korszak megítélésben. Annak ellenére, hogy a „mohácsi vészről” és következményeiről könyvtárra való irodalom született az elmúlt másfél évszázadban, egészen napjainkig nem volt világos, hogy hol is zajlott le valójában a késői középkor európai viszonylatban is legnagyobb csatája. A Szigetvár határában Szulejmán szultán türbéjének és a köré emelt oszmánkori település romjainak megtalálásával világhírnevet szerzett kutattócsoport ...
- címkék:
- II. Lajos magyar király
- Szulejmán szultán
- Pap Norbert
- Brodarics István kancellár
- Mohács
- kutatás
- összecsapás
- tömegsír
- csatatér
- feltárás
- táborhely
- Oszmán Birodalom
- mohácsi csata
- ütközet
- földvár
- forráskritika
- kutatási eredmény
- tájrekonstrukció
- írásos források
- Jagelló-kor
- térinformatikai eszközök
- vízrendszer
- Címkefelhő »
Nem akkor ért véget az első világháború, amikor megemlékeznek róla
A nemzetek közti konfliktusok történetében nem volt még egy olyan fejezet , amely akkora hatást gyakorolt volna a világtörténelem menetére, mint a pontosan száz éve befejeződött első világháború. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke, aki már régóta szenvedélyesen kutatja a „nagy háború” nagy összefüggéseit, nemcsak hazai, de világviszonylatban is egyedülállónak mondható vállalkozásba kezdett: az elmúlt öt évben hat kontinens 59 országában járta be és dokumentálta az első világháború megemlékezéseit, emlékműveit, temetőit, helyszíneit, hadijátékait. Erről, és a jövő júniusban megjelenő A nagy háború százévves ...
- címkék:
- Szalay-Berzeviczy Attila
- hagyományőrzés
- fegyverszünet
- konfliktus
- Franciaország
- első világháború
- fegyverkezés
- hadszíntér
- Trianon
- emlékezetpolitika
- Oszmán Birodalom
- Osztrák-Magyar Monarchia
- Antant
- gallipoli ütközet
- versailles-i békeszezerződés
- Császári Németország
- nyugati front
- Központi Hatalmak
- Sykes-Picot egyezmény
- Címkefelhő »
Közép-Európa sorsa a térség kis államainak összefogásán múlik
Egész Közép-Európa sorsa azon múlik, hogy összefognak-e a térséget alkotó kis államok - emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Európai sorsközösség a kereszténység védelmében - a Hunyadiaktól napjainkig című konferencián a Parlamentben.