keresztes háborúk

címke rss
Tévhitek a katolikus egyház történetéből

Tévhitek a katolikus egyház történetéből

„Mától minden másképp volt!” Ez a történelemszemlélet sokunkat a kommunizmus időszakára emlékeztet, azokra az időkre, amikor a múltat gyakran ideológiai alapon alakították át. Ez a gyakorlat azonban jóval a kommunizmus megjelenése előtt népszerűvé vált, a kommunisták csak tökéletesre fejlesztették. Összeszedtünk néhány példát arra, hogy milyen tévhitek élnek tovább napjainkban is, annak ellenére, hogy az internet segítségével, bármikor ellenőrizhetőek lennének a tények. 

Soha nem látott keresztény győzelem a szultáni haderő felett

Tudomány2019.07.05, 09:43

Az oszmánok 1456. június 4-én, 563 éve támadást indítottak az ország ellen. Az új török szultán, II. Mehmed, uralkodása harmadik évében, 1453-ban elfoglalta Bizáncot, ezzel méltó fővárost adott hatalmas birodalmának, és megszilárdította európai helyzetét. Miután a bizánci császárok utódjának tekintette magát, Európa és Ázsia legnagyobb hatalmává akarta fejleszteni birodalmát. Először a Magyarország kulcsának számító Nándorfehérvár elfoglalására készült. A feladat nem volt kisebb, mint hogy a magyarok feltartóztassák a török terjeszkedést. Kapisztrán János, ferences rendi szerzetes magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi ...

Vandálok vitték magukkal a 800 éves ír múmia letört fejét

Tudomány2019.02.28, 10:27

A keresztes hadjáratok során mutatott dicsőséges küzdelmek után a katonaság néhány tagját a dublini Szent Miklós templom alá temették a 13. században, ahol természetesen mumifikálódtak a kripta mészkő falai metánban gazdag talaja miatt. A körülbelül 800 éve örök nyugalomra helyezett testeket most vandálok rongálták meg: betörtek a helyre, ahol először levágták, majd ellopták az egyik múmia fejét.

Hogyan finanszírozták a keresztes hadjáratokat?

Gazdaság2018.10.13, 14:21

Az első keresztes hadjárat során – 1095-ban – több tízezren indultak el a Szentföldre. A kezdeményezésnek a vallási mellett politikai és gazdasági okai is voltak. Ezek közül az egyik legfontosabb a bizánci hadsereg veresége volt 1071-ben a manzikerti csatában, a mai Törökország keleti részében, ahol a szeldzsukok győzték le őket. Bizánc elveszítette fennhatóságát Szíria északi része és Kis-Ázsia fölött, de a keresztény Európa már ezt megelőzően is engedett át fontos területeket a muzulmánoknak. A nyolcadik században Észak-Afrika, Palesztina, Szíria és Spanyolország jelentős része muszlim fennhatóság alá került. Bizánc irányítását 10085-ben ...

Az erényöv titkos története

Tudomány2018.06.14, 20:16

Az erényöv ötlete a keresztes hadjáratok során lett igazán népszerű, amikor a katonák évekre elhagyták a feleségüket és háborúba indultak. De vajon ez a „biztonsági" eszköz a sötét középkor kegyetlenkedése, vagy csupán egy legenda? És vajon hogyan viselték a nők az erényöv viselésével járó higiéniai és egészségügyi problémákat?

Véres lázadás és szeretői leszámolás Nottingham ódon kastélyában

Tudomány2018.05.15, 07:42

E középkori erőd vaskos falai közel ezerévnyi csatát, lázadást és botrányt láttak, ám a neve talán mégis Robin Hood miatt vált leginkább ismertté. A nép hősének legendáját mindenki ismeri, ám az útonálló, jószívű tolvaj színes története mellett más érdekes és néha hátborzongató események helyszínéül is szolgált az angliai Nottingham-kastély.

Aki véget vetett a mennyei királyságnak

Tudomány2018.03.05, 08:42

Juszuf ibn Ajjúb Szaláh ad-Dín, vagy ismertebb nevén Szaladin kurd származású szaracén szultán,az egyiptomi Ajjúbia-dinasztia megalapítója és a keresztes háborúk korának legnagyobb iszlám hadvezére, nyolcszázhuszonöt éve, 1193. március 4-én halt meg. Szaladin nevéhez fűződik Guidó jeruzsálemi király hadainak legyőzése és Jeruzsálem 1187-ben történt visszafoglalása. Szaladin nem csak korának legtehetségesebb hadvezére volt, hanem kiváló politikus és igazságos uralkodó is.

Legendás kincsek, melyek mind a mai napig nem kerültek elő

Tudomány2017.09.21, 20:10

A történelem vérzivataraiban számos világhírű mű- és kegytárgynak veszett nyoma, de nemcsak felbecsülhetetlen értékű aranykincsek, hanem például a pekingi előember tudománytörténeti jelentőségű koponyamaradványa is eltűnt a második világháború zűrzavaros éveiben. Vannak olyan tárgyak, amelyek sorsa egészen az eltűnésükig jól dokumentált, de akadnak olyanok is, mint például a titokzatos templomos lovagrend mesés hagyatéka, vagy a nácik aranya, amelyek sorsa a legendák ködébe vész. Összeállításunkban néhány eltűnt világhíres kincs nyomába eredtünk.

Még angolul sem tudott a leghíresebb angol uralkodó

Tudomány2017.09.08, 11:26

Nyolcszázhatvan éve, 1157. szeptember 8-án született Oroszlánszívű Richárd angol király, aki csaknem tízéves uralkodását szinte végig hadakozással töltötte, s alig fél évig tartózkodott angol földön.

Tudja-e, mi köze a makócápának és Jeruzsálemnek Makóhoz?

Tudomány2017.08.09, 20:44

A hagymatermesztéséről messze földön híres város nem csak az ízletes fűszernövényéről vált ismertté. Sokan tudni vélik, hogy az oly gyakran használt szólásmondásunk, miszerint valaki olyan messze van valamitől, mint Makó Jeruzsálemtől, egyszerű földrajzi hasonlat, a délalföldi település és a Szentföld fővárosa közötti irdatlan távolságot illusztrálva. Néhány lokálpatrióta pedig büszkén azt hiszi, hogy talán még a világhírű Nobel-díjas író, Ernest Hemingway „Az öreg halász és a tenger" című bestseller regényben szereplő veszedelmes makócápa is a hagymák fővárosának nevét viseli.

Előző
  • 1
  • 2
Következő