Értékes leleteket találtak a régészek Bácsbokod határában

Bronzkori kerámiatöredékek, egy kisgyermek maradványai, szarmata és Árpád-kori településrészletek, valamint ritkaságnak számító török kori, a rácokhoz köthető leletek kerültek elő Bácsbokod határában - tájékoztatta Lukács Nikoletta ásatásvezető régész az MTI-t.

A rókákat a kutyákkal együtt háziasították a bronzkori spanyolok

A régészeti leletek tanúsága szerint a bronzkori Spanyolországban élő emberek gyakran magukkal vitték háziállataikat a sírba. A kutyák jelenléte az időszámításunk előtti második és harmadik évezredben talán nem meglepő, ám a kutatók most először találtak bizonyítékokat a háziasított rókák jelenlétére a fejlődő fémmegmunkálás korszakában.

Az első nagy pestisjárvány hozhatta el az újkőkor alkonyát

Egy 5000 éves sírleletben azonosították a pestis mindeddig ismeretlen ősi törzsét, amely elsőként söpört végig Európán. Abban, hogy a kőkori települések épp ekkoriban indultak hanyatlásnak, a halálos ragálynak is szerepe lehetett.

Az ősi Izraelben is ismerték a vaníliát

Jóval régebbre nyúlik vissza a vanília használata, mint azt valaha gondoltuk volna. Izraeli régészek három korsót fedeztek fel, és benne meglepő tartalmat. A vanília nyomait, mintegy 3600 év távlatából.

Négyezer éves harci szekerekre bukkantak Indiában

Négyezer éves harci szekerek kerültek elő egy ásatáson

Négyezer éves, bronzkori harci szekerek, kardok és sisakok kerültek elő egy indiai ásatáson.

Három nagy migrációs hullám ötvenezer év alatt

Legalább három nagy hullámban érkeztek emberek Délkelet-Ázsiába az elmúlt 50 ezer évben - derült ki a területen talált ősi emberi maradványokon végzett első teljes genomszekvenálás eredményeiből.

Rekonstruálták Szantorini vulkánkitörésben megsemmisült belső szigetét

Nemzetközi kutatócsoport, benne magyar tudósok rekonstruálták Szantorini 3600 évvel ezelőtt vulkánkitörésben megsemmisült "belső szigetének" méretét és korát. Az eredményről szóló tanulmány a Scientific Reports című tudományos lapban jelent meg pénteken.

Tudja-e, hogy mik is valójában a kunhalmok?

Az alföldi rónán domborodnak a síkság fölé azok az öt-tíz méter magas és húsz –ötven méter átmérőjű kúpok, vagy félgömb alakú képződmények, amelyeket évszázadok óta csak kunhalmokként emlegetnek. De valójában volt-e a kunoknak bármi köze ezekhez a halmokhoz? Utánajártunk a kérdésnek.