II. András Árpád-házi király
címke rss- kapcsolódó címkék:
- IV. Béla
- Árpád-ház
- középkor
- Aranybulla
- Árpád-házi Szent Margit
Emlékérmékkel tiszteleg I. András király előtt a jegybank
A Magyar Nemzeti Bank az államalapítás ünnepének másnapján „I. András király" megnevezéssel 500.000 Ft névértékű egy unciás színarany, 15.000 Ft névértékű szintén egy unciás színezüst és 3.000 Ft névértékű színesfém emlékérméket bocsát ki az „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából" sorozat részeként. A 2021-ben indult sorozat célja, hogy a történelem-tudomány és a történelmi köztudat eltérő hangsúlyait közelítse egymáshoz. A korhű forrásmotívumokon alapuló emlékérméket Szilos András fémműves formatervező iparművész tervezte. A kivételesen alacsony példányszámban (500 db) megjelenő arany érmék az idei program legértékesebb darabjaai ...
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A királyi okirat, amely először rögzítette a magyar nemesség jogait
Az Országgyűlés 2022. november 22-én fogadta el a nyolcszáz éve, 1222-ben kiadott Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla napjáról szóló 2022. évi XLVI. törvényt, amelyben az Aranybulla emlékét és a magyar nemzet szellemi öröksége részeként annak jelentőségét törvényben örökítette meg és április 24-ét az Aranybulla Napjává nyilvánította. A törvény az Aranybullát az európai és a magyar alkotmányos jogfejlődés kiemelkedő dokumentumának nevezi, amelynek eszmeisége bizonyos vonatkozásaiban a modern kori demokrácia eszmetörténeti előzményének tekinthető.
Szenzációs felfedezés: kerti szauna alatt rejtőzhet IV. Béla király sírja
Árpád-házi IV. Bélát hagyományosan a legnagyobb magyar királyok között tartja számon a történelmi emlékezet, akit az 1241-es mongol betörés utáni újjáépítésben játszott kiemelkedő szerepe miatt második honalapítóként is szokás emlegetni. IV. Bélát az 1270. május 3-án bekövetkezett halála után azonban nem a magyar királyok tradicionális temetkezési helyén, a fehérvári koronázó templomban, hanem az ősi fővárosban, Esztergomban, az általa építtetett Segítő Szűz-bazilikában helyezték örök nyugalomra. A maga idejében az ország második legnagyobb, és monumentalitásában a német birodalmi katedrálisokkal vetekedő bazilikának azonban a törtéénelem ...
- címkék:
- IV. Béla
- Béla herceg
- Bél Mátyás
- Árpád-ház
- rom
- műholdas felvétel
- ostrom
- Esztergom
- középkor
- ferencesek
- II. András Árpád-házi király
- királysír
- hódoltság
- régészeti feltárás
- árpád-házi királyok
- talajradar
- Segítő Szűz bazilika
- 17. század végi visszafoglaló háborúk
- Magyar Nemzeti Múzeum
- IV. Béla Kegyeleti Bizottság
- icambria-Óbuda Piliskutató Csoport
- Címkefelhő »
Komoly tabuk dőltek le az egyik legnagyobb magyar királyról
Korábban stabilnak gondolt elképzeléseket oszlat szét az Országház Könyvkiadó legújabb kiadványa, amely a 800 éve kiadott Aranybulla születésének körülményeit járja körül.
Nyolcszáz éve adták ki az Aranybullát
Nyolcszáz éve, 1222. április 24-én adta ki II. András király Fehérváron a magyar nemesség jogait első ízben rögzítő Aranybullát, amely évszázadokra a magyar jogrendszer egyik legfőbb tartóoszlopa, a történeti alkotmány fontos része lett.
A budajenői Árpád-kori templom fényjárását vizsgálja a Magyarságkutató Intézet kutatója
." Budajenő északnyugati szélén, a község határában áll a település első, még az Árpád-korban emelt, ma már csak kálváriakápolnaként működő temploma. 1973-ban Kozák Károly végzett benne régészeti kutatást. - írja a Magyarságkutató Intézet honlapján.
A magyar király, aki ajándékokkal próbált híveket toborozni magának
Az 1205. május 29-én királlyá koronázott II. András három évtizeden át ült a magyar trónon. A tékozló király többek között katonai sikerektől mentes, eredménytelen hadjáratot folytatott a Szentföldön, ám energikus külpolitikája behálózta az egész Balkán-félszigetet, a belpolitikájában pedig a későbbi évszázadokat is meghatározó, modern törvényeket alkotott az Aranybulla 1222-es kiadásával. II. Andrásnak kellett a magyar történelem során első uralkodóként koronázási esküt tennie.
750 éve halt meg IV. Béla, a második honalapító
Hétszázötven éve, 1270. május 3-án halt meg IV. Béla Árpád-házi magyar király, aki a tatárjárás után újjáépítette a csaknem teljesen elpusztított országot.
Leprások karanténjaként működött a Margit-sziget
A karantén szó jelentését sokan csak most, az új koronavírus-járvány idején ismerték meg, pedig már évezredek óta jelen van a történelemben. Karanténszigetként működhetett egykor a budapesti Margit-sziget is a pusztító járványok idején. A félelmetes fertőző betegség, a lepra ellen több száz évvel ezelőtt egész Európában használtak hasonló „vesztegzárakat". Egy érdekes kutatás szerint a „Nyulak-szigete" elnevezés is talán csak egy véletlen latin nyelvű elírás következménye lehet, mert eredetileg inkább a „Leprások-szigetének" hívták.
III. András hirtelen halálával halt ki végleg az Árpád-ház férfiága
A magyar középkori történelem első nagy dinasztiája, az Árpád-ház, III. András király Budán, 1301. január 14-én bekövetkezett hirtelen halálával férfiágon végleg kihalt. A kortársak közül sokan meggyőződéssel vallották, hogy a Velencében felnevelkedett III. András, akit a tartományurak kompromisszuma juttatott a trónra, valójában nem is Árpád vérvonalából származik, és e nagy dinasztia már 1290-ben, az excentrikus és kiszámíthatatlan IV. (Kun) László halálával kihalt. A történészek többségi álláspontja szerint azonban III. András, e jó szándékú és sokra hivatott király, aki reformjaival lefektette a 14. századi aranykorhoz vezető reendi ...