2019.08.18.
IlonaApolló-program
címke rss- kapcsolódó címkék:
- űrkutatás
- Neil Armstrong
- NASA
- Jurij Gagarin
- Hold
Csillagász: fontos mérföldkőnek számított a Holdra szállás
Az ötven évvel ezelőtti Holdra szállás alapvetően átformálta a Naprendszerről és a Földről alkotott képet - nyilatkozta a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára szombaton az M1 aktuális csatornán.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Majdnem a kozmoszban ragadt az első női űrhajós
1963. június 16-án a Szovjetunió új fejezetet nyitott az 1950-es évek második felétől kibontakozó űrversenyben. A szovjet hírügynökség, a TASSZ, június 19-én kiadott kommünikéjében azzal lepte meg a világközvéleményt, hogy a Vosztok-6 űrhajó fedélzetén a 26 éves Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova sikeres, három napos űrutazást hajtott végre a történelem első női űrhajósaként. A betegesen titkolózó Szovjetunióban semmit sem bíztak a véletlenre: Tyereskova űrutazását csak akkor hozták nyilvánosságra, amikor a világ első női asztronautájának sikerült végrehajtania a problémáktól egyáltalán nem mentes űrrepülés utolsó és egyik legveszéélyesebb ...
A Holdra szállás témájában hirdettek pályázatot diákoknak
Jövőre lesz fél évszázada, hogy ember járt a Holdon, ebből az alkalmából pályázatot írt ki a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) általános és középiskolás diákok számára.
Tudja-e, melyik volt az űrverseny öt legborzalmasabb katasztrófája?
Miután a Szovjetunió 1957-ben felbocsátotta a Szputnyik-1 műholdat, az Egyesült Államok kemény űrversenyt hirdetett kommunista riválisával szemben. Az ezt követő kiélezett versengés során számos, figyelemreméltó sikert értek el mindkét oldalon: Jurij Gagarin szovjet űrhajós jutott ki elsőként a kozmoszba, Amerika pedig a holdra szállásért folytatott versenyt nyerte meg. Ám mindez számos kudarccal és halálos katasztrófákkal is együtt járt.
Meghalt az asztronauta, aki biztosítókábel nélkül mozgott a világűrben
Nyolcvanéves korában meghalt Bruce McCandless amerikai asztronauta, az első, aki biztosítókábel nélkül mozgott a világűrben - közölte a NASA.
Csaknem kétmillió dollárért kelt el a holdporos zacskó
Egy New York-i árverésen 1,8 millió dollárért (471,5 millió forintért) adták el csütörtökön azt a cipzáras zacskót, amelyben az Apollo 11 űrmisszió holdköveket hozott a Földre.
Csak három holttest érkezett vissza a kozmoszból
1971. június 30-án, több mint háromhetes küldetés után a Szojuz-11 űrhajó problémamentes landolást hajtott végre a kazahsztáni sztyeppén. Az űrhajó fedélzetről a földi irányító központba beérkező adatok nem jeleztek semmilyen műszaki problémát. A fékezőernyők rendben kinyíltak, és az űrkabin előírásszerűen ért földet. A kabin ajtaját felnyitó műszaki személyzet azonban megdöbbenve látta, hogy három halott, üléseikbe szíjazott asztronauta tekint vissza rájuk, megüvegesedett szemekkel.
Hidegháborús félelmek szülték az Apolló-programot
John F. Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok hivatalba lépett új elnöke ötvenöt éve, 1961. május 25-én jelentette be ország-világ előtt, hogy Amerika az évtized végéig embert küld a Holdra. A szenzációs bejelentés hátterében – szemben a hivatalos indokkal, a tudományos kutatás egyetemes jelentőségével – valójában a szovjet rakéta- és űrtechnika nem várt és az amerikai nemzetbiztonság számára különösen aggasztó sikerei álltak.
- 1