2021.06.24. csütörtök
IvánScience
címke rss- kapcsolódó címkék:
- kutatás
- NASA
- baktérium
- asztrobiológia
- arzén
Ismeretlen, titokzatos katasztrófa rázta meg a világóceánt
Kétszer olyan gyilkos hatású volt az a rövid, ám hatását tekintve a világtenger cápa-populációját majdnem teljesen kiirtó kihalási esemény, mint a dinoszauruszokat 65,5 millió éve kipusztító óriás aszteroida becsapódása – erre az eredményre jutottak a Yale Egyetem kutatói, a rangos Science tudományos szaklapban publikált tanulmányukban. A világtenger táplálékláncának csúcsán álló tengeri ragadozócsoportot megtizedelő, eddig ismeretlen okú rapid esemény a földtörténeti közelmúltban, a miocén időszak elején, mintegy 19 millió éve történt.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Több milliárd éves baktériumok titkát fejtették meg magyar kutatók
Több mint 3 milliárd évvel ezelőtt élt ősbaktériumok felépítését, működését és életmódját vizsgálták az ELTE Természettudományi Kar (TTK) kutatói egy nemzetközi kutatás során a filogenetika eszközeivel. Legfrissebb eredményeikről a Science Magazinban számoltak be pénteken. Vizsgálataik szerint a legelső baktérium egy pálcika formájú, mozgásra és környezetének érzékelésére képes, vírusok elleni védelemmel rendelkező, viszonylag komplex élőlény volt, emellett fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is - közölte az ELTE pénteken.
Magyar kutatók írását választották az év 10 legérdekesebb cikke közé
Az év legérdekesebb 10 tudományos közleménye közé sorolta Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Építészmérnöki Kar egyetemi tanára és szerzőtársai írását a Science, a tudományos élet egyik legnevesebb szaklapja.
- címkék:
- magyar kutatók
- geometria
- Science
- Címkefelhő »
Kiderült, már a neandervölgyi-emberek is halásztak a tengeren
Az eddig véltnél régebb óta eszik tengeri táplálékot az ember. A Göttingeni és a Barcelonai Egyetem kutatói szerint már a neandervölgyi ember is rendszeresen fogyasztott kagylókat, halakat és más tengeri állatokat.
A COVID-19 robbanásszerű terjedését alattomos "lopakodó átvitel" táplálja
Egy friss, a tekintélyes Science tudományos szaklapban közölt tanulmány szerint a koronavírus-fertőzés dokumentált eseteinek legalább a kétharmadát olyan saját magukat tünetmentesnek érző, vagy csak enyhe, és ezért elbagatellizált tünetekkel rendelkező páciensek okozták, akik nem tekintették magukat betegnek. Mindez felveti a sokkal nagyobb körültekintés szükségességét a járvány elleni küzdelemben.
Új vizsgálat bizonyítja, hogy aszteroidabecsapódás végzett a dínókkal
Egy Földnek ütköző hatalmas aszteroida okozta a tömeges fajpusztulást 66 millió évvel ezelőtt - erősítette meg egy új nemzetközi kutatás, a tudósok egyben cáfolták azt a korábbi elméletet, amely szerint vulkáni tevékenység számlájára írható a kréta végi kihalás.
Mielőtt a robotok végleg átveszik felettünk a hatalmat
A mesterséges intelligencia ma már autót vezet, orvosi berendezéseket irányít, bírósági döntéseket segít. Ideje biztosítékokat beépíteni, hogy ne ártson nekünk, és elfogulatlanul ítéljen.
Magyar kutatók munkáját közölte a legrangosabb tudományos lap
A Nemzeti Agykutatási Program újabb nagy sikere: az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak az MTA KOKI kutatói. A felfedezés új utakat nyithat a memóriaproblémák és a szorongásos betegségek kezelésében is. Nyiri Gábor és kutatócsoportja eredményét a világ egyik vezető tudományos szakfolyóirata, a Science közölte.
- címkék:
- agykutatás
- magyar kutatók
- agy
- MTA
- Science
- Címkefelhő »
Nem a dinoszauruszok voltak hajdan az egyetlen óriások
Egy elefántméretű, emlősszerű növényevő állattal éltek együtt a mai Európa területén az első dinoszauruszok nagyjából 205-210 millió évvel ezelőtt a triász időszak végén - számoltak be a kutatók a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban, amelynek eredményeit Lengyelországban feltárt fosszíliákra alapozták.
Megtalálták a Föld legöregebb gerinces állatát
Az atlanti térség sarkvidéki régiójában talált több mint 500 éves grönlandi cápa új életkor rekordot jelent a Föld gerinces élővilágában. A grönlandi cápákról eddig is ismert volt, hogy más gerinceshez képest rendkívül hosszú életperiódussal rendelkeznek, ám a Science tudományos szaklapban most közzétett tanulmányban leírt példány minden bizonnyal a földi élővilág legidősebb ismert élő gerincese.