2019.04.22. hétfő
CsillaScience
címke rss- kapcsolódó címkék:
- NASA
- kutatás
- baktérium
- asztrobiológia
- arzén
Nem a dinoszauruszok voltak hajdan az egyetlen óriások
Egy elefántméretű, emlősszerű növényevő állattal éltek együtt a mai Európa területén az első dinoszauruszok nagyjából 205-210 millió évvel ezelőtt a triász időszak végén - számoltak be a kutatók a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban, amelynek eredményeit Lengyelországban feltárt fosszíliákra alapozták.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megtalálták a Föld legöregebb gerinces állatát
Az atlanti térség sarkvidéki régiójában talált több mint 500 éves grönlandi cápa új életkor rekordot jelent a Föld gerinces élővilágában. A grönlandi cápákról eddig is ismert volt, hogy más gerinceshez képest rendkívül hosszú életperiódussal rendelkeznek, ám a Science tudományos szaklapban most közzétett tanulmányban leírt példány minden bizonnyal a földi élővilág legidősebb ismert élő gerincese.
Megmentené a fajok többségét, ha mindenki tartaná magát az egyezményhez
Megmentené a Földön élő növény- és állatfajok jelentős többségét a klímaváltozás hatásaitól, ha az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokban sikerülne korlátozni a Föld felmelegedését – hangsúlyozzák a Kelet-Angliai Egyetem kutatói.
Három nagy migrációs hullám ötvenezer év alatt
Legalább három nagy hullámban érkeztek emberek Délkelet-Ázsiába az elmúlt 50 ezer évben - derült ki a területen talált ősi emberi maradványokon végzett első teljes genomszekvenálás eredményeiből.
A természetvédelmi területek egyharmadát veszélyezteti az ember
A világ természetvédelmi területeinek egyharmadát veszélyezteti emberi tevékenység, és a legtöbb terület védelme nem éri el valódi célját - állapította meg egy a Science tudományos folyóiratban megjelent új tanulmány.
Tudta-e, hogy a bálnák koponyája antennaként működik?
Régóta ismert, hogy a bálnák énekelnek, búgnak, sőt, még suttognak is egymással, de mindeddig nem ismerték pontosan a kutatók, hogy hogyan érzékelik a hangokat a világóceán óriásai.
A nektártól optimisták a méhek
A méhek az alkohol emberre gyakorolt hatásához hasonlóan optimistábbak és boldogabbak lesznek, miután jó nagyokat kortyolnak a nektárból. Ráadásul mindezt tudatosan teszik – erre a következtetésre jutottak azok a kutatók, akik eredményeiket a Science tudományos folyóiratban publikálták.
A molekuláris olló az év tudományos áttörése
A DNS szerkesztésére alkalmas célratörő és hatásos módszert, a CRISPR/Cas9 technikát, vagyis a molekuláris ollót választotta a Science neves tudományos lap 2015-ben az év tudományos áttörésének. A technikát már 2012-ben ismertette a Science, ám az eljárás egyre több helyen használható.
A rák immunterápiás kezelése az év felfedezése
A Science közzétette az idei tíz legfontosabb tudományos felfedezéséről szóló listáját.
- címkék:
- toplista
- Science
- felfedezések
- Címkefelhő »
Helyreállt a rend a földi élővilágban
A nagy vihart kavart arzénbaktériumról kiderült, hogy mégsem arzénbaktérium, és nem írja felül a földi élet alaptörvényeit.