2020.02.17. hétfő
Donátnépvándorlás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szabó Miklós
- szembesítés
- Bizánci Birodalom
- catalaunumi csata
- bronzkor
Az európai népesség a népvándorlás időszakában és a kora középkorban
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatói is kulcsszerepet kapnak abban a 6 évesre tervezett nemzetközi programban, amely osztrák, német, amerikai és magyar kutatók együttműködésével valósul meg. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) legrangosabb pályázatán (Synergy Grant) 10 millió eurós támogatást nyert, „Integrating genetic, archaeological and historical perspectives on Eastern Central Europe, 400-900 AD (HistoGenes)" című projekt célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások és a kora középkori politiikai ...
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Földönkívüli-szerű koponyákat fedeztek fel Horvátországban
Archeológusok egy csoportja három ősi koponyát fedezett fel Horvátországban, ezek közül kettő annyira deformált volt, mintha földönkívüliek maradványai lettek volna. Minden egyes koponyát egyedi módon formáltak meg, ezzel is hangsúlyozva, hogy az elhunytak eltérő kulturális közegbe tartoztak.
Az első nagy pestisjárvány hozhatta el az újkőkor alkonyát
Egy 5000 éves sírleletben azonosították a pestis mindeddig ismeretlen ősi törzsét, amely elsőként söpört végig Európán. Abban, hogy a kőkori települések épp ekkoriban indultak hanyatlásnak, a halálos ragálynak is szerepe lehetett.
A lovasnomád sztyeppei népek alakították át Európa etnikai térképét
A lovak háziasítása megváltoztatta Eurázsia arculatát, segített a Nyugat felé vonuló hunoknak és mongoloknak kiszorítani az indoeurópai földműveseket, de közben a Hepatitis B-vírust és a pestist is magukkal hozták Európábae
Tudja-e, hogy mik is valójában a kunhalmok?
Az alföldi rónán domborodnak a síkság fölé azok az öt-tíz méter magas és húsz –ötven méter átmérőjű kúpok, vagy félgömb alakú képződmények, amelyeket évszázadok óta csak kunhalmokként emlegetnek. De valójában volt-e a kunoknak bármi köze ezekhez a halmokhoz? Utánajártunk a kérdésnek.
Máig talány, hogy hol rejtőzhet Attila, a hun nagyfejedelem sírja
Az 5. század elejére Róma régi nagysága és dicsősége már csak halvány visszfénye volt egykori önmagának. A két részre szakadt és minden eresztékében recsegő-ropogó birodalmat az 5. század derekán egy minden addiginál veszedelmesebb ellenség, az Attila nagyfejedelem uralma alatt egyesült hunok betörései megsemmisüléssel fenyegették. A hirtelen felemelkedő hun birodalom Attila halála után szétesett. Ami bizonyos, hogy Attilát valahol a mai Magyarország területén temették el.
- címkék:
- Flavius Aetius
- III. Valentinianus nyugatrómai császár
- Kimhilda
- Priszkosz rétor
- Jordanes
- Mundzsuk
- Marcianus keletrómai császár
- Nagy Szent Leó pápa
- Buda
- Attila hun nagyfejedelem
- catalaunumi csata
- törzsszállás
- Nyugatrómai Birodalom
- Duna-Tisza köze
- Hun birodalom
- legendárium
- Tápiószentmárton
- népvándorlás
- Bizánci Birodalom
- Címkefelhő »
Ferenc pápa: A világnak össze kell fognia a migráció megoldásáért
Világméretű megállapodást sürgetett a biztonságos, szabályozott és rendezett migráció érdekében Ferenc pápa az éhezés és a migráció kapcsolatáról mondott beszédében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) római székházában hétfőn.
Attila, az Isten ostora és Aetius, az utolsó római
Az 5. századra kettéhasadt Római Birodalom már csak halvány visszfénye volt egykori önmagának. Végleg leáldozott a világtörténelmet író államférfiak, a nagy hadvezérek és a klasszikus római antikvitás dicsőséges korszaka. A 3. századtól keletről megindult nagy népvándorlás az 5. század elején egy minden addiginál veszedelmesebb nomád birodalom, a hunok felemelkedésével érte el tetőfokát. A hunok nagykirálya, Attila hadai a birodalom elnyelésével fenyegettek. A hun betörést Flavius Aetius, a régi hagyományokat megtestesítő tehetséges hadvezér és államférfi, az „utolsó római" törte meg.
Népvándorlást indíthat el a klímaváltozás
A lakosság drámai mértékű csökkenését vetítette előre Mexikóban, Közép-Amerikában, Afrikában, Indiában és a trópusok más térségeiben a globális felmelegedés miatt két amerikai kutató.
Korábban szűrtük össze a levet a Neander-völgyiekkel
Szibériai leletek alapján a Max Planck Intézet kutatói megállapították: az eddig hitt hatvanezer évvel ezelőtthöz képest negyvenezer évvel korábban keveredhettünk először a Neander-völgyiekkel.