Szent Korona

címke rss
Orvosolni az emberiség bajait

Orvosolni az emberiség bajait

„Mi nem hódítani, hanem gyógyítani szerződtünk a Teremtőnkkel" – „mesél" a Magyar Szent Korona annak a két gyógyító szentnek a „képében," akiknek ünnepnapját szeptember 27-én üli a keresztény világ. Szent Kozma és Szent Damján emberi értékei rég voltak oly aktuálisak, mint manapság, e soha nem látott léptékű, határtalan erejű, határokat átlépő világjárvány közepette. Ám a Természet is nagyon beteg, s beteg vele együtt az ember természete is. Ezért itt az idő, hogy a két gyógyító apostol szellemi üzenetét értve, s átélve mi, magyarok az Élet orvoslóivá váljunk, a káosz és az eljövendő rend, a múlt és a születőben lévő jövő törékeny h ...

Panyi Miklós: A cél, hogy Szent István koronájának minden ékköve újra ragyoghasson

Itthon2020.09.07, 16:25

Orbán Viktor miniszterelnök 2020. június 6-án Sátoraljaújhelyen korszakos jelentőségű beszédet mondott, és az ott elhangzott főbb gondolatokra épül az Alapjogokért Központ kampánya, ami a magyarság múltjával, jelenével, jövőjével, valamint régiós szerepével kapcsolatban kíván több fontos üzenetet közvetíteni – minderről Panyi Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatóhelyettese beszélt az Origónak. Történelmi tény, hogy amikor a régiós népek összefogtak és közösen munkálkodtak, akkor a térség felemelkedett. Amikor viszály és ellenségeskedés volt köztük, Közép-Európát a nagyhatalmak felosztották, leigázták, bekebelezték - mondta. Szóltt ...

Orbán Viktor videója a tisztavatásról

Itthon2020.06.27, 16:38

Orbán Viktor beszédet mondott szombaton reggel a budai várban, a Kapisztrán téren tartott ünnepségen, ahol 102 hallgató tett tiszti esküt a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt. A miniszterelnök erről egy videót is megosztott közösségi oldalán.

A fejedelem, aki egyszerűen visszautasította Szent István koronáját

Tudomány2020.01.09, 21:45

Bethlen Gábor fejdelem uralkodása Erdély aranykoraként vonult be a magyar történelembe, amelynek tizenhat éve alatt alatt nem taposták idegen hadseregek "Tündérország" földjét. A 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége az uralkodása alatt megszilárdította és felvirágoztatta Erdélyt. Bethlen Gábor pontosan négyszáz éve, 1620. január 9-én fogadta el a „Magyarország fejedelme" titulust, amivel elutasította, hogy király legyen.

Újdonságot hozhat a Szent Korona-kutatásban egy régi nyomtatvány

Tudomány2020.01.07, 16:44

17. századi nyomtatvány került az Országos Széchényi Könyvtárba, amely a Szent Korona-kutatás számára is újdonságot hozhat - olvasható az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) közleményében.

A fondorlatos komorna, aki ellopta a Szent Koronát

Tudomány2019.10.27, 19:29

Habsburg Albert volt az első király, aki a később oly sokáig uralkodó dinasztiából elnyerte a magyar koronát. Nem félt személyesen szembeszállni a törökkel és a huszitákkal. Serege élén az oszmánok ellen indult  hadjáratra 1439-ben, amikor a magyar táborban kitört a vérhasjárvány, aminek az uralkodó is áldozatául esett.. I. Albert pontosan 580 éve, 1439. október 27-én  hunyt el Neszmélyen. A király halála után a visegrádi vár kincseskamrájából egy februári éjszakán rejtélyes úton eltűnt a Szent Korona. A példátlan tettet a királyné ügyes kezű  komornája, Kottaner Jánosné követte el. De mi is történt pontosan azon a kalandregénybe illlő ...

Erőskezű királyként, népének apostolaként kormányzott Szent István

Tudomány2019.08.20, 17:47

Az államalapító uralkodó, I. (Szent) István nem csupán az egyik első magyar katolikus szent és Magyarország fővédőszentje. Már a kortársak és a nép is a földöntúli hatalom választottját, Istennek emberfeletti képességekkel és mágikus erővel felruházott küldöttjét látták benne. Az apostoli király címet a legenda szerint személyesen II. Szilveszter pápa adományozta számára, ami jelentősen megnövelte politikai befolyását a korabeli Európában.

Egy halálos kézcsók Mohács mezején lehetett a belső autonómia ára

Tudomány2019.05.18, 20:24

A mai napig nincs egyetértés abban, hogy Szapolyai Jánost szuverén és nemzeti királynak vagy török vazallusnak tekintsük. Az utolsó magyar – azaz nem Habsburg – uralkodó szélsőséges megítélése hangnemében Ferenc Józsefével és Szent Istvánéval vetekszik. Egyszerre tekintik a mohácsi csatából való távolmaradása miatt az ország árulójának, illetve az álnok Habsburgokkal szemben álló magányos és tragikus hősnek. Ami biztosnak tűnik, hogy I. János a súlyos magyar vereséggel záruló mohácsi csata után, II. Lajos király halálával került trónra, amit később csak Szulejmán szultán segítségével sikerült megtartania. Halála után az ország 150 éévre ...

Hadsereg élén tért vissza menyasszonyáért a hoppon maradt vőlegény

Tudomány2019.05.15, 23:21

A középkori magyar történelem nagy dinasztiái, az Árpád-ház, az Anjouk, a Jagellók és a Hunyadiak korában egyetlen kivételt leszámítva, mindig csak férfiak ültek a Magyar Királyság trónusán. Nem csak a hazai, hanem az egyetemes históriában is a férfiuralom dominált, ám időnként akadtak híres kivételek, gondoljunk csak például Kleopátrára, Zénóbiára, vagy a korai újkor egyik legsikeresebb királynőjére, angliai I. Erzsébetre, akik nem egyszer az „erősebb" nemet megszégyenítő rátermettséggel kormányozták országukat, vagy birodalmukat. A magyar történelemben az államalapítás után több mint három és fél évszázadnak kellett eltelnie a korronás ...

Mátyás király előre látta a 19. századot

Tudomány2019.03.29, 22:38

Kereken 555 éve, 1464. március 29-én a székesfehérvári bazilikában az esztergomi érsek az ősi közjogi hagyományt követve a Szent Koronával hivatalosan is minden magyarok királyává koronázta az ekkor már hét éve trónon ülő Hunyadi Mátyást. Nincs még egy olyan királyunk, akihez annyi legenda és népmese fűződne, mint a magyar történelem máig legnépszerűbb uralkodójához, Hunyadi Mátyás, az „Igazságos" személyéhez. Mátyás rendkívül széleskörű műveltségével, politikai tehetségével, és kiváló - ma úgy mondanánk - kommunikációs képességével messze kiemelkedett kortársai közül, és legalább két évszázaddal megelőzte saját korát, a 15. századot.

Előző
Következő