2020.01.25. szombat
PálSzent Korona
címke rss- kapcsolódó címkék:
- koronázás
- Magyarország
- Magyar Királyság
- középkor
- Szent István
A fejedelem, aki egyszerűen visszautasította Szent István koronáját
Bethlen Gábor fejdelem uralkodása Erdély aranykoraként vonult be a magyar történelembe, amelynek tizenhat éve alatt alatt nem taposták idegen hadseregek "Tündérország" földjét. A 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége az uralkodása alatt megszilárdította és felvirágoztatta Erdélyt. Bethlen Gábor pontosan négyszáz éve, 1620. január 9-én fogadta el a „Magyarország fejedelme" titulust, amivel elutasította, hogy király legyen.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Újdonságot hozhat a Szent Korona-kutatásban egy régi nyomtatvány
17. századi nyomtatvány került az Országos Széchényi Könyvtárba, amely a Szent Korona-kutatás számára is újdonságot hozhat - olvasható az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) közleményében.
A fondorlatos komorna, aki ellopta a Szent Koronát
Habsburg Albert volt az első király, aki a később oly sokáig uralkodó dinasztiából elnyerte a magyar koronát. Nem félt személyesen szembeszállni a törökkel és a huszitákkal. Serege élén az oszmánok ellen indult hadjáratra 1439-ben, amikor a magyar táborban kitört a vérhasjárvány, aminek az uralkodó is áldozatául esett.. I. Albert pontosan 580 éve, 1439. október 27-én hunyt el Neszmélyen. A király halála után a visegrádi vár kincseskamrájából egy februári éjszakán rejtélyes úton eltűnt a Szent Korona. A példátlan tettet a királyné ügyes kezű komornája, Kottaner Jánosné követte el. De mi is történt pontosan azon a kalandregénybe illlő ...
Erőskezű királyként, népének apostolaként kormányzott Szent István
Az államalapító uralkodó, I. (Szent) István nem csupán az egyik első magyar katolikus szent és Magyarország fővédőszentje. Már a kortársak és a nép is a földöntúli hatalom választottját, Istennek emberfeletti képességekkel és mágikus erővel felruházott küldöttjét látták benne. Az apostoli király címet a legenda szerint személyesen II. Szilveszter pápa adományozta számára, ami jelentősen megnövelte politikai befolyását a korabeli Európában.
- címkék:
- Géza fejedelem
- Sarolt
- Imre herceg
- II. Szilveszter pápa
- III. Ottó német-római császár
- I. István
- Szent István
- Koppány
- püspökség
- intelmek
- hittérítés
- magyar államiság
- apostoli király
- megyerendszer
- templomépítés
- magyar törvénytár
- kereszténység
- Szent Korona
- függetlenség
- apostol
- Szentháromság
- érsekség
- törvénykönyv
- Címkefelhő »
Egy halálos kézcsók Mohács mezején lehetett a belső autonómia ára
A mai napig nincs egyetértés abban, hogy Szapolyai Jánost szuverén és nemzeti királynak vagy török vazallusnak tekintsük. Az utolsó magyar – azaz nem Habsburg – uralkodó szélsőséges megítélése hangnemében Ferenc Józsefével és Szent Istvánéval vetekszik. Egyszerre tekintik a mohácsi csatából való távolmaradása miatt az ország árulójának, illetve az álnok Habsburgokkal szemben álló magányos és tragikus hősnek. Ami biztosnak tűnik, hogy I. János a súlyos magyar vereséggel záruló mohácsi csata után, II. Lajos király halálával került trónra, amit később csak Szulejmán szultán segítségével sikerült megtartania. Halála után az ország 150 éévre ...
Hadsereg élén tért vissza menyasszonyáért a hoppon maradt vőlegény
A középkori magyar történelem nagy dinasztiái, az Árpád-ház, az Anjouk, a Jagellók és a Hunyadiak korában egyetlen kivételt leszámítva, mindig csak férfiak ültek a Magyar Királyság trónusán. Nem csak a hazai, hanem az egyetemes históriában is a férfiuralom dominált, ám időnként akadtak híres kivételek, gondoljunk csak például Kleopátrára, Zénóbiára, vagy a korai újkor egyik legsikeresebb királynőjére, angliai I. Erzsébetre, akik nem egyszer az „erősebb" nemet megszégyenítő rátermettséggel kormányozták országukat, vagy birodalmukat. A magyar történelemben az államalapítás után több mint három és fél évszázadnak kellett eltelnie a korronás ...
Mátyás király előre látta a 19. századot
Kereken 555 éve, 1464. március 29-én a székesfehérvári bazilikában az esztergomi érsek az ősi közjogi hagyományt követve a Szent Koronával hivatalosan is minden magyarok királyává koronázta az ekkor már hét éve trónon ülő Hunyadi Mátyást. Nincs még egy olyan királyunk, akihez annyi legenda és népmese fűződne, mint a magyar történelem máig legnépszerűbb uralkodójához, Hunyadi Mátyás, az „Igazságos" személyéhez. Mátyás rendkívül széleskörű műveltségével, politikai tehetségével, és kiváló - ma úgy mondanánk - kommunikációs képességével messze kiemelkedett kortársai közül, és legalább két évszázaddal megelőzte saját korát, a 15. századot.
Az aranyozott ébenfa báni jogarra is szert tett Zrínyi Miklós
Nyaranta több százezer honfitársunk indul a horvát tengerpart felé, és többségük talán nem is sejti, hogy több mint nyolcszáz éven át milyen szorosan összefonódott a magyarok és a horvátok történelme. A közös múlt szorosan összekovácsolt bennünket, és ezt erősítették azok a hősök, köztük a Kőszeget védő Jurisics Miklós, az erdélyi fejedelemség alapjait letevő Utyeszenics György váradi püspök, akit mi csak Fráter Györgyként ismerünk,vagy éppen az egyházi és világi vonalon is jól mozgó Draskovicsok, kiket mindkét nemzet magáénak érzett. E sorba tartoznak a Kárpát-medence szerte tisztelt Zrínyiek, akik bár a középkori Horvát Királyság ...
- címkék:
- Jurisics Miklós
- Utyeszenics György
- Fráter György
- draskovics
- Draskovics János
- Wesselényi Ferenc
- Josip Jellasics
- Könyves Kálmán
- Zrínyi Miklós
- Zrinjski Mostar
- Szent László
- Szulejmán
- I. Ferdinánd
- Horvát-Szlavón Királyság
- horvát-magyar kiegyezés
- Szent Korona
- Nádor
- Magyar Királyság
- horvát bán
- Címkefelhő »
Letörték a Margit hidat díszítő koronák keresztjét
Két 19 éves fiú szeptemberben a hidat díszítő Szent Koronát ábrázoló szoborról letörték a keresztet. A bíróság egy hónapon belül dönt a büntetésükről.
Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?
A Magyar Királyság csaknem egy évezredes története az utolsó magyar fejedelem, István 1001. január elsején történt megkoronázásával vette kezdetét, és 1918. november 13-án szűnt meg IV. Károly, az utolsó magyar király eckartsaui nyilatkozatával. A királyság csaknem 918 éves fennállása alatt akadt olyan uralkodónk, akinek még két hónap sem adatott meg ahhoz, hogy fején viselje a koronát, ám vele szemben a leghosszabb ideig uralkodott királyunk két emberöltőt is eltöltött a trónon.