pestisjárvány
címke rss- kapcsolódó címkék:
- pestis
- középkor
- járvány
- koronavírus
- fertőzés
Pestisdoktorból vált a világtörténelem leghíresebb látnokává Michel Nostradamus
Az emberi gondolkodás történetében mindig is kiemelt szerepet játszottak a jövő sorsformáló eseményeire választ kereső jóslatok. Egészen a modern kor tudományos forradalmáig a természet és okkult tudományok kéz a kézben jártak egymással; a tudománytörténet nagy alakjai, köztük az orvos-alkimista Paracelsus, vagy például a távcsöves észlelőcsillagászat egyik megteremtője és legnagyobb művelője, Johannes Kepler is saját koruk leghíresebb misztikusainak, illetve asztrológusainak számítottak. E kora újkori polihisztorok közé tartozott Michel de Nostredame, ismertebb nevén Nostradamus is, aki orvosként, csillagászként és gyógyszerészkéntt ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Francisco Franco
- Nostradamus
- II. Henrik francia király
- Michel de Nostredame
- második világháború
- világvége
- Franciaország
- asztrológia
- lovagi torna
- látnok
- centuriák
- spanyol polgárháború
- okkultizmus
- pestisjárvány
- 16. század
- A próféciák
- látomások
- víziók
- jövendölés
- Gaston- Montromency összeesküvés
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Nyomot hagyott az immunrendszerünkön a Fekete Halál
A mai napig befolyásolja az emberi egészséget az 1300-as évben Európában pusztító pestisjárvány után elterjedt génmutáció - derült ki a korabeli áldozatok maradványainak DNS-vizsgálatából.
A bolhásság és következményei
Régi betegség, de cseppet sem ment ki a "divatból"! Nem maga a "kis parazita" okozza a fő gondot, hanem áldatlan tevékenységének a szövődményei az igazán problematikusak. Dr. Varga József, a Család utcai kisállatrendelő vezető állatorvosa a rendelő honlapján tájékoztatja a gazdikat a bolhásságról.
Talán mégsem a patkányok terjesztették a középkorban a pestist
A legújabb kutatások szerint a pestis túlságosan gyorsan terjedt ahhoz, hogy a régóta elfogadott nézettel összhangban csak a patkányok terjesztették volna. A legpusztítóbb európai járvány nem véletlenül kapta a „fekete halál" becenevet a 14. században: a pestis 1347-1351 között az európai népesség legalább 30-60 százalékát vitte el, ám a világon összesen 75-200 millió áldozata volt. A történészek sokáig azt feltételezték, hogy ezért kizárólag a patkányokon élősködő bolhák a felelősek. Egy új tanulmány ezzel szemben azt állítja, hogy a kórokozót nem a rezisztens patkányok, hanem az emberek tartották életben. Fontos azonban megjegyeznni, ...
A város, amely a falain kívül tudta tartani a pestisjárványt
A pestis a 17. században komolyan sújtotta az észak- és közép-olaszországi nagyvárosokat, de a tartományi városokat egyaránt. A járvány néhány év alatt több mint 45 000 ember halálát okozta csak Velencében, miközben Parma és Verona népességének több mint a fele meghalt. Egy itáliai közösség, Ferrara polgárai azonban csodával határos módon mind megmenekültek. De vajon mit és hogyan tettek másként, amivel ilyen látványos sikerrel tudtak szembeszállni a járvánnyal?
A legpusztítóbb európai járvány, ami megváltoztatta a történelem menetét
A nagy járványok egyidősek az emberi civilizáció kialakulásával. Már az ókori világból is ismert a birodalmakat megtizedelő pandémia jelensége, ami a késői középkorban a városiasodás, a kereskedelem terjedése, és a zsúfolt városokban uralkodó rettenetes higénés viszonyok miatt ismét, minden korábbinál pusztítóbb módon ütötte fel a fejét. A nagy földrajzi felfedezések korában a járványok egyre gyakrabban átlépték a kontinensek határát, de az orvostudomány fejlődése, és a higénia általános javulása ellenére az egész világra kiterjedő járványok veszélye még a 20. században sem múlt el, sőt, még ma is olyan globális problémát okozhat, mmint ...
Karanténban született meg a világirodalom egyik nagy remekműve
Amikor a 17. század elején a pestisjárvány miatt szinte megállt az élet, több mint egy évre bezártak a londoni színházak is. Az orvostudomány fejletlensége miatt akkoriban még nem tudtak hatásosan védekezni a járvány ellen, de azt tudták, hogy a betegség veszélyesen ragályos. A településeket és a fertőzöttek otthonait lezárták, és sokan vonultak a négy fal közé, hogy a lehetőségeikhez mérten elszigeteljék magukat a külvilágtól. Így tett William Shakespeare is, aki a kényszerű elvonulás idején írta meg a világ drámairodalmának egyik legkiemelkedőbb alkotását, a Lear királyt.
Pestiskaranténban fogalmazódott meg a fizika egyik legfontosabb törvénye
Miközben a pestis tombolt a világban, Isaac Newton önkéntes karanténba vonult, amit később élete szellemileg legtermékenyebb periódusaként jellemzett. Az újkori történelem egyik legkiemelkedőbb tudósa 1665-ben, nem sokkal diplomája megszerzése után szembesült azzal, hogy iskolája, a Cambridge-i Egyetem a kitört pestisjárvány miatt bezárt. Newton az elkövetkezendő két évben otthon fejlesztette tökélyre a matematikai analízist (kalkulust), valamint optikai és a gravitációs felfedezéseit, de a karantén magányában alapozta meg a későbbi newtoni mozgástörvényeket is. A tudományos forradalom egyik atyja pontosan 293 éve, 1727. március 20--án ...
Ókori átverés a jusztiniánuszi nagy pestisjárvány
Túlértékelhette a történelemtudomány az első nagy pestisjárvány jelentőségét – vélekedik a bizonyítékok áttekintése után egy nemzetközi kutatócsoport. Nem volt annyira pusztító, mint ahogy a tankönyvek lefestik, és aligha fordította meg a történelem menetét.
Újraszámolták: százmilliók halálát követelte a Justinianus-pestis
Egy új tanulmány szerint a világ egyik leghalálosabb pestisjárványa sokkal nagyobb területen terjedhetett szét, mint ahogy azt a történelmi dokumentumok sugallják. A németországi Max Planck Intézet interdiszciplináris csapata és a Harvard Egyetem kutatói szerint a Justinianus-pestist okozó baktérium a világ népességének nagy részén okozott járványt, és több mint százmillió emberéletet követelhetett.