pestisjárvány

címke rss
Talán mégsem a patkányok terjesztették a középkorban a pestist

Talán mégsem a patkányok terjesztették a középkorban a pestist

A legújabb kutatások szerint a pestis túlságosan gyorsan terjedt ahhoz, hogy a régóta elfogadott nézettel összhangban csak a patkányok terjesztették volna. A legpusztítóbb európai járvány nem véletlenül kapta a „fekete halál" becenevet a 14. században: a pestis 1347-1351 között az európai népesség legalább 30-60 százalékát vitte el, ám a világon összesen 75-200 millió áldozata volt. A történészek sokáig azt feltételezték, hogy ezért kizárólag a patkányokon élősködő bolhák a felelősek. Egy új tanulmány ezzel szemben azt állítja, hogy a kórokozót nem a rezisztens patkányok, hanem az emberek tartották életben. Fontos azonban megjegyeznni, ...

A város, amely a falain kívül tudta tartani a pestisjárványt

Tudomány2020.04.26, 23:48

A pestis a 17. században komolyan sújtotta az észak- és közép-olaszországi nagyvárosokat, de a tartományi városokat egyaránt. A járvány néhány év alatt több mint 45 000 ember halálát okozta csak Velencében, miközben Parma és Verona népességének több mint a fele meghalt. Egy itáliai közösség, Ferrara polgárai azonban csodával határos módon mind megmenekültek. De vajon mit és hogyan tettek másként, amivel ilyen látványos sikerrel tudtak szembeszállni a járvánnyal?

A legpusztítóbb európai járvány, ami megváltoztatta a történelem menetét

Tudomány2020.04.11, 22:22

A nagy járványok egyidősek az emberi civilizáció kialakulásával. Már az ókori világból is ismert a birodalmakat megtizedelő pandémia jelensége, ami a késői középkorban a városiasodás, a kereskedelem terjedése, és a zsúfolt városokban uralkodó rettenetes higénés viszonyok miatt ismét, minden korábbinál pusztítóbb módon ütötte fel a fejét. A nagy földrajzi felfedezések korában a járványok egyre gyakrabban átlépték a kontinensek határát, de az orvostudomány fejlődése, és a higénia általános javulása ellenére az egész világra kiterjedő járványok veszélye még a 20. században sem múlt el, sőt, még ma is olyan globális problémát okozhat, mmint ...

Karanténban született meg a világirodalom egyik nagy remekműve

Tudomány2020.03.28, 15:47

Amikor a 17. század elején a pestisjárvány miatt szinte megállt az élet, több mint egy évre bezártak a londoni színházak is. Az orvostudomány fejletlensége miatt akkoriban még nem tudtak hatásosan védekezni a járvány ellen, de azt tudták, hogy a betegség veszélyesen ragályos. A településeket és a fertőzöttek otthonait lezárták, és sokan vonultak a négy fal közé, hogy a lehetőségeikhez mérten elszigeteljék magukat a külvilágtól. Így tett William Shakespeare is, aki a kényszerű elvonulás idején írta  meg a világ drámairodalmának egyik legkiemelkedőbb alkotását, a Lear királyt.

Pestiskaranténban fogalmazódott meg a fizika egyik legfontosabb törvénye

Tudomány2020.03.21, 16:08

Miközben a pestis tombolt a világban, Isaac Newton önkéntes karanténba vonult, amit később élete szellemileg legtermékenyebb periódusaként jellemzett. Az újkori történelem egyik legkiemelkedőbb tudósa 1665-ben, nem sokkal diplomája megszerzése után szembesült azzal, hogy iskolája, a Cambridge-i Egyetem a kitört pestisjárvány miatt bezárt. Newton az elkövetkezendő két évben otthon fejlesztette tökélyre a matematikai analízist (kalkulust), valamint optikai és a gravitációs felfedezéseit, de a karantén magányában alapozta meg a későbbi newtoni mozgástörvényeket is. A tudományos forradalom egyik atyja pontosan 293 éve, 1727. március 20--án ...

Ókori átverés a jusztiniánuszi nagy pestisjárvány

Tudomány2019.12.06, 21:27

Túlértékelhette a történelemtudomány az első nagy pestisjárvány jelentőségét – vélekedik a bizonyítékok áttekintése után egy nemzetközi kutatócsoport. Nem volt annyira pusztító, mint ahogy a tankönyvek lefestik, és aligha fordította meg a történelem menetét.

Újraszámolták: százmilliók halálát követelte a Justinianus-pestis

Tudomány2019.07.16, 21:15

Egy új tanulmány szerint a világ egyik leghalálosabb pestisjárványa sokkal nagyobb területen terjedhetett szét, mint ahogy azt a történelmi dokumentumok sugallják. A németországi Max Planck Intézet interdiszciplináris csapata és a Harvard Egyetem kutatói szerint a Justinianus-pestist okozó baktérium a világ népességének nagy részén okozott járványt, és több mint százmillió emberéletet követelhetett.

Az első nagy pestisjárvány hozhatta el az újkőkor alkonyát

Tudomány2018.12.29, 16:11

Egy 5000 éves sírleletben azonosították a pestis mindeddig ismeretlen ősi törzsét, amely elsőként söpört végig Európán. Abban, hogy a kőkori települések épp ekkoriban indultak hanyatlásnak, a halálos ragálynak is szerepe lehetett.

Tudja-e, hogy melyik Magyarország legkisebb városa?

Tudomány2018.10.19, 17:42

A falu és város közötti különbségre önmagában a lakosság lélekszáma alapján igen nehéz lenne valamiféle törvényszerűséget megfogalmaznunk. Amíg a budai hegyek tövében fekvő nagyközség, Solymár lakossága több mint tízezer főt tesz ki, addig az ország legkisebb városában alig valamivel több, mint ezren laknak. Magyarország legkisebb városai között olyan települést is találhatunk, ami egykor királyi székhely, és a Szent Korona őrzési helye volt.

I. Erzsébet, Anglia legendás uralkodója valójában férfi volt?

Tudomány2018.04.24, 13:12

I. Erzsébet, VIII. Henrik leányának uralkodása alatt élte Anglia a virágkorát. Azonban 1603-ban vele ki is halt a Tudor-ház, mivel nem ment férjhez, és nem szült trónörököst, gyermek nélkül halt meg. Több abszurd teória is létezik, hogy az angolok legnagyobb királynője miért is utasította el következetesen a házasságkötést.

Előző
  • 1
  • 2
Következő