Luxemburgi Zsigmond

címke rss
Fantasztikus eredményt hozott Szent László és III. Béla maradványainak genetikai azonosítása

Fantasztikus eredményt hozott Szent László és III. Béla maradványainak genetikai azonosítása

Több évtizedes vita végére kerülhet végre pont: modern módszerekkel azonosították több Árpád-házi uralkodó földi maradványait. A Szegedi Tudományegyetem kutatói csontmaradványokat vizsgáltak és a DNS-minták segítségével értek el kézzelfogható eredményeket. Ezzel olyan biztos kiindulópontokat fedeztek fel, amelyeket módszeresen be lehet majd építeni a magyar történeti kutatásokba is. A téma kapcsán nemzetközi publikációkat is jegyző szakemberekből álló csapat többek között Szent László, III. Béla, Mátyás király és András magyar királyi herceg pontos temetkezési helyével és szokásaival, illetve letűnt uralkodóink arcvonásaival kapcsollatban ...

Történelmi időutazás a nagy múltú koronázóvárosban, Pozsonyban

Tudomány2022.05.12, 00:13

Szlovákia fővárosa ezer szállal kapcsolódik a magyar történelemhez. Először a magyar államiság megteremtése szempontjából döntő jelentőségű, Árpád fejedelem és Luitipold bajor herceg kelet-frank serege között 907-ben lezajlott csata révén került be Pozsony neve a krónikákba. De több mint két évszázadon át itt, a pozsonyi várban őrizték a Szent Koronát, a mohácsi vész után pedig Székesfehérvár helyett Pozsony lett az új koronázóváros, valamint megannyi történelmi jelentőségű országgyűlés helyszíne. A modern Pozsony, Bratislava, a Szlovák Köztársaság fővárosaként egyszerre szimbolizálja a történelmi múltat, és a dinamikusan fejlődő jelent.

A nikápolyi csata, ami egységes haditerv híján elveszett

Tudomány2021.09.29, 13:48

Hatszázhuszonöt éve, 1396. szeptember 28-án szenvedtek vereséget a Zsigmond magyar király vezette európai lovagseregek az oszmán török birodalom erőitől a Duna partján fekvő Nikápolynál (a mai Bulgária területén található Nikopol városa) megvívott csatában. A vereségnek hosszú távú hatásai lettek az európai és a magyar történelemre is: az oszmán terjeszkedés tovább folytatódott a Balkánon, és az 1526-os mohácsi csatában elbukott a középkori magyar állam.

565 éve halt meg a legendás törökverő hadvezér, Hunyadi János

Tudomány2021.08.11, 23:01

A magyar történelem egyik legnagyobb hadvezére, Hunyadi János, alacsony sorból küzdötte fel magát az ország legbefolyásosabb főurává, és leggazdagabb birtokosává. Birtokainak jövedelmét teljes egészében a délről fenyegető oszmán hódítás megtörésére, és a balkáni török uralom felszámolására fordította. Csak az 1440-es évek végén ébredt rá, hogy a Magyar Királyság ereje egymagában nem elegendő a hódító iszlám feltartóztatására, és mivel Európa tétlen közömbösséggel szemlélte a török fenyegetést, minden erejét az ország határainak megvédésére koncentrálta. A török történelem legnagyobb hódítója, II. Mehmed szultán méltó ellenfélre akaddt ...

A fondorlatos komorna, aki ellopta a Szent Koronát

Tudomány2019.10.27, 19:29

Habsburg Albert volt az első király, aki a később oly sokáig uralkodó dinasztiából elnyerte a magyar koronát. Nem félt személyesen szembeszállni a törökkel és a huszitákkal. Serege élén az oszmánok ellen indult  hadjáratra 1439-ben, amikor a magyar táborban kitört a vérhasjárvány, aminek az uralkodó is áldozatául esett.. I. Albert pontosan 580 éve, 1439. október 27-én  hunyt el Neszmélyen. A király halála után a visegrádi vár kincseskamrájából egy februári éjszakán rejtélyes úton eltűnt a Szent Korona. A példátlan tettet a királyné ügyes kezű  komornája, Kottaner Jánosné követte el. De mi is történt pontosan azon a kalandregénybe illlő ...

Amikor a lelkes és fegyelmezetlen önkéntesek történelmet írtak

Tudomány2019.07.23, 17:45

563 éve, 1456. július 22-én Hunyadi János kormányzó elszántan harcoló vitézei és Kapisztrán János mindenféle katonai mesterségbeli tudást nélkülöző, ám annál lelkesebb önkéntesei hatalmas győzelmet arattak a korabeli világ legfélelmetesebb hadserege, II. Mehmed szultán sokszoros túlerőben lévő oszmán hada felett, Nándorfehérvár falainál. A diadalhoz vezető eseménysort ironikus módon a szentéletű ferences szerzetes vezénylete alatt álló keresztesek önfejű fegyelmezetlensége indította el.

Hadsereg élén tért vissza menyasszonyáért a hoppon maradt vőlegény

Tudomány2019.05.15, 23:21

A középkori magyar történelem nagy dinasztiái, az Árpád-ház, az Anjouk, a Jagellók és a Hunyadiak korában egyetlen kivételt leszámítva, mindig csak férfiak ültek a Magyar Királyság trónusán. Nem csak a hazai, hanem az egyetemes históriában is a férfiuralom dominált, ám időnként akadtak híres kivételek, gondoljunk csak például Kleopátrára, Zénóbiára, vagy a korai újkor egyik legsikeresebb királynőjére, angliai I. Erzsébetre, akik nem egyszer az „erősebb" nemet megszégyenítő rátermettséggel kormányozták országukat, vagy birodalmukat. A magyar történelemben az államalapítás után több mint három és fél évszázadnak kellett eltelnie a korronás ...

Tudja-e, hogy melyik Európa legnagyobb téglavára?

Tudomány2019.04.05, 22:24

A Magyar Királyság végvári rendszere, valamint az ország belsejében található erődítmények jelentős része súlyos károkat szenvedett az oszmán hódoltság, illetve a 17. század végi nagy visszafoglaló háborúk idején. Az épségben maradt erősségek többségét pedig a török kiűzése után I. Lipót császár robbanttatta fel az 1697-től kibontakozó Habsburg-ellenes kuruc mozgalomtól tartva. Ez az oka annak, hogy hazánk területén csak nagyon kevés középkori vár maradt fenn teljes épségében.

Előző
  • 1
  • 2
Következő