Luxemburgi Zsigmond

címke rss
Történelmi időutazás a nagy múltú koronázóvárosban, Pozsonyban

Történelmi időutazás a nagy múltú koronázóvárosban, Pozsonyban

Szlovákia fővárosa ezer szállal kapcsolódik a magyar történelemhez. Először a magyar államiság megteremtése szempontjából döntő jelentőségű, Árpád fejedelem és Luitipold bajor herceg kelet-frank serege között 907-ben lezajlott csata révén került be Pozsony neve a krónikákba. De több mint két évszázadon át itt, a pozsonyi várban őrizték a Szent Koronát, a mohácsi vész után pedig Székesfehérvár helyett Pozsony lett az új koronázóváros, valamint megannyi történelmi jelentőségű országgyűlés helyszíne. A modern Pozsony, Bratislava, a Szlovák Köztársaság fővárosaként egyszerre szimbolizálja a történelmi múltat, és a dinamikusan fejlődő jelent.

A nikápolyi csata, ami egységes haditerv híján elveszett

Tudomány2021.09.29, 13:48

Hatszázhuszonöt éve, 1396. szeptember 28-án szenvedtek vereséget a Zsigmond magyar király vezette európai lovagseregek az oszmán török birodalom erőitől a Duna partján fekvő Nikápolynál (a mai Bulgária területén található Nikopol városa) megvívott csatában. A vereségnek hosszú távú hatásai lettek az európai és a magyar történelemre is: az oszmán terjeszkedés tovább folytatódott a Balkánon, és az 1526-os mohácsi csatában elbukott a középkori magyar állam.

565 éve halt meg a legendás törökverő hadvezér, Hunyadi János

Tudomány2021.08.11, 23:01

A magyar történelem egyik legnagyobb hadvezére, Hunyadi János, alacsony sorból küzdötte fel magát az ország legbefolyásosabb főurává, és leggazdagabb birtokosává. Birtokainak jövedelmét teljes egészében a délről fenyegető oszmán hódítás megtörésére, és a balkáni török uralom felszámolására fordította. Csak az 1440-es évek végén ébredt rá, hogy a Magyar Királyság ereje egymagában nem elegendő a hódító iszlám feltartóztatására, és mivel Európa tétlen közömbösséggel szemlélte a török fenyegetést, minden erejét az ország határainak megvédésére koncentrálta. A török történelem legnagyobb hódítója, II. Mehmed szultán méltó ellenfélre akaddt ...

A fondorlatos komorna, aki ellopta a Szent Koronát

Tudomány2019.10.27, 19:29

Habsburg Albert volt az első király, aki a később oly sokáig uralkodó dinasztiából elnyerte a magyar koronát. Nem félt személyesen szembeszállni a törökkel és a huszitákkal. Serege élén az oszmánok ellen indult  hadjáratra 1439-ben, amikor a magyar táborban kitört a vérhasjárvány, aminek az uralkodó is áldozatául esett.. I. Albert pontosan 580 éve, 1439. október 27-én  hunyt el Neszmélyen. A király halála után a visegrádi vár kincseskamrájából egy februári éjszakán rejtélyes úton eltűnt a Szent Korona. A példátlan tettet a királyné ügyes kezű  komornája, Kottaner Jánosné követte el. De mi is történt pontosan azon a kalandregénybe illlő ...

Amikor a lelkes és fegyelmezetlen önkéntesek történelmet írtak

Tudomány2019.07.23, 17:45

563 éve, 1456. július 22-én Hunyadi János kormányzó elszántan harcoló vitézei és Kapisztrán János mindenféle katonai mesterségbeli tudást nélkülöző, ám annál lelkesebb önkéntesei hatalmas győzelmet arattak a korabeli világ legfélelmetesebb hadserege, II. Mehmed szultán sokszoros túlerőben lévő oszmán hada felett, Nándorfehérvár falainál. A diadalhoz vezető eseménysort ironikus módon a szentéletű ferences szerzetes vezénylete alatt álló keresztesek önfejű fegyelmezetlensége indította el.

Hadsereg élén tért vissza menyasszonyáért a hoppon maradt vőlegény

Tudomány2019.05.15, 23:21

A középkori magyar történelem nagy dinasztiái, az Árpád-ház, az Anjouk, a Jagellók és a Hunyadiak korában egyetlen kivételt leszámítva, mindig csak férfiak ültek a Magyar Királyság trónusán. Nem csak a hazai, hanem az egyetemes históriában is a férfiuralom dominált, ám időnként akadtak híres kivételek, gondoljunk csak például Kleopátrára, Zénóbiára, vagy a korai újkor egyik legsikeresebb királynőjére, angliai I. Erzsébetre, akik nem egyszer az „erősebb" nemet megszégyenítő rátermettséggel kormányozták országukat, vagy birodalmukat. A magyar történelemben az államalapítás után több mint három és fél évszázadnak kellett eltelnie a korronás ...

Tudja-e, hogy melyik Európa legnagyobb téglavára?

Tudomány2019.04.05, 22:24

A Magyar Királyság végvári rendszere, valamint az ország belsejében található erődítmények jelentős része súlyos károkat szenvedett az oszmán hódoltság, illetve a 17. század végi nagy visszafoglaló háborúk idején. Az épségben maradt erősségek többségét pedig a török kiűzése után I. Lipót császár robbanttatta fel az 1697-től kibontakozó Habsburg-ellenes kuruc mozgalomtól tartva. Ez az oka annak, hogy hazánk területén csak nagyon kevés középkori vár maradt fenn teljes épségében.

Tudja-e, hogy melyik az első magyar Biblia-fordítás?

Tudomány2019.03.23, 18:08

Az első magyar bibliafordítás, az úgynevezett Huszita Biblia, a huszita mozgalom egyetlen fennmaradt magyar nyelvű emléke, melyet az inkvizíció elől menekülő két magyar szerémségi pap fordított le latinról magyar nyelvre.

Előző
  • 1
  • 2
Következő