téridő

címke rss
Isten nem dobókockázik, de ne is mondjuk meg neki, hogy mit tegyen

Isten nem dobókockázik, de ne is mondjuk meg neki, hogy mit tegyen

Száznegyven éve, 1879. március 14-én látta meg a napvilágot Albert Einstein, az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakja, aki forradalmi jelentőségű felfedezéseivel és a speciális valamint az általános relativitáselmélet megalkotásával nem csak a modern elméleti fizikának, hanem a világról alkotott felfogásunknak is új, máig érvényes irányt szabott. Nem sok olyan tudóst ismerünk, akihez annyi adoma és szállóige fűződne, mint a rendezetlen üstökéről valamint kinyúlt pulóvereiről is ismertté, egyfajta kulturális popikonná vált Albert Einsteint.

Az univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő

Tudomány2019.01.21, 20:48

Egy új kutatás szerint az univerzum legkülönlegesebb objektumai, a fehér lyukak a rejtélyes sötét anyag alkotórészei lehetnek. Legalább is ezt írja tanulmányában a Baszk Egyetem két kutatója, Carlo Rovelli és Francesca Vidotto. A fehér lyukak a szupersűrű elfajult anyagból álló fekete lyukak ellentettjei. Amíg a fekete lyukak mindent elnyelnek, addig viszont a fehér lyukak mindent eltaszítanak, ami miatt a fehér lyukak eseményhorizontjába semmi sem tud belépni.

A rejtélyes sötét anyag: lehet, hogy Einstein mégsem tévedett?

Tudomány2018.09.06, 22:47

Az általunk ismert univerzumnak a becslések szerint csupán alig öt százaléka látható. A világegyetem 95 százalékát felépítő láthatatlan anyag mibenléte a modern elméleti fizika egyik legizgalmasabb rejtélye.

Egyre valószínűbb, hogy mégsem kizárt az időutazás

Tudomány2018.08.28, 19:35

Fizikusok egy kvantummodellel feloldották azt a paradoxont, ami kizárja az időutazás lehetőségét. Egy amerikai és osztrák fizikusokból álló kutatócsoport módot talált az időutazásra, legalábbis elméletileg. Az időutazás szerintük elvileg lehetséges, de jelenleg még túllép a technikai képességeinken. Ennek ellenére sem minden tudós hisz abban, hogy ez megvalósítható lenne, néhányuk szerint egy ilyen kísérlet egyenesen végzetes lenne annak, aki keresztülmenne ezen.

Egy második ősrobbanás hozza el a világegyetem pusztulását

Tudomány2018.04.05, 13:56

Világegyetemünk úgy érhet véget, ahogy született: egy hatalmas, mindent elsöprő, óriási robbanással – derítették ki a Harvard Egyetem fizikusai.

Felfedezték az univerzum legtávolabbi csillagát

Tudomány2018.04.02, 22:13

Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte az eddig ismert legtávolabbi, a Földtől kilenc milliárd fényévre található csillagot, amely a Nature Astronomy című tudományos szakfolyóirat hétfőn megjelent számában ismerteti a csoport kutatási eredményeit.

Hawking és Einstein örökbecsű gondolatai Istenről, világról és az emberiségről

Tudomány2018.03.14, 17:52

Albert Einstein a téridő és modern elméleti fizika atyja március 14-én, azon a napon született, amelyen az univerzumról alkotott képünket forradalmasító zseniális brit tudós és gondolkodó, Stephen Hawking örökre lehunyta szemét. A kifürkészhetetlen sors különös egybeesése, hogy mindkét zseni hetvenhat éves korában lépett át egy számunkra titokzatos és felfoghatatlan másik dimenzióba.

Tudja-e, hogy mi volt Einstein nagy tévedése?

Tudomány2018.03.04, 11:57

Albert Einstein a tudománytörténet egyik legnagyobb alakja nem csak kivételes képességű elme volt. Emberi nagyságát mutatja többek között, hogy felemelte szavát a diktatúrák és az atomfegyverek ellen, valamint, hogy képes volt beismerni saját tévedését.

Tudományos tanácskozással ünneplik az ősrobbanást a Vatikánban

Tudomány2017.05.09, 17:34

Tudományos tanácskozással ünneplik az ősrobbanás elméletét a Vatikánban, ezzel is bizonyítandó, hogy az istenhit és a tudomány nem összeegyeztethetetlen. Az elmúlt években új forradalom bontakozott ki az elméleti fizika és napjaink egyik legizgalmasabb kérdése, az ősrobbanás-kozmológia területén. 

Előző
  • 1
  • 2
Következő