Német-római Császárság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- középkor
- Habsburgok
- Egyperces tudomány
- Nagy Ottó német-római császár
- Nagy Károly (Charlemagne)
Abasár feltárása tovább folytatódik
Végéhez közeledik az a kutatás, melynek célja, hogy kiderítse mi található Abasáron az úgynevezett „lila-ház" alatt, ahol az 1950-es években Dér József házépítés közben megtalálni vélte Aba Sámuel sírját - tájékoztat a feltárásról a Magyarságkutató Intézet honlapján Makoldi Miklós feltárásvezető régész,a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpont igazgatója.
- címkék:
- I. István
- Szent István
- Szent László
- I. András
- Géza fejedelem
- Imre herceg
- Vazul
- III. Henrik német-római császár
- I. Béla
- Abasár
- abasári kolostor
- Árpád-ház
- kereszténység
- Bizánci Birodalom
- Aba Sámuel
- bencések
- Magyar Fejedelemség
- Német-római Császárság
- Bizánc
- ménfői csata
- Német-Római Birodalom
- Magyarságkutató Intézet
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megtalálták a Német-Római Birodalom alapítójának impozáns templomát
A régészek egy királyi palotát kerestek Németországban, amikor egy több mint ezer éves templomot fedeztek fel, amit valószínűleg I. Ottó német-római császárnak építettek. A Szász-dinasztia uralkodója tudatos kormányzásának, eredményes centralizációjának és hódításainak köszönhetően 962-ben megalapította a Német-Római Birodalmat.
A különc Habsburg, aki többre tartotta az alkimistákat az államügyeknél
A nagy múltú Habsburg-dinasztia ugyan nem nélkülözte a különc szokásokkal rendelkező uralkodókat, ám a furcsa kedvteléseiről és erős okkultista hajlamairól híressé vált Rudolf párját ritkítja a család történetében. Az élete alkonyán egyértelműen az őrület jegyeit mutató uralkodót sokkal jobban izgatták az alkímia, az aranycsinálás rejtelmei, valamint az asztrológia és az okkult tanok, mint az államügyek. II. Rudolf prágai udvarát a kor híres tudósai és művészei mellett szélhámos szerencselovagok egész hada lepte el, a gyors meggazdagodás reményében. Mivel a különc uralkodó közügyek iránt érzett utálata már-már széteséssel fenyegettee ...
- címkék:
- II. Rudolf
- Tycho Brache
- II. Miksa császár
- Mátyás főherceg
- skizofrénia
- Prága
- Őrült Johanna
- okkultizmus
- alkímia
- palotaforradalom
- tizenöt éves háború
- Német-római Császárság
- Magyar Királyság
- 16. század
- elmebaj
- Habsburg-dinasztia
- Bocskai-felkelés
- manierizmus
- bécsi béke
- ellenreformáció
- Címkefelhő »
Jeruzsálemet akarta felszabadítani, de útközben a folyóba fulladt
Miközben az első és a második keresztes hadjárathoz fűzött nagy remények csak részben teljesültek, egy híres és tehetséges hadvezér, Szaladin szultán 1187. október 2-án visszafoglalta Jeruzsálemet és megtette azt, amitől olyan sok keresztény félt: a templomokról leverték a kereszteket, a harangokat széttörték és a régi mecseteket ismét a muszlimok foglalták el. A pápa ezt azonban nem hagyhatta annyiban: egy új hadjárat megszervezésébe kezdett, amihez Európa három leghatalmasabb keresztény uralkodóját, köztük I. (Barbarossa) Frigyes német-római császárt szólította hadba.
530 éve halt meg Hunyadi Mátyás, a legnépszerűbb magyar király
Ötszázharminc éve, 1490. április 6-án halt meg Bécsben Hunyadi Mátyás, akinek uralkodása alatt élte fénykorát a középkori magyar állam. Az "igazságos Mátyás király" alakja köré legendák, mondák és népmesék szövődtek.
Tudta-e, nemcsak Párizs, hanem Canossa is megért egy misét?
Az ismert szólás-mondás szerint Kanosszát járni annyit tesz, mint megalázkodva bocsánatot kérni. A töredelmes bocsánatkérésre utaló kifejezés eredete a korai középkor egyik legélesebb küzdelmére, a Nagy Károly megkoronázása után kiteljesedő, és a 11. század végén, illetve a 12. század elején kicsúcsosodó invesztitúraharcra, a világi vagy az egyházi hatalom primátusáért folytatott háborúskodásra vezethető vissza.
Teljesen értelmetlennek tűnik Szulejmán mohácsi győzelme
A Mohács melletti síkon II. Lajos magyar király valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között 1526. augusztus 29-én lezajlott ütközet az egyik legnagyobb nemzeti tragédiaként maradt fenn az utókor emlékezetében. A mohácsi csatavesztéshez szokás kötni a középkori Magyar Királyság végét, valamint az ezt követő, és az ország sorsát több évszázadra meghatározó romlást is. Pedig Mohács után még tizenöt évig szabad volt a töröktől az ország. Mohácsról és következményeiről könyvtárnyi értekezés született az elmúlt másfél évszázadban, ám azt a kérdést, hogy mi is lehetett Szulejmán valódi célja az 1526-os hadjárattal, még nem nagyon vizsgálták.
- címkék:
- I. Ferenc francia király
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- Szulejmán
- V. Károly német-római császár
- iszlám
- Budai Vár
- hadjárat
- követ
- Délvidék
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- paviai csata
- hódoltság
- I. Szelim szultán
- Német-római Császárság
- Mária királyné
- diplomáciai tárgyalások
- szulejmáni ajánlatok
- megnemtámadási szerződés
- Címkefelhő »
Tudja-e, hogy miért került Tell Vilmos a magyar kártyára?
George Washingtonhoz hasonlóan a szabadságért harcolt, és elképesztő bátorsággal hasította ketté a saját fia feje tetejére elhelyezett almát száz lépés távolságból a számszeríjával. A svájci hős, Tell Vilmos nem véletlenül vált nemzeti jelképpé. De hogyan került a magyar kártya makkfelső-lapjára?
- 1