földtudományok

címke rss

A CSFK részvételével megvalósuló nemzetközi projektben arra is választ keresnek a kutatók, hogy mi a szerepe a meszes talajoknak a globális szénkörforgásban

Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) 54,1 millió forint támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) pályázatán a „Meszes talajok szerves és szervetlen szén dinamikája" című, tavaly indult hároméves nemzetközi projektben végzett feladatainak megvalósítására. A francia, magyar, kanadai és olasz konzorciumi együttműködés fő célja a meszes talajokban található szerves és karbonátos szénfázisok minőségi és mennyiségi jellemzése, egy nagy mintaszámú adatbázis összeállítása, valamint a mérésekhez kötődő módszertan harmonizálása és fejlesztése. A talajokban található különböző szénfoormák ...

Semmiből előtűnő lyuk nyelt el egy férfit, sohasem találták meg

Tudomány2023.04.26, 18:21

Az elmúlt napokban egy meglehetősen ijesztő történet kezdett terjedni a Reddit nevű közösségi platformon; eszerint 2013 márciusában egy floridai férfi hálószobája alatt egy víznyelő alakult ki, ami elnyelte a ház tulajdonosát. Az áldozat testét soha nem találták meg. Tényleg megtörtént az eset, vagy csak a fantázia szüleménye? Ha igen, mitől alakulhatnak ki gyilkos víznyelők?

Ez volt az igazi özönvíz: beláthatatlan ideig, megállás nélkül szakadt az eső

Tudomány2023.04.22, 17:20

Még a 20. század végén fedezték fel a geológusok azt a furcsa, szürkés színű rétegsort, amit a Föld valamennyi kontinensén kimutattak. Azt is megállapították, hogy ez a globálisan megfigyelhető üledékréteg a földtörténeti középidő, a mezozoikum első időszakában, a triász kor idején egy földtörténeti értelemben rövid periódus alatt, nagyjából 234 és 232 millió évvel ezelőtt rakódott le. A legkorszerűbb eljárással megvizsgált rétegek egy egészen elképesztő, a korabeli élővilágot mély válságba taszító globális jelenségről tanúskodnak.

Egyre közelebb vannak a földrengések Magyarországhoz - veszélyben vagyunk?

Tudomány2023.02.16, 22:46

Ma délelőtt, magyar idő szerint 10 óra 48 perckor földrengés rázta meg Horvátország adriai-tengeri partvidékének északi területét. A rengés epicentruma az észak-dalmát szigetcsoport legnagyobb tagján – egyben a horvát Adria legnagyobb szigetén –,  Krk-en volt. A rengést Zágrábban is érezni lehetett. Az elmúlt napok sorozatos földrengései miatt olyan hangok röppentek fel, hogy a szomszédságunkban történt földmozgások Magyarországot is elérhetik, ám ennek a rémületkeltő feltételezésnek nincsen semmilyen tudományos alapja.

Megdöbbentő felfedezés: hatalmas, szabályos piramist találtak egy jégmezőn

Tudomány2023.02.03, 18:16

Piramisszerű építményeket rejthet az Antarktisz jeges sivataga? Döbbenetes fotók láttak napvilágot, amik aztán futótűzként kezdtek terjedni az interneten. Egyesek eltűnt civilizációt, mások földönkívülieket sejtenek a háttérben. De mit mond a tudomány?

Szörnyű katasztrófáról mesélnek a fosszilis pollenek

Tudomány2023.01.10, 20:42

Az ultraibolya (UV) sugárzás megnövekedett halálos szintű dózisa is szerepet játszhatott a Föld legnagyobb tömeges kihalásában – derül ki a megkövesedett pollenszemekből.

Elhunyt Géczy Barnabás nemzetközi hírű magyar paleontológus

Tudomány2022.07.29, 19:45

Elhunyt Géczy Barnabás Széchenyi-díjas paleontológus, egyetemi tanár, professor emeritus. Az MTA rendes tagja pénteken, életének 97. évében halt meg - közölte a Magyar Tudományos Akadémia az MTI-vel.

Titokzatos víztározót fedeztek fel ausztrál kutatók

Tudomány2022.04.04, 18:26

Ausztrália keleti partvidéke alatt húzódó, földalatti víztározó medencét fedeztek fel a Sydney-i Egyetem kutatói.

Jóval korábban keletkeztek a kontinensek, mint ahogy eddig vélték

Tudomány2021.11.09, 20:26

A Föld első kontinensei a korábban véltnél 700 millió évvel korábban emelkedtek ki az óceánból - állapították meg ősi kőzetek vizsgálatával.

A pusztító földrengések okait vizsgálják Badacsonytördemicen

Tudomány2021.08.23, 20:36

Már működik Magyarország és Kelet-Európa első Integrált Geodinamikai Állomása. A Badacsonytördemicen található mérőállomás jelentős szerepet játszhat a földrengéseket megelőző földtani folyamatok azonosításában és a globális szén-dioxid-körforgás jobb megértésében.

Előző
Következő