honfoglaló magyarok
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Honfoglalás
- Árpád fejedelem
- magyar történelem
- Szent István
- Géza fejedelem
A honfoglaló elit kincseiből rendezett kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeum
2022 januárjában és februárjában a Salisbury Régészeti Kft. megelőző feltárása során Major Péter régész irányításával került felszínre Páty határában egy 77 síros honfoglalás kori temető. A leletek több okból is ritkaságnak számítanak. Ezek leleteimből rendezett kiállítást, melyet október 30-ig lehet megtekinteni, írja honlapján a Magyar Nemzeti Múzeum.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kiemelkedő hun sírok kutatásának új eredményei
A magyar őstörténeti kutatás szempontjából kiemelkedően fontos újabb, megkerülhetetlen leleteket hoztunk a felszínre és vizsgálunk, sikerrel zárult a mongol-magyar tudományos együttműködésben végzett kétezer éves ázsiai hun sírok régészeti feltárásának terepi munkarésze – írja Makoldi Miklós Zsombor, a Régészeti Kutatóközpont vezetője a Magyarságkutató Intézet honlapján.
- címkék:
- IV. Béla
- Attila hun nagyfejedelem
- Árpád fejedelem
- Géza fejedelem
- II. Theodosius császár
- I. István
- Szent István
- Trákia
- Hunnia
- tatárok
- Mongol Birodalom
- catalaunumi csata
- ókori görögök
- honfoglaló magyarok
- Nyugatrómai Birodalom
- Hun birodalom
- mongolok
- Keletrómai Birodalom
- Árpád-ház
- magyar történelem
- Római Birodalom
- Honfoglalás
- régészet
- Dzsingisz kán
- hunok
- ókori rómaiak
- Magyarságkutató Intézet
- Címkefelhő »
1031. szeptember 2-án hunyt el Imre herceg
Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg, miután vadászat közben egy vadkan megsebezte, valószínűleg a bihari Igfon-erdőben. Itt épült fel a 11. és a 12. század fordulóján a Szent Imre-apátság a herceg szentté avatása után. Holttestét az akkor még épülő fehérvári bazilikában helyezték el. Halálakor és halála után sok csodás esemény történt a legenda szerint, az egyik ilyen Szent Euszébioszhoz kötődik. VII. Gergely pápa Szent László király uralkodása idején, 1083. november 4-én István királlyal és Gellért püspökkel együtt avatta szentté Imre herceget. Ünnepe november 5-ére került.
A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!
A magyarokat egykor Európa legfélelmetesebb harcosaiként ismerték. Területi terjeszkedéseik és hódításaik a vikingekéhez tette hasonlóvá őket. Nem pusztán azért, mert a két nép legnagyobb kalandozásai nagyjából ugyanabban az időben történtek, hanem azért is, mert a magyarok egykor éppen olyan rettegett és félelmetes harcosok voltak, mint az északiak.
Tudja-e, honnan ered az azt a hét meg nyolcát, és a kirelejzumát?
Az istenkáromlás gyökerei még a magyarság pogány múltjába nyúlnak vissza. Az államalapító, Szent István király tette meg hivatalosan is államvallásnak a kereszténységet, ám a magyarság egy, az ősi hagyományokhoz és a törzsi közösségi életformához ragaszkodó része ellenállt a térítésnek, a kereszténységgel szembeni ellenérzésének pedig – többek között - a keresztény jelképeket és dogmákat szidalmazó káromkodásokkal adott hangot.
Tudja-e, hol olvasható az első fennmaradt magyar szitkozódás?
A magyarokról régóta úgy tartják, hogy igen gazdag káromkodós szókinccsel rendelkező nemzet, akik ráadásul még kitűnően cifrázzák is a szitkozódásokat. A történeti források szerint eleink is roppant kreatívak voltak a káromkodások szókincsének fejlesztésében. Az első fennmaradt magyar szitok az 1479-es Dubnici-krónikában olvasható.
Tudja-e, honnan való a hetedhét országon túl is kifejezésünk?
Őseink jelképrendszerében a 7 hitregei fontosságú szám, amely a végtelent jelenti. A hetes a népmesék alapszáma is. A mesékben hetedhét országon túl él a szegény ember, a sárkány hétfejű, és a mesehős hétmérföldes csizmában jut el a hetedik határba. Utánajártunk, mire vezethető vissza a hetes szám mágikus jelentősége a magyar legendáriumban.
Tudománytörténeti tévedés lehet a magyarság finnugor eredete
Legutóbb az Országos Onkológiai Intézet, Kásler Miklós professzor vezette nemzetközi kutatócsoportja erősítette meg kétséget kizáró genetikai bizonyítékokkal azt a tényt, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai, nem pedig finnugor vérvonalból származnak. A legfrissebb genetikai vizsgálatok kivétel nélkül arra mutatnak, hogy a 18. század végétől teret nyert, és a magyarság finnugor eredetét egyfajta tudományos dogmává emelt elmélettel szemben, a kora középkori krónikáknak a magyarok hun rokonságáról szóló hagyománya nem csak az a színes mese, mint aminek nyilvánították. Mindez természetesen a nyelvrokonság tényét nem érinti.
A legendák világába tartozik Koppány felnégyelése
Géza fejedelem halála után a kitört örökösödési viszály, amelyből Géza fia Vajk, a későbbi Szent István került ki győztesen, kulcsfontosságú esemény a magyar államalapítás előtörténetében. A történelmi hagyomány szerint István a fejedelemmé választása ellen lázadó Koppányt a seregei felett aratott győzelem után felnégyeltette. Koppány vezérről, a kora középkori magyar történelem egyik leghíresebb alakjáról közismertsége ellenére is alig tudunk valamit, személye és élettörténete a legendák homályába veszik.
- címkék:
- Géza fejedelem
- Sarolt
- II. (Civódó) Henrik
- Gizella királyné
- Kézai Simon
- Ajtony vezér
- Berend Nóra történész
- Szent István
- Árpád fejedelem
- Koppány vezér
- pannonhalmi alapítólevél
- nemzetségfő
- forráskritika
- felnégyelés
- Szent István legendák
- koronázás
- ütközet
- Anjou-kor
- német-római császár
- honfoglaló magyarok
- Gesta Hungarorum
- Magyar Fejedelemség
- Képes Krónika
- Címkefelhő »
Egyedülálló honfoglalás kori leletegyüttes Jászberényben
Egyedülálló honfoglalás kori leletegyüttest mutattak be szerdán a jászberényi Jász Múzeumban - közölte a múzeum régésze az MTI-vel, hangsúlyozva: az egyik tárgyhoz hasonlóból eddig még csak egyetlen egy darab került elő a Kárpát-medencében.