arcrekonstrukció

címke rss
Valóban ijesztő gnóm volt Egyiptom leghíresebb fáraója?

Valóban ijesztő gnóm volt Egyiptom leghíresebb fáraója?

Az óegyiptomi történelem talán leghíresebb fáraója, az újbirodalmi 18. dinasztia egyik utolsó királya, a fiatalon, 19 éves korában meghalt Tutanhamon nem az uralkodásának, hanem a csaknem teljesen érintetlen állapotban fennmaradt sírszentélyének köszönheti világhírnevét. A Királyok Völgyében 1922-ben felfedezett sírkamra feltárásáig sokan még a rejtélyes fáraó létezését is kétségbe vonták. Tutanhamon azonban ugyanolyan titokzatos maradt a sírjának felfedezése után, mint amilyennek előtte ismerték. Az egyik legellentmondásosabb vita a király leszármazásának kérdése, valamint életbeli kinézete körül csúcsosodott ki.

Így nézhettek ki egykor a Római Birodalom sorsát alakító császárok

Tudomány2020.09.29, 14:27

Digitális rekonstrukciók segítségével elevenítette fel a római császárok arcát egy kanadai operatőr, aki a virtuális valóság tervezőjeként is dolgozik. Daniel Voshart az igazán realisztikus portrék között mutatja meg többek között Caligula, Nero és Hadrianus császár néha kellemetlenül élethű arcát.

Hátborzongatóan pontos ez az egyiptomi „múmiaportré”

Tudomány2020.09.21, 16:21

Az első évezred fordulóján egy Egyiptomban élő kisgyermek elkapott egy halálos betegséget, valószínűleg tüdőgyulladást, és meghalt. Apró testét felkészítették a mumifikálásra és a temetésre: néhány szervét eltávolították, maradványait keresztbe vetett vászonkötésekbe tekerték, majd a múmia tetejére rögzítették az arcképét. Ez az úgynevezett „múmiaportré" a görög-római időkben az egyiptomiak körében a népszerű hagyomány részének számított.

Életre keltették az első Tudor-házi uralkodó halotti maszkját

Tudomány2020.05.22, 09:18

Számítógépes grafikával keltették életre VII. Henrik angol király mogorva arcát. A fotórealisztikus ábrázolás során készült, meglepően élethű képet gyakorlatilag nem lehet megkülönböztetni egy mai fényképtől.

Így néznének ki ma a világtörténelem legismertebb híres emberei

Tudomány2020.02.06, 22:15

Különleges vállalkozásba kezdett a texasi Dallasból származó Rebecca Saladin, aki a világtörténelem leghíresebb személyiségeit a modern számítógépes technika segítségével varázsolta vissza a jelenbe. Felismernénk-e Julius Caesart vagy Kleopátrát, ha az utcán sétálgatnának a tömegben, vagy ráismernénk-e a szmokingot öltött VIII. Henrikre, vagy XIV. Lajosra a farsangi szezon valamelyik elegáns bálján? Döntse el mindenki maga a fennmaradt eredeti hiteles portrék, valamint Rebecca Saladin Instagramon közzétett számítógépes arcképeinek az összehasonlításával.

Borzalmas képet nyújt a lepra tüneteiről a digitális arcrekonstrukció

Tudomány2020.01.16, 17:19

Bár a rettegett középkori kór, a lepra több mint ötszáz évvel ezelőtt megcsonkította a 16. században élt skót asszony testét, a digitális arcrekonstrukció segítségével a kutatók most megmutatták, hogyan nézhetett ki a halála előtt.

Rekonstruálták a legrégebbi amerikai csontváz egykori arcát

Tudomány2018.02.23, 12:29

Rekonstruálták az amerikai kontinensen valaha talált legteljesebb és legrégebbi, mintegy 13 ezer éves csontváz egykori arcát.

Tudja-e, hogyan nézhetett ki valójában Kleopátra?

Tudomány2018.02.07, 08:49

Pontosan nem tudni, hogy VII. Kleopátra Philopatór királynő, a Ptolemaiosz-dinasztia leghíresebb sarja és az ókori Egyiptom utolsó fáraója valóban olyan legendás szépségű nő lehetett-e, mint ahogy az utókor emlékezetében él. A világtörténelem egyik leghíresebb királynőjéről fennmaradt érmeképek és néhány neki tulajdonított márványportré alapján a modern számítástechnika segítségével megpróbálták rekonstruálni Kleopátra hiteles arcvonását.

Rekonstruálták egy bronzkori földműves arcát

Tudomány2017.07.17, 16:06

Háromdimenziós digitális technikával rekonstruálták egy négyezer évvel ezelőtt élt bronzkori földműves arcát a Liverpooli John Moores Egyetem kutatói.

Brutálisan megverték az anyák megmentőjét

Tudomány2016.10.19, 20:46

Félbevágott koponya és gyermekcsontok az apró koporsóban, hátborzongató látvány. Semmelweis rejtélyek. Miért került tébolydába és miért verték ott kis híján agyon? Mi okozta valójában az anyák megmentőjének halálát, szifilisz vagy vérmérgezés? Miért exhumálták négyszer? És milyen lett volna vajon Semmelweis igazi arca, ha nem ragadja magával a betegség? Megannyi izgalmas kérdés, amelyre Kiss-Stefán Mónika új, rendkívül izgalmas dokumentumfilmje keresi a választ.

Előző
  • 1
  • 2
Következő