2019.09.18. szerda
DiánaÁrpád-ház
címke rss- kapcsolódó címkék:
- középkor
- Egyperces tudomány
- Szent István
- Magyar Királyság
- Szent Korona
Hadsereg élén tért vissza menyasszonyáért a hoppon maradt vőlegény
A középkori magyar történelem nagy dinasztiái, az Árpád-ház, az Anjouk, a Jagellók és a Hunyadiak korában egyetlen kivételt leszámítva, mindig csak férfiak ültek a Magyar Királyság trónusán. Nem csak a hazai, hanem az egyetemes históriában is a férfiuralom dominált, ám időnként akadtak híres kivételek, gondoljunk csak például Kleopátrára, Zénóbiára, vagy a korai újkor egyik legsikeresebb királynőjére, angliai I. Erzsébetre, akik nem egyszer az „erősebb" nemet megszégyenítő rátermettséggel kormányozták országukat, vagy birodalmukat. A magyar történelemben az államalapítás után több mint három és fél évszázadnak kellett eltelnie a korronás ...
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Egy pürroszi diadal, amibe belerokkant a győztes: a muhi csata
A kereken 778 éve 1241.április 11-én elkezdődött, és Batu kán mongol hadai, valamint IV. Béla király csapatai között vívott muhi csata, mint a magyar történelem egyik legnagyobb, Mohácshoz hasonló sorsfordító csapása él a hazai történelmi emlékezetben. A kép azonban ennél jóval árnyaltabb . A két napig zajló öldöklő küzdelemben ugyan Batu kán kerekedett felül a magyar királyi haderőn, de az elszánt magyar ellenállás miatt csak egy hajszál választotta el a mongol kánt a vereségtől. A muhi csatát követő „tatárdúlás" noha megrendítő károkat okozott az országnak, de Batu kán az őt ért súlyos veszteségek miatt nem válthatta valóra nagy ttervét: ...
Tudja-e, hogy melyik a legrégebbi magyar oklevél?
Hazánk legkorábbi, a 11. század elejéről származó oklevelét a Magyar Nemzeti Levéltárban őrzik. A becses dokumentum Szent István korának leghitelesebb írásos emléke, és a Magyar Királyság hivatali írásbeliségének egyik legelső, jogi írásbeliségünknek pedig a legrégibb darabja, ami egyben a legkorábbi hazai nyelvemlékünk is.
Pápai kém lehetett az ősmagyar haza felkutatására indult szerzetes
A történelem iránt érdeklődők számára Julianus, a magyarok őshazájának tartott Magna Hungariát megtaláló barát neve minden bizonnyal ismerősen cseng, pedig szinte alig tudunk valamit a híres 13. századi dominikánus szerzetesről. Julianus, miután 1236. december 27-én visszaérkezett kalandos ázsiai útjáról, azonnal kihallgatást kért IV. Béla királytól, akinek nemcsak arról számolt be, hogy megtalálta a magyarság Ázsiában maradt szórványát, hanem azt a nyugtalanító hírt is megosztotta az uralkodóval, miszerint a Kínai Császárságot leigázó Mongol Birodalom Európa megtámadására készül.
- címkék:
- IV. Béla
- Batu kán
- IX. Gergely pápa
- Riccardus páter
- Árpád-ház
- Vatikán
- krónika
- középkor
- Julianus barát
- II. András Árpád-házi király
- tatárjárás
- vatikáni levéltár
- Mongol Birodalom
- Magna Hungaria
- ősmagyarok
- Prédikátor Testvérek Rendje
- Guzmán Szent Domonkos
- dominikánusok
- Volgai Bolgárország
- keleti magyarok
- Kínai Császárság
- Aranyhorda
- Címkefelhő »
Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?
A Magyar Királyság csaknem egy évezredes története az utolsó magyar fejedelem, István 1001. január elsején történt megkoronázásával vette kezdetét, és 1918. november 13-án szűnt meg IV. Károly, az utolsó magyar király eckartsaui nyilatkozatával. A királyság csaknem 918 éves fennállása alatt akadt olyan uralkodónk, akinek még két hónap sem adatott meg ahhoz, hogy fején viselje a koronát, ám vele szemben a leghosszabb ideig uralkodott királyunk két emberöltőt is eltöltött a trónon.
Egy évezred történelmi kataklizmái sem tudták megsemmisíteni
A Szent Korona a Magyar Állam nemzeti ereklyéje, állami szimbólum, a koronázási jelvények egyike. Különleges és egyedülálló szerepet játszott hazánk történetében, és az eurázsiai kultúrkörben ez az egyetlen ismert szent tárgyként elismert korona. A legfontosabb magyar nemzeti relikvia több szempontból is egyedülállónak tekinthető, így többek között a koronához kapcsolódó közjogi konstrukció, a Szent Korona-tan miatt.
Tudja-e, melyik Magyarország harmadik legértékesebb ereklyéje?
Magyarországnak három kiemelkedő nemzeti ereklyéje van, a Szent Korona, a Szent Jobb, valamint a harmadik, Szent László hermája, amelyet Győrött, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvő hordalékkúpon, a Káptalandombon álló Nagyboldogasszony-székesegyházban őriznek. Győr az egyetlen város Magyarországon, ahol mindhárom ereklye megfordult.
Tudja-e, mi köze az apátsági sörnek Magyarország legöregebb tölgyéhez?
A Bakony erdejében, vadregényes hegyvidéki környezetben, 400 méter magasan fekszik a hazánkban III. Béla királyunk alapította ciszterci rend egy kolostora. A nagy múltú apátsághoz két érdekes hazai unikum is fűződik.
Tudja-e, hogy mitől fénylik valami úgy, mint a Salamon töke?
Ha valami szépen ragyog, csillog-villog, szokás azt mondani, hogy úgy fénylik, mint a Salamon töke. Ki is ez a Salamon és mitől fénylik az ő töke? Kifényesítettük, utánajártunk.
Tudománytörténeti tévedés lehet a magyarság finnugor eredete
Legutóbb az Országos Onkológiai Intézet, Kásler Miklós professzor vezette nemzetközi kutatócsoportja erősítette meg kétséget kizáró genetikai bizonyítékokkal azt a tényt, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai, nem pedig finnugor vérvonalból származnak. A legfrissebb genetikai vizsgálatok kivétel nélkül arra mutatnak, hogy a 18. század végétől teret nyert, és a magyarság finnugor eredetét egyfajta tudományos dogmává emelt elmélettel szemben, a kora középkori krónikáknak a magyarok hun rokonságáról szóló hagyománya nem csak az a színes mese, mint aminek nyilvánították. Mindez természetesen a nyelvrokonság tényét nem érinti.