Árpád-ház

címke rss
Az Árpád-ház legnagyobb viszálysorozata

Az Árpád-ház legnagyobb viszálysorozata

997-ben meghalt Géza fejedelem. Halála után nemcsak a nyugati kereszténység és a sztyeppei nomád hit csapott össze, hanem két eszme is, a primogenitúra, amikor az elsőszülött fiú örököli a hatalmat és a szeniorátus, ahol a legidősebb férfi rokon örökli a trónt.

Hol tart most Mátyás király csontjainak azonosítása?

Tudomány2021.03.24, 16:06

Több középkori magyar uralkodó és Mátyás király azonosításán is dolgozik kutatócsoportjával Dr. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének munkatársa. A székesfehérvári osszárium megnyitásával és a modern archeogenetika segítségével lehetőség nyílt arra, hogy az ott őrzött csontmaradványokból DNS-mintát nyerjenek ki a szegedi laborban.

Csak a halál vetett véget Csák Máté kiskirályságának

Tudomány2021.03.18, 14:18

A magyar történelem egyik leghíresebb-leghírhedtebb főura, a fénykorában az egész Felvidéket, tizennégy vármegyét valamint ötven várat és erődöt birtokló Csák Máté kereken hétszáz éve, 1321. március 18-án halt meg természetes halállal. A királyokat felemelő és megbuktató nagyhatalmú főur halálával a birodalma is szétesett, megnyitva az utat a magyar történelem egyik legfényesebb fejezete, az Anjou-dinasztia 14. századi uralkodása előtt.

Miért nem maradtak fenn a székesfehérvári királysírok?

Tudomány2021.01.27, 22:42

Corvin János horvátországi sírjának feltárása reményt ad arra, hogy archeogenetikai módszerekkel azonosíthatóvá váljanak Hunyadi Mátyás földi maradványai – áll a Magyarságkutató Intézet minap megjelent közleményében. A hír ismét reflektorfénybe helyezheti az egykori székesfehérvári koronázó bazilika romkertjében fekvő osszáriumot, amelyben az Árpád-ház, illetve az azt követő magyar királyok és királynék csontmaradványai nyugszanak. A középkori Magyar Királyság uralkodói közül tizenöt koronás főt, köztük a magyar történelem olyan nagyságait, mint Szent Istvánt, Anjou Károly Róbertet, Nagy Lajost, vagy Hunyadi Mátyást temették a székeesfehérvári ...

Hétszázhúsz éve halt ki az Árpád-ház

Tudomány2021.01.14, 22:19

A sokra hivatott III. András király, aki lerakta a magyar történelem 14. századi aranykorához vezető modern rendi társadalom alapjait, 1301. január 14-én, 36 éves korában váratlanul meghalt. III. András halálával a Magyar Királyságot erős európai nagyhatalommá tett Árpád-ház csaknem 450 évig fennálló uralma is véget ért. A középkori magyar történelem legjelentősebb uralkodócsaládjának nevéhez fűződik a honfoglalás, és a magyar államiság megteremtése. Az Árpád-dinasztia idején Magyarország félnomád törzsszövetségből a korabeli Európa egyik legerősebb és legbefolyásosabb állama lett, amelynek súlyát jól szemlélteti, hogy az összes eurrópai ...

A hegy is kettéhasadt a szent király imájától

Tudomány2020.07.29, 23:04

Kilencszázhuszonöt éve, 1095. július 29-én halt meg I. László Árpád-házi király. Az 1192-ben szentté avatott László alatt élte első fénykorát a középkori magyar királyság.

Kásler Miklós: Akik az Árpád-gén bejelentését támadják, azok nem a szerzőket, hanem tudományos tényeket támadnak

Itthon2020.07.21, 12:46

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere legújabb videóinterjújában a magyarság eredettörténetét jelentősen formáló Árpád-gén felfedezéséről nyilatkozott. A tudományos eredményeket támadó ellenzékiekkel kapcsolatban elmondta a miniszter, hogy nehéz helyzetben vannak, mert nem a szerzőket támadják, hanem a DNS-ek konfigurációját, szekvenciáját és létét, amelyek megkerülhetetlen tudományos tények. A miniszter az egészségügy jövőbeli átalakításának néhány részletéről is beszélt.

Kásler: Az Árpád-házi dinasztia 4500 éve, a mai Afganisztán északi részén alakult ki

Life.hu2020.07.11, 10:03

Az archeogenetikai vizsgálatok alapján az Árpád-házi királyok dinasztiája a mai Afganisztán északi részén, az ókori Baktria területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt - közölte az emberi erőforrások minisztere pénteken, Budapesten.

II. Béla - hétévesen megvakíttatták, mégis király lett és kegyetlen bosszút állt

Tudomány2020.02.12, 19:00

A 11–12. századi Magyarországon gyakran megesett, hogy egy főúr az önhatalmú, erőszakos jogérvényesítés eszközéhez fordult. Az 1096-ban hatalomra került Könyves Kálmán is kénytelen volt uralkodása alatt többször szembenézni testvére, Álmos trónkövetelő igényeivel. I. Géza kisebbik fia ugyanis sohasem adta fel azt a régóta dédelgetett vágyát, hogy magyar király legyen. A sokadik lázadása után az uralkodó végül úgy döntött, hogy biztos, ami biztos, a jövőbeli összeesküvések elkerülése érdekében megvakíttatja öccsét és annak gyermekét. És bár az akkor hétéves fiú egész életére elvesztette látását, a történelem mégis úgy hozta, hogy II.. ...

Előző
Következő