Árpád-ház
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szent István
- középkor
- IV. Béla
- árpád-házi királyok
- Szent László

Egykor népes temető helyezkedett el a Pannonhalmi Bencés Főapátság északi udvarán
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) által támogatott Királyok, szentek, monostorok kutatási program keretében 2023. április és május között került sor a Pannonhalmi Bencés Főapátság északi udvarán található lelőhely régészeti feltárására az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) szervezésében. A helyszínen talált szórványcsontok alapján megállapítható, hogy egykor népes temető helyezkedett el itt. Az erősen bolygatott környezetben végzett kutatás megmutatta, hogy a monostor építéstörténete még rengeteg ismeretlen részletet tartogat a szakemberek és az aktív bencés közösség számára. Ezek felderítésével tovább pontosítható ...
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A kis István király - Március 4-én halt meg III. István király
851 éve múlt már, hogy 1172 március 4-én, ahogy a krónika fogalmaz, elköltözött az Úrhoz István király, Géza fia, e néven a harmadik. Tízesztendős uralmát elhomályosítja utódja, öccse, III. Béla király történetírók sokasága által tárgyalt uralma. - írja Juhász Péter a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa a Magyarságkutató Intézet honlapján.
Aki hazánkat az egyik legfejlettebb európai királysággá tette
Hatszáznegyven éve, 1382. szeptember 10-én hunyt el I. (Nagy) Lajos Anjou-házi magyar és lengyel király, akinek uralkodása alatt a középkori Magyarország az egyik legfejlettebb európai királysággá vált.
Szenzációs felfedezés: kerti szauna alatt rejtőzhet IV. Béla király sírja
Árpád-házi IV. Bélát hagyományosan a legnagyobb magyar királyok között tartja számon a történelmi emlékezet, akit az 1241-es mongol betörés utáni újjáépítésben játszott kiemelkedő szerepe miatt második honalapítóként is szokás emlegetni. IV. Bélát az 1270. május 3-án bekövetkezett halála után azonban nem a magyar királyok tradicionális temetkezési helyén, a fehérvári koronázó templomban, hanem az ősi fővárosban, Esztergomban, az általa építtetett Segítő Szűz-bazilikában helyezték örök nyugalomra. A maga idejében az ország második legnagyobb, és monumentalitásában a német birodalmi katedrálisokkal vetekedő bazilikának azonban a törtéénelem ...
- címkék:
- IV. Béla
- Béla herceg
- Bél Mátyás
- Árpád-ház
- rom
- műholdas felvétel
- ostrom
- Esztergom
- középkor
- ferencesek
- II. András Árpád-házi király
- királysír
- hódoltság
- régészeti feltárás
- árpád-házi királyok
- talajradar
- Segítő Szűz bazilika
- 17. század végi visszafoglaló háborúk
- Magyar Nemzeti Múzeum
- IV. Béla Kegyeleti Bizottság
- icambria-Óbuda Piliskutató Csoport
- Címkefelhő »
Fantasztikus eredményt hozott Szent László és III. Béla maradványainak genetikai azonosítása
Több évtizedes vita végére kerülhet végre pont: modern módszerekkel azonosították több Árpád-házi uralkodó földi maradványait. A Szegedi Tudományegyetem kutatói csontmaradványokat vizsgáltak és a DNS-minták segítségével értek el kézzelfogható eredményeket. Ezzel olyan biztos kiindulópontokat fedeztek fel, amelyeket módszeresen be lehet majd építeni a magyar történeti kutatásokba is. A téma kapcsán nemzetközi publikációkat is jegyző szakemberekből álló csapat többek között Szent László, III. Béla, Mátyás király és András magyar királyi herceg pontos temetkezési helyével és szokásaival, illetve letűnt uralkodóink arcvonásaival kapcsollatban ...
- címkék:
- Antiókhiai Anna
- Neparáczki Endre
- Hunyadi Mátyás
- Könyves Kálmán
- Nagy Lajos
- Károly Róbert
- Szent László
- Szapolyai János
- Luxemburgi Zsigmond
- Corvin János
- III. Béla magyar király
- Székesfehérvár
- Győr
- Nagyvárad
- Jagelló-dinasztia
- osszárium
- Anjou-ház
- DNS
- Árpád-ház
- Honfoglalás
- koponya
- András nap
- árpád-házi királyok
- arcrekonstrukció
- archeogenetika
- herma
- Szegedi Tudományegyetem
- Magyarságkutató Intézet
- Címkefelhő »
A királyné, aki hozományával járult hozzá a tatárok elleni védelemhez
Hétszázharminc éve, 1292. július 24-én halt meg Árpád-házi Szent Kinga lengyel királyné, Lengyelország és Litvánia védőszentje. IV. Béla király lánya sírjánál a népi legendák szerint hatvan vak ember és kétszáz más beteg gyógyult meg. Sokan a sóbányászok védőszentjeként is tekintenek rá.
Kora középkori temetőket vizsgáltak az Obtól a Volgáig a BTK kutatói – újabb mérföldkő a magyar őstörténet archeogenetikai kutatásában
Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai Intézetében folytatott legújabb magyar őstörténeti vonatkozású archeogenetikai kutatások keretében a szakemberek a magyarság feltételezett vándorlási útvonalán található, különböző – régészeti, történeti, földrajzi – szempontok alapján a magyarokhoz kapcsolható temetkezéseket vizsgáltak. Az Oxford University Press Human Molecular Genetics című tudományos folyóiratában megjelent legfrissebb eredmények alapján számos egyértelmű genetikai kapcsolat mutatható ki a magyarokhoz köthető kora középkori csoportok és a honfoglaló népesség képviselői között. A korai magyarok népessségtörténetével ...
Nyolcszáz éve adták ki az Aranybullát
Nyolcszáz éve, 1222. április 24-én adta ki II. András király Fehérváron a magyar nemesség jogait első ízben rögzítő Aranybullát, amely évszázadokra a magyar jogrendszer egyik legfőbb tartóoszlopa, a történeti alkotmány fontos része lett.
Azonosították két Árpád-házi személy csontjait és a Hunyadiak származását
A székesfehérvári osszáriumból vett mintákból két Árpád-házi személyt azonosítottak a Magyarságkutató Intézet kutatói, akik Corvin János és családja csontjaiból meghatározták a Hunyadi-család származását is - jelentette be szerdán Budapesten az emberi erőforrások minisztere.
Van mire büszkének lennünk - "Páratlan ritkaságok is helyet kaptak a székesfehérvári kiállításon"
"A magyar államiságot megteremtő Turul-dinasztia tárgyi és szellemi örökségét mutatja be a nemrég megnyílt kiállítás a Szent István Király Múzeum megújított Rendháztermében. A Magyarságkutató Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum és a magyar kormány által 2016-ban elindított Árpád-ház-program keretében rendezett tárlat soha nem látott gazdagsággal, számos külföldről kölcsönzött relikviával mutatja be a korszakot." A Magyar Demokrata hetilapban "Királyok, szentek Székesfehérváron" címmel jelent meg Ágoston Balázs írása. - írja a MagyarságKutató Inézet közösségi oldalán.