háziasítás

címke rss
A sáfrányt először a bronzkori Görögországban háziasíthatták

A sáfrányt először a bronzkori Görögországban háziasíthatták

A sáfrányt, a világ egyik legdrágább fűszerét a jóféle sáfrány (Crocus sativus) virágaiból nyerik ki. A tudomány régóta tisztában van azzal, hogy évezredek óta termesztik a Földközi-tenger térségében. Arra azonban eddig nem találtak választ, hogy a növényt mikor és hol háziasították először őseink? Egy új tanulmány most erre ad egyfajta alternatívát.

A libák lehettek az első háziasított szárnyasok

Tudomány2022.03.09, 18:16

Noha az ember csak a bolygó töredékét foglalja el, a sokféleségre és a vadon élő állatokra gyakorolt hatásunk óriási. Egyes vélemények szerint az emberi tevékenység felelős az összes vadon élő állat 80 százalékának és az összes növény körülbelül 50 százalékának eltűnéséért. Gondoljunk csak erre a tényre: a Földön élő madarak 70 százaléka csirke és egyéb baromfi, míg a vadon élő madarak csekély 30 százalékát teszik ki. Ha egy idegen régész az emberiség kihalása után felkeresné bolygónkat, minden bizonnyal megdöbbentené a rengeteg csirkekövület.

Mint egy durcás gyerek: nem akart hazamenni a kutya - videó

Tudomány2022.02.15, 18:10

 „A kutyák szőrős gyerekek" – írja Csányi Vilmos, a  kiváló etológusunk. Erre a találó hasonlatra is kitűnő példa az alábbi videó, amelyben a kutya megmakacsolja magát, és nem akar haza menni a sétából, ugyanúgy mint a kisgyerek, aki nem akar haza menni a játszótérről, vagy hisztizni kezd a közértben, mert nem kapja meg a kinézett csokit.      

Máig tisztázatlan a macskák rendkívüli tájékozódóképessége

Tudomány2022.02.08, 18:10

Haza talál a macska, ha elveszik? A delfinek, libák, és más költöző madarak vizuális jeleket használnak a tájékozódáshoz, a postagalambok pedig alacsony frekvenciájú hanghullámokat használva találják meg a célpontjaikat, a lazacok a mágneses mezőt és szagjeleket is alkalmazzák a navigációhoz, a gnú pedig az eső illatát követi. De hogyan tájékozódnak házi kedvenceink, a macskák?

Kutya ügyesen átveri a gazdit és csemegét csen - videó

Tudomány2021.11.17, 18:42

Kedvenceink fortélyosak és manipulatívak lehetnek, ha maximalizálni akarják az elfogyasztott finom ételek számát. A kutyák nagyon intelligens állatok, és nem csak együttérzőek, és őszinték, hanem fortélyosak és manipulatívak lehetnek, ha maximalizálni akarják az elfogyasztott finom ételek számát. Ezt kutatások is bizonyítják, mint például a Zürichi Egyetemen végzett, és az Animal Cognition és a New Science magazinban publikált tanulmány.

Tetten érik a macskát, amint a fiókból lop - videó

Tudomány2021.11.11, 13:23

Miközben a macska a fiókban turkált játékot keresve, a gazdi tetten érte. Amint lebukott, a cica félénken becsukja a fiókot, mintha semmi látnivaló nem volna ott.

A bűnös kutya - videó

Tudomány2021.11.10, 09:30

Sok gazdi úgy véli, kutyája képes bűntudatot érezni. Amikor valami rosszat csinál, például szétrágja a papucsot, felforgatja a lakást, és a rosszaságot felfedezi a gazdi, akkor a kutyának bűntudata van. A bűntudat jeleit mutatja, kerüli a szemkontaktust, lehajtja a fejét, bebújik az ágy alá. De nem csak a gazdik vélik így. Az etológusok közt nincs konszenzus a kérdést illetően. Nagyon kevés az erre vonatkozó kutatás, irodalom. 

Itt kezdődött a lovak háziasítása 4200 évvel ezelőtt

Tudomány2021.10.22, 08:43

A vadlovak háziasítása kiemelkedő hatást gyakorolt az emberiség történelmére, amely többek között a mobilitás, a táplálkozás és a hadviselés szempontjából is fontos előnyöket kínált. Ám a téma körül még mindig sok a kérdés: például, hogy mikor és hol kezdődött az emberek iránti ragaszkodásuk? Ezekre a felvetésekre adott egyfajta választ egy új genetikai vizsgálat, amely a lovak legkorábbi háziasítását az Észak-Kaukázus területére, az úgynevezett Ponto-Kaszpi-sztyeppékre vezette vissza, ami mintegy 4200 évvel ezelőtt történt.

Az emberek már 12 300 évvel ezelőtt dohányozhattak

Tudomány2021.10.14, 13:22

A régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy az emberek körülbelül 12 300 évvel ezelőtt kezdtek el dohányozni. Egy most publikált tanulmány szerint a bódító növénynek fontos szerepe volt számos észak-amerikai bennszülött csoport hagyományában.

Előző
Következő