A budajenői Árpád-kori templom fényjárását vizsgálja a Magyarságkutató Intézet kutatója

." Budajenő északnyugati szélén, a község határában áll a település első, még az Árpád-korban emelt, ma már csak kálváriakápolnaként működő temploma. 1973-ban Kozák Károly végzett benne régészeti kutatást. - írja a Magyarságkutató Intézet honlapján.

Elkészült a Jáki templom belső felújítása

Elkészült a Jáki templom belső restaurálása, húsvétkor a hívek, az ünnepek után pedig már a turisták is újra látogathatják a magyar középkori építészet egyik legjelentősebb építményét - közölte Sarkadi Márton építész, projektvezető csütörtökön az MTI-vel.

Van mire büszkének lennünk - "Páratlan ritkaságok is helyet kaptak a székesfehérvári kiállításon"

"A magyar államiságot megteremtő Turul-dinasztia tárgyi és szellemi örökségét mutatja be a nemrég megnyílt kiállítás a Szent István Király Múzeum megújított Rendháztermében. A Magyarságkutató Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum és a magyar kormány által 2016-ban elindított Árpád-ház-program keretében rendezett tárlat soha nem látott gazdagsággal, számos külföldről kölcsönzött relikviával mutatja be a korszakot." A Magyar Demokrata hetilapban "Királyok, szentek Székesfehérváron" címmel jelent meg Ágoston Balázs írása. - írja a MagyarságKutató Inézet közösségi oldalán.  

Önkéntes régészek leleteiből nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Árpád- és hun-kori aranyleletek, csatok, edények, sőt egy 70 kilogrammos római kilométerkő is látható a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb, időszaki kiállításában. A "Kincset Érő Közösség" tárlata az intézmény Közösségi Régészeti Programjában részt vevő önkéntesek előtt tiszteleg. A kezdeményezés 2017-ben indult munkacsoportként, mára már több mint 200 aktív tagja van, akik az ország minden tájegységéből képviseltetik magukat, korra, nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül. A Magyar Nemzeti Múzeum olyan leleteket köszönhet ennek a közösségnek, amelyek segítségük nélkül sosem kerültek volna elő, így az intézmény gyűjteményét sem gazdaggítanák. ...

Egy tanári szoba alatt 13. századi lakóház nyomaira bukkantak Kecskeméten

Ma van Szent Márton, hazánk védőszentjének napja

Szent Márton a Szűzanya után hazánk második védőszentje. Szent István Koppánnyal való hadakozásakor az ő segítségét kérte, és a feljegyzések szerint zászlajára festette a képét.  Ekkortól, 977 óta Magyarország védőszentje. Az Árpád-korban a legtöbb templomot Szűz Máriának és Szent Mártonnak szentelték. Magyarországon több ereklyéje is megtalálható, például Budapesten a Forgách utcai Szent Márton templomban, és a Pannonhalmi Apátságban. Születésének egyik feltételezett helyén  épült Szent Márton tiszteletére a pannonhalmi bencés apátság, melyet szentmártonhegyi apátság néven is emlegettek.

Különleges, ám rejtélyes leletek kerültek elő Berzence váránál

Nagyon értékes leletanyagot találtak a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum munkatársai a Somogy megyei Berzence váránál egy hónapja tartó ásatáson - mondta a munkálatokat vezető régész. Berzence várának első biztos említése a 15. század közepéről való. Kastélynak épült, de később megerősítették, Szigetvár 1566-os eleste után török kézre került.

Így született meg a magyar parlamentarizmus

Rendi országgyűlések a Magyar Királyságban a 18. század elejéig címmel jelent meg az Országház Könyvkiadó magyar országgyűlések történetét bemutató sorozatának legújabb kötete. Szerzői a magyar országgyűlések középkori történetének ívét rajzolják meg.

Lélek lakik ezekben a rejtőzködő ősi templomokban és romokban

Az alábbiakban békés hangulatú templomokhoz, néhol templomromokhoz kalauzoljuk el olvasóinkat. Nevezetes épület csak elvétve van a felsorolásban, és nem kerültek be olyan szépséges helyek sem, mint például a jáki templom. Ennek oka épp a hírnévben keresendő, mivel most csak olyan helyszíneket szerettünk volna megmutatni, amiről kevesen tudnak. Ezek a templomok visszafogottságukkal és sok száz éves múltjuk felfoghatatlanságával egyszerre árasztják magukból a nyugalmat, az ősi hitet, a szépséget és valamilyen megfoghatatlan, különös erőt.