Kapisztrán János

címke rss

Amikor a lelkes és fegyelmezetlen önkéntesek történelmet írtak

563 éve, 1456. július 22-én Hunyadi János kormányzó elszántan harcoló vitézei és Kapisztrán János mindenféle katonai mesterségbeli tudást nélkülöző, ám annál lelkesebb önkéntesei hatalmas győzelmet arattak a korabeli világ legfélelmetesebb hadserege, II. Mehmed szultán sokszoros túlerőben lévő oszmán hada felett, Nándorfehérvár falainál. A diadalhoz vezető eseménysort ironikus módon a szentéletű ferences szerzetes vezénylete alatt álló keresztesek önfejű fegyelmezetlensége indította el.

Soha nem látott keresztény győzelem a szultáni haderő felett

Tudomány2019.07.05, 09:43

Az oszmánok 1456. június 4-én, 563 éve támadást indítottak az ország ellen. Az új török szultán, II. Mehmed, uralkodása harmadik évében, 1453-ban elfoglalta Bizáncot, ezzel méltó fővárost adott hatalmas birodalmának, és megszilárdította európai helyzetét. Miután a bizánci császárok utódjának tekintette magát, Európa és Ázsia legnagyobb hatalmává akarta fejleszteni birodalmát. Először a Magyarország kulcsának számító Nándorfehérvár elfoglalására készült. A feladat nem volt kisebb, mint hogy a magyarok feltartóztassák a török terjeszkedést. Kapisztrán János, ferences rendi szerzetes magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi ...

Akikért a harangok szólnak délben

Tudomány2018.07.23, 23:08

1456. július 22-én Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek a három évvel korábban Bizáncot elfoglaló II. Mehmed oszmán szultán török hadaira. A hős magyar hadvezér, Hunyadi János várból kitörő nehézlovassága, valamint Kapisztrán János keresztes hadának utolsó nagy egyesített rohamában kis híján a hódító padisah, "Fatih" Mehmed is életét vesztette. A világraszóló diadal hírére egész Európában megkondultak a harangok, a törökök pedig közel 70 évig nem merték megkockáztatni a Magyar Királyság határának átlépését.

Tudja-e, hogy hol húzzák a delet hazánk legrégebbi harangjával?

Tudomány2018.02.19, 17:52

A harangozás hagyománya egészen az 5. századig nyúlik vissza, de a déli harangszó csak III. Kalllixtusz pápa 1456. június 29-én a kereszténység védelmében, illetve az iszlám hódítás ellen kiadott imabullája óta vált napi szokássá.

Páratlan haditett volt a nándorfehérvári diadal

Tudomány2016.07.16, 12:37

1456. július elején félelmetes haderő, a Konstantinápolyt alig három évvel korábban elfoglaló II. Mehmed szultán, „a hódító” – ahogyan a kortársak hívták – seregei hömpölyögték körül Nándorfehérvár erősségét. A próféta zászlaja alatt felvonuló török sereg tízszeres számbeli fölényben volt a várvédőkkel szemben, és az akkori világ leghatékonyabb ostromtüzérségével rendelkezett. A törökök lezárták a Dunát, és ahhoz, hogy Hunyadi János kormányzó harcedzett  katonái, valamint Kapisztrán János keresztesei felmenthessék a védőket, meg kellett semmisíteni a török hajózárat.  E döntő ütközet 560 éve, 1456. július 14-én zajlott le.

Előző
  • 1
Következő