Végre megvan, hány évesek Stonehenge kövei

Megtalálták a Föld legöregebb gerinces állatát

Az atlanti térség sarkvidéki régiójában talált több mint 500 éves grönlandi cápa új életkor rekordot jelent a Föld gerinces élővilágában. A grönlandi cápákról eddig is ismert volt, hogy más gerinceshez képest rendkívül hosszú életperiódussal rendelkeznek, ám a Science tudományos szaklapban most közzétett tanulmányban leírt példány minden bizonnyal a földi élővilág legidősebb ismert élő gerincese.

Ezeréves afrikai érme egy lakatlan ausztrál szigeten

Valószínűleg a középkori Afrikából származó érmét találtak egy lakatlan ausztrál szigeten, a pénz becsült kora akár ezer év is lehet, tehát még jóval Ausztrália James Cook által történt felfedezése előtti időkből származik.

Az Odüsszeia legrégibb részletét találhatták meg Görögországban

Az Odüsszeia legrégibbnek vélt részletét találták meg Görögországban görög és német régészek

Ókori horror a dániai lápvidéken

Régészek több ezer emberi maradványra, férfiak és fiatal fiúk csontjaira bukkantak egy dániai lápvidéken. Az archeológusok szerint egy rendkívül kegyetlen öldöklő csata áldozatait találhatták meg.

Tudja-e, hol áll Árpád fejedelem fája, melyhez a lovát kötötte?

Győr- Moson - Sopron megye egyik nagy múltú községben hatalmas ősi tölgy magasodik az ég felé, amit évszázadok óta Árpád fájaként emlegetnek, ugyanis a legenda szerint a honfoglaló fejedelem ehhez kötötte a lovát, amikor seregével megpihent a környéken. Ami bizonyos, hogy a hédervári Boldogasszony-templom mellett gyökerező tölgy nagy valószínűséggel hazánk legidősebb fája.

A múlt apró időkapszulákba zárt vulkánkitörései

Hogyan határozható meg a kőzetekbe zárt földtörténeti események kora? Erre az izgalmas kérdésre az atomi világ mikrokozmoszának kutatása hozta el a választ. 

A neandervölgyi ember készíthette az első barlangrajzokat

A neandervölgyi ember készíthette a világ első barlangrajzait - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsőként talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyieknek a Homo sapienshez hasonló művészi érzékük lehetett.

Nagy Sándor nyomában – Szenzációs régészeti feltárás az ISIS árnyékában

Nemzetközi archeológiai kutatócsoport dolgozik a British Museum legújabb expedícióján az iraki Kurdisztában, alig néhány kilométerre az Iszlám Állam egységeivel folytatott harcok helyszínétől. Ásatásukon nem csupán hihetetlen tárgyakkal gazdagítják a múzeumok kollekcióját, hanem iraki és kurd régészeket oktatnak modern ásatási módszertanra, és a kulturális örökségvédelem legújabb vívmányaira. Az expedíció egyik ásatásvezetője, Pabeschitz Virág magyar ókorszakos régész exkluzívan nyilatkozott az Origónak a nemzetközi viszonylatban is jelentős feltárás eredményeiről.