Magyar Királyság

címke rss
Karnyújtásnyira vagyunk a mohácsi tömegsírok megtalálásától

Karnyújtásnyira vagyunk a mohácsi tömegsírok megtalálásától

A magyar történelem és a későközépkori Európa egyik legnagyobb és legfontosabb ütközetével, az 1526. augusztus 29-én Mohács közelében II. Lajos magyar és cseh király, valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között lezajlott csatával kapcsolatosan még mindig sok a megválaszolatlan kérdés, szemben az általános közvélekedéssel. A csatatér nemrég elkezdett átfogó kutatási projektjének máris megvannak az első nagy, és sok szempontból tabudöntögető eredményei, amelyekről a kutatásvezetők közül Pap Norbert Mohácson adott tájékoztatást kedden, Fodor Pál pedig az aktuális tervekről nyilatkozott exkluzívan portálunknak.

Máig titokzatos homály fedi II. Lajos király halálának körülményeit

Tudomány2019.04.12, 21:53

A mohácsi csata, a magyar történelem egyik legjobban ismert ütközete választóvonalnak számít a hazai históriában. A mohácsi vész egyebek mellett azért emelkedik ki történelmünk más hadi eseményei közül, mert nem volt még egy olyan csata, amelyben annyira érzékeny veszteség érte volna a Magyar Királyság politikai vezető rétegét, mint a Mohács melletti síkon 1526. augusztus 29.-én lezajlott ütközetben. Mohácsnál a magyar királyi haderő megrendítő vereséget szenvedett Szulejmán szultán és Ibrahim pasa nagyvezír hadaitól; odaveszett mindkét fővezér, Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György szepesi gróf, Szalkai László esztergomi érrsek ...

Egy pürroszi diadal, amibe belerokkant a győztes: a muhi csata

Tudomány2019.04.12, 01:23

A kereken 778 éve 1241.április 11-én elkezdődött, és Batu kán mongol hadai, valamint IV. Béla király csapatai között vívott muhi csata, mint a magyar történelem egyik legnagyobb, Mohácshoz hasonló sorsfordító csapása él a hazai történelmi emlékezetben. A kép azonban ennél jóval árnyaltabb . A két napig zajló öldöklő küzdelemben ugyan Batu kán kerekedett felül a magyar királyi haderőn, de az elszánt magyar ellenállás miatt csak egy hajszál választotta el a mongol kánt a vereségtől. A muhi csatát követő „tatárdúlás" noha megrendítő károkat okozott az országnak, de Batu kán az őt ért súlyos veszteségek miatt nem válthatta valóra nagy ttervét: ...

Mátyás király előre látta a 19. századot

Tudomány2019.03.29, 22:38

Kereken 555 éve, 1464. március 29-én a székesfehérvári bazilikában az esztergomi érsek az ősi közjogi hagyományt követve a Szent Koronával hivatalosan is minden magyarok királyává koronázta az ekkor már hét éve trónon ülő Hunyadi Mátyást. Nincs még egy olyan királyunk, akihez annyi legenda és népmese fűződne, mint a magyar történelem máig legnépszerűbb uralkodójához, Hunyadi Mátyás, az „Igazságos" személyéhez. Mátyás rendkívül széleskörű műveltségével, politikai tehetségével, és kiváló - ma úgy mondanánk - kommunikációs képességével messze kiemelkedett kortársai közül, és legalább két évszázaddal megelőzte saját korát, a 15. századot.

Klessheim sötét titkai: így csalta tőrbe Hitler Horthyt

Tudomány2019.03.20, 00:48

1944. március 19-én a kora hajnali órákban, hűvös, szemerkélő esőben kezdték átlépni az osztrák-magyar, azaz az akkori birodalmi határt a Budapest felé tartó végeláthatatlan német katonai szerelvények, illetve leponyvázott teherautó-oszlopok. Amikor Horthy kormányzó különvonata, a Turán délelőtt tizenegy óra körül befutott a kelenföldi pályaudvarra, Budapesten már minden fontos stratégiai pont a német megszállók kezén volt, a Wehrmacht alakulataival a magyar fővárosba érkezett gestapósok pedig javában folytatták a németellenes politikusok és közszereplők letartóztatását. Hetvenöt éve az ország elvesztette a szuverenitását, amit bő nnégy ...

Ha nincs a Szent Liga, akkor nem szűnik meg a török hódoltság sem

Tudomány2019.03.06, 00:04

A török kiűzését élete legfőbb céljának tekintő egyházfejedelemnek, XI. Ince pápának a diplomáciatörténetben először sikerült elérnie azt a példátlan bravúrt a 17. század végén, hogy az egymással torzsalkodó illetve hadakozó európai nagyhatalmakat egységfrontba tömörítse az iszlám hódítás feltartoztatására, és az Oszmán Birodalom kiverésére a kontinensről. A 335 éve, 1684. március 5-én Velencében létrejött törökellenes szövetség, a Szent Liga életre hívása nélkül a Magyar Királyság hódoltsági területei valószínűleg még hosszú évtizedeken át a félhold uralma alatt maradtak volna.

Az aranyozott ébenfa báni jogarra is szert tett Zrínyi Miklós

Tudomány2019.01.20, 17:59

Nyaranta több százezer honfitársunk indul a horvát tengerpart felé, és többségük talán nem is sejti, hogy több mint nyolcszáz éven át milyen szorosan összefonódott a magyarok és a horvátok történelme. A közös múlt szorosan összekovácsolt bennünket, és ezt erősítették azok a hősök, köztük a Kőszeget védő Jurisics Miklós, az erdélyi fejedelemség alapjait letevő Utyeszenics György váradi püspök, akit mi csak Fráter Györgyként ismerünk,vagy éppen az egyházi és világi vonalon is jól mozgó Draskovicsok, kiket mindkét nemzet magáénak érzett. E sorba tartoznak a Kárpát-medence szerte tisztelt Zrínyiek, akik bár a középkori Horvát Királyság ...

Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?

Tudomány2018.12.05, 22:36

A Magyar Királyság csaknem egy évezredes története az utolsó magyar fejedelem, István 1001. január elsején történt megkoronázásával vette kezdetét, és 1918. november 13-án szűnt meg IV. Károly, az utolsó magyar király eckartsaui nyilatkozatával. A királyság csaknem 918 éves fennállása alatt akadt olyan uralkodónk, akinek még két hónap sem adatott meg ahhoz, hogy fején viselje a koronát, ám vele szemben a leghosszabb ideig uralkodott királyunk két emberöltőt is eltöltött a trónon.

Tudja-e, melyik a leghősiesebb magyar város?

Tudomány2018.11.06, 16:58

Az Országgyűlés a 16. századi magyar történelem egyik tragikusságában is felemelő eseményéről megemlékezve a „Civitas Invicta", azaz a Leghősiesebb Város címet adományozta Szigetvárnak, törvénybe iktatva a török hódítókkal szembeszálló, és a városért illetve a hazáért életüket áldozó hősök emlékét.

Teljesen értelmetlennek tűnik Szulejmán mohácsi győzelme

Tudomány2018.10.20, 19:19

A Mohács melletti síkon II. Lajos magyar király valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között 1526. augusztus 29-én lezajlott ütközet az egyik legnagyobb nemzeti tragédiaként maradt fenn az utókor emlékezetében. A mohácsi csatavesztéshez szokás kötni a középkori Magyar Királyság végét, valamint az ezt követő, és az ország sorsát több évszázadra meghatározó romlást is. Pedig Mohács után még tizenöt évig szabad volt a töröktől az ország. Mohácsról és következményeiről könyvtárnyi értekezés született az elmúlt másfél évszázadban, ám azt a kérdést, hogy mi is lehetett Szulejmán valódi célja az 1526-os hadjárattal, még nem nagyon vizsgálták.

Előző
Következő