Magyar Királyság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oszmán Birodalom
- hódoltság
- mohácsi csata
- középkor
- Szulejmán
Az egri hősnők (1552) két história tükrében
I. Nagy Szulejmán szultán az 1552. évi hadjáratot a királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 1551-es egyesítési kísérletének megtorlására indította. A törökök várostromokkal igyekeztek kialakítani és kitágítani az oszmán uralom alatti hódoltsági területet. - írja Illik Péter a Magyarságkutató Intézet honlapján.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Aki hazánkat az egyik legfejlettebb európai királysággá tette
Hatszáznegyven éve, 1382. szeptember 10-én hunyt el I. (Nagy) Lajos Anjou-házi magyar és lengyel király, akinek uralkodása alatt a középkori Magyarország az egyik legfejlettebb európai királysággá vált.
Miért vesztettek a magyar seregek Mohácsnál?
1526. augusztus 29-e, a mohácsi csatavesztés napja a magyar történelem egyik legfontosabb igazodási pontjának számít, ami mélyen beleivódott a kollektív nemzettudatba. Mohácsot egyaránt szokás a középkori Magyar Királyság végének, és a másfél évszázadig tartó török hódoltság kezdő taktusának tekinteni. A történelmi emlékezetben Mohács a gyászos, szégyenteljes kudarc szinonimájaként élt tovább, amelyért a Jagelló-kort, a széthúzást, a korabeli államvezetést és a csatára felsorakozott sereg vezéreinek alkalmatlanságát tette meg az utókor felelősnek. Ez a sommás ítélet azonban igaztalan, és nem felel meg a történelmi tényeknek sem. A mmohácsi ...
- címkék:
- Ibrahim pasa
- Szulejmán szultán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Szapolyai György
- Szapolyai János
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- történettudomány
- nehézlovasság
- tájrekonstrukció
- Jagelló-kor
- multidiszciplináris módszer
- Jagelló-dinasztia
- haditerv
- emlékezetpolitika
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Címkefelhő »
Ennyibe került Mátyás királynak a Szent Korona visszaszerzése
Közismert, hogy a törökverő hős Hunyadi János kisebbik fiát, az alig tizenöt éves Mátyást 1458. január 24-én választotta magyar királlyá a rendi országgyűlés. Azt azonban talán kevesebben tudják, hogy „igazi" királlyá, azaz legitim, szuverén uralkodóvá csak jó hat évvel később vált, amikor 1464. március 29-én, Székesfehérváron a Szent Koronával megkoronázta az esztergomi érsek. Ehhez ugyanis vissza kellett szerezni a huszonhárom évvel korábban ellopott és a mai Ausztria területére vitt ereklyét. Habsburg III. Frigyes pedig alaposan megkérte a magyar királyi korona visszadásának az árát.
Csak a halál vetett véget Csák Máté kiskirályságának
A magyar történelem egyik leghíresebb-leghírhedtebb főura, a fénykorában az egész Felvidéket, tizennégy vármegyét valamint ötven várat és erődöt birtokló Csák Máté kereken hétszáz éve, 1321. március 18-án halt meg természetes halállal. A királyokat felemelő és megbuktató nagyhatalmú főur halálával a birodalma is szétesett, megnyitva az utat a magyar történelem egyik legfényesebb fejezete, az Anjou-dinasztia 14. századi uralkodása előtt.
A Monarchia megmentője akart lenni, világháborút robbantottak ki a nevével
Az Osztrák-Magyar Monarchia egykori trónörököse, Ferenc Ferdinánd mind a mai napig az egyik legellenszenvesebb Habsburgként él a magyar történelmi köztudatban. A főherceg elsősorban az erősen kiszínezett magyarellenességének köszönheti rossz hírét, amelyről képtelennél képtelenebb, de kész tényként kezelt történetek egész sora ismert. A rideg és száraz modorú trónörökös iránt azonban nem csak a budapesti politikai elit köreiben, hanem a bécsi Hofburgban is leplezetlen ellenszenvvel viseltettek. Ferenc József sohasem bocsátotta meg unokaöccse morganatikus (rangon aluli) házasságkötését, és a császár Tisza Istvánhoz valamint Ifj. Andrrássy ...
- címkék:
- Chotek Zsófia
- Ferenc József
- Ferenc Ferdinánd trónörökös
- Tisza István gróf
- dualizmus
- morganatikus házasság
- magyar-horvát kiegyezés
- trialista föderáció
- Szerb Királyság
- nemzetiségi mozgalmak
- cári Oroszország
- államreform
- szeparatizmus
- Magyar Királyság
- Habsburgok
- 1867-es kiegyezés
- Osztrák-Magyar Monarchia
- berlini kongresszus
- Címkefelhő »
Pesti mesék - A pályaudvarok elnevezéseinek története
Cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert budapesti helyek, utcák, terek és városrészek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabját is. A Hősök tere, az Oktogon, az Astoria és a Római-part után most következzenek a budapesti pályaudvarok!
Ez volt a legutolsó királytemetés Székesfehérváron
1540. szeptember 15-én utoljára gyűlt össze királytemetésre az udvartartás a magyar uralkodók ősi koronázó templomában, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában. I. János temetésével nemcsak az utolsó nemzeti király szállt sírba, hanem a középkori Magyar Királyság is. A temetési szertartásra összegyűlt főurak, püspökök és nemesek aligha sejthették, hogy alig három évvel később fosztogató török katonák lármája fogja felverni a főhajó csendjét, akik rávetik magukat a királysírokra, megszentségtelenítve és szanaszét szórva a meghalt uralkodók földi maradványait.
- címkék:
- Martinuzzi György
- Szulejmán szultán
- János Zsigmond király
- Szapolyai János
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- Habsburg Ferdinánd
- hódoltság
- Dózsa parasztfelkelése
- koronázó bazilika
- Jagelló-dinasztia
- váradi béke
- Szent Korona
- Székesfehérvár
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Erdély
- Címkefelhő »
Valós személy volt-e Nándorfehérvár hőse, Dugovics Titusz?
A nándorfehérvári diadal a 15. század egyik legfontosabb, európai jelentőségű hadi eseményének számít, hiszen Hunyadi János és Szilágyi Mihály várvédő katonasága, valamint Kapisztrán (Szent) János irreguláris keresztesei 1456. július 22-én megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed szultán ostromló seregére, közel hetven évre megakasztva ezzel az Oszmán Birodalom európai terjeszkedését. Hunyadi egyik állítólagos vitéze, Dugovics Titusz emléke mind a mai napig úgy él a magyar történelmi hagyományban, mint az önfeláldozó hazaszeretet hősies példája. De valós volt-e a nándorfehérvári várfokra török hadijelvényt kitűzni készülő oszmán harrcost ...
- címkék:
- Kapisztrán Szent János
- Antonio Bonfini
- Döbrentei Gábor
- Dugovics Imre
- Szőcs Tibor
- Hunyadi Mátyás
- Hunyadi János
- II. Mehmed
- forráskritika
- nándorfehérvári diadal
- 15. század
- történettudomány
- V. László
- történelmi emlékezet
- Dugovics Titusz
- Magyar Tudós Társaság
- armális
- magyar történelem
- ostrom
- krónika
- néphagyomány
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- Címkefelhő »
Szondi György és serege a végsőkig harcolt a hazáért és a kereszténységért
1552. július 9-én a több napig tartó intenzív ágyúzás miatt összeomlott drégelyi vár romjai között az életben maradt védők, kapitányuk, Szondi György vezényletével a végső összecsapásra készültek. Hadim Ali budai pasa több mint tízezer muszlim harcosból álló seregével szemben Szondi várkapitány és alig hatvan embere esély nélkül vette fel a harcot. Pedig a pasa kétszer is szabad elvonulást ígért; ám a hős várkapitány és életben maradt vitézei megfogadták, hogy mindhalálig védeni fogják a rájuk bízott erősséget. Esküjüket megtartva, a július 9-i végső nagy rohamban utolsó leheletükig küzdve valamennyien elestek. Hadim Alit annyira meegindította ...