Magyar Királyság

címke rss
Pesti mesék - A pályaudvarok elnevezéseinek története

Pesti mesék - A pályaudvarok elnevezéseinek története

Cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert budapesti helyek, utcák, terek és városrészek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabját is. A Hősök tere, az Oktogon, az Astoria és a Római-part után most következzenek a budapesti pályaudvarok!

Ez volt a legutolsó királytemetés Székesfehérváron

Tudomány2020.09.15, 22:19

1540. szeptember 15-én utoljára gyűlt össze királytemetésre az udvartartás a magyar uralkodók ősi koronázó templomában, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában. I. János temetésével nemcsak az utolsó nemzeti király szállt sírba, hanem a középkori Magyar Királyság is. A temetési szertartásra összegyűlt főurak, püspökök és nemesek aligha sejthették, hogy alig három évvel később fosztogató török katonák lármája fogja felverni a főhajó csendjét, akik rávetik magukat a királysírokra, megszentségtelenítve és szanaszét szórva a meghalt uralkodók földi maradványait.

Valós személy volt-e Nándorfehérvár hőse, Dugovics Titusz?

Tudomány2020.07.21, 23:23

A nándorfehérvári diadal a 15. század egyik legfontosabb, európai jelentőségű hadi eseményének számít, hiszen Hunyadi János és Szilágyi Mihály várvédő katonasága, valamint Kapisztrán (Szent) János irreguláris keresztesei 1456. július 22-én megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed szultán ostromló seregére, közel hetven évre megakasztva ezzel az Oszmán Birodalom európai terjeszkedését. Hunyadi egyik állítólagos vitéze, Dugovics Titusz emléke mind a mai napig úgy él a magyar történelmi hagyományban, mint az önfeláldozó hazaszeretet hősies példája. De valós volt-e a nándorfehérvári várfokra török hadijelvényt kitűzni készülő oszmán harrcost ...

Szondi György és serege a végsőkig harcolt a hazáért és a kereszténységért

Tudomány2020.07.10, 09:54

1552. július 9-én a több napig tartó intenzív ágyúzás miatt összeomlott drégelyi vár romjai között az életben maradt védők, kapitányuk, Szondi György vezényletével a végső összecsapásra készültek. Hadim Ali budai pasa több mint tízezer muszlim harcosból álló seregével szemben Szondi várkapitány és alig hatvan embere esély nélkül vette fel a harcot. Pedig a pasa kétszer is szabad elvonulást ígért; ám a hős várkapitány és életben maradt vitézei megfogadták, hogy mindhalálig védeni fogják a rájuk bízott erősséget. Esküjüket megtartva, a július 9-i végső nagy rohamban utolsó leheletükig küzdve valamennyien elestek. Hadim Alit annyira meegindította ...

Nem Európában és nem az Egyesült Államokban vannak még rabszolgák

Nagyvilág2020.07.08, 17:57

Történelmileg téves az amerikai fehér embereket hibáztatni a rabszolgaságért - írja könyvében egy szenegáli antropológus és egy német professzor. Amíg a jórészt afrikai „kiskirályok" által a fehéreknek eladott rabszolgák számát körülbelül 11 millióra tehetjük, addig az arab muszlimok nagyjából 17 millió rabszolgát „vásároltak" – idézi a V4NA nemzetközi hírügynökség. Az észak-afrikai arabok és berberek pedig több mint 1000 éven át raboltak el embereket Dél-Európából és adták el őket rabszolgának. Ugyanezt csinálták több évszázadon keresztül az oszmánok is a magyarokkal, illetve a balkáni és a Fekete-tenger menti keresztény népekkel. ...

Nándorfehérvár hőse, aki fegyvertelenül vezette diadalra seregét

Tudomány2020.06.25, 09:53

634 éve született Kapisztrán Szent János, a világraszóló nándorfehérvári diadal egyik kovácsa, aki miután a törökök felett aratott világraszóló győzelem után a keresztény táborban kitört pestissel megfertőződött Hunyadi Jánosnak  feladta az utolsó kenetet, maga is a "fekete halál" áldozatául esett. Az 1690-ben szentté avatott ferencesrendi szerzetes a magyar történelem máig egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő alakja. 

Széll Kálmán - aki felvirágoztatta Magyarországot

Tudomány2020.06.08, 23:34

Nem véletlenül emlegeti az utókor a kiegyezés utáni idők egyik legtehetségesebb pénzügyminisztereként és miniszterelnökeként Széll Kálmánt. Politikusi tevékenységét gyakran jellemzik a századforduló „Széll-csendje" kifejezéssel. A dualizmus után stabilizálta a magyar államháztartást, megalapította a Jelzálog Hitelbankot, miközben rátóti birtokán mintagazdaságot létesített, és híres szarvasmarha-tenyészetével nemzetközi hírnevet szerzett. A magyar politikus 1843. június 8-án, a Vas megyei Gasztonyban született. Széll Kálmán ma az egyik leghíresebb budapesti terünk és az ország 2011-es átfogó, gazdasági reformtervének a névadója.

A magyar király, aki ajándékokkal próbált híveket toborozni magának

Tudomány2020.05.30, 20:44

Az 1205. május 29-én királlyá koronázott II. András három évtizeden át ült a magyar trónon. A tékozló király többek között katonai sikerektől mentes, eredménytelen hadjáratot folytatott a Szentföldön, ám energikus külpolitikája behálózta az egész Balkán-félszigetet, a belpolitikájában pedig a későbbi évszázadokat is meghatározó, modern törvényeket alkotott az Aranybulla 1222-es kiadásával. II. Andrásnak kellett a magyar történelem során első uralkodóként koronázási esküt tennie.

A háborútól irtózó Habsburg, akit a pápa vett rá a török kiverésére

Tudomány2020.05.07, 00:27

I. Lipót német-római császár és magyar király életművének megítélése máig ellentmondásos a hazai történetírásban. A mélyen vallásos, békés, visszahúzódó természetű, és eredetileg papi pályára készült uralkodó nevéhez fűződik a Habsburg monarchia európai nagyhatalommá tétele csakúgy, mint az abszolutisztikus kormányzás kiépítése, a hagyományos magyar rendi állam megszüntetése valamint az ellenreformációs törekvések felerősödése, de a török uralom felszámolása, valamint a csak a 19. században kiteljesedő modernizáció alapjainak a megteremtése is. A 315 éve, 1705. május 5-én meghalt I. Lipót császárt politikai életműve a magyar történeelem ...

A magyar királlyá választott csecsemő, aki egész Európára hatással volt

Tudomány2020.03.14, 21:54

János Zsigmond volt is király, meg nem is. Az első erdélyi fejedelem, a keleti országrész felett uralkodó Szapolyai János fia alig tíznapos csecsemőként került trónra. Viharos időkben, az ország három részre szakadása után született meg, ami nagyban befolyásolta uralkodását és életét. A két évvel korábban megkötött váradi béke ugyanis csak látszólagos egyezséget hozott az ország életében. A II. János néven magyar királlyá választott erdélyi fejedelem Európában elsőként mondta ki a szabad vallásgyakorlás lehetőségét. A történelem egyetlen unitárius vallású uralkodója 1571. március 14-én, pontosan 449 éve hunyt el.

Előző
Következő