Ez a mi esküvőnk! Hadd legyen már úgy, ahogy mi szeretnénk!

A tökéletes esküvő titka az, hogy a nagykönyv szerint van megírva?

Vízzel teli vödrök, tojások és pálinka az idei locsolkodáson – galéria

A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. A 40 napos böjt után a húsvétvasárnap főleg a sonka, a tojás és a csokinyuszik napja, a húsvéthétfő pedig a locsolkodásé. Sok helyen még ma is a hagyományos, vízzel teli vödörrel való locsolkodást részesítik előnyben, amihez a fiúk és lányok is népi viseletet öltenek. Nézze meg galériánkat, hogyan locsolkodtak idén Magyarország különböző tájain és Erdélyben!

Bizonyos területeken hagyomány volt az is, hogy a lányok locsolták meg a fiúkat

Magyarországon és a környező országokban elterjedt népszokás, hogy húsvéthétfőn – vízhányó vagy vízbevető hétfőn – a fiúk meglocsolják a lányokat, akik hímes tojásokat festve, díszes ruhákba öltözve várják őket.

Mennyire ismered más nemzetek hagyományos húsvéti ételeit? – Kvíz

A magyar húsvéti menü a sonka, tojás és kalács háromszögében él, de sok országban találkozhatunk ettől igencsak eltérő étkezési hagyományokkal. Lássuk, mennyire ismered őket!

A húsvéti hagyományok története

A húsvét a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepe, amelyhez világszerte számos hagyomány, népszokás kapcsolódik. Ezek közül sok nem is magához a valláshoz köthető, hanem a falusi közösségekhez, ahol sokféle mókás tradíció maradt fent mind a mai napig. Ezek közül összegyűjtöttem néhányat.

Miért eszünk sonkát húsvétkor?

A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadása, a megváltás. Persze a keresztény hiten túl ez az időszak a megújulásról, az elengedésről, a testi és lelki megtisztulásról is szól. Sokan éreznek késztetést arra, hogy takarítsanak, hogy kidobálják a régi holmikat, hogy megtisztuljanak, vagy belefogjanak egy tisztító diétába. Továbbá a húsvét azt is jelenti, hogy vége a negyvennapos böjtnek, újra kerülhet hús az asztalra.

Budapesten jártak a Fukagawa negyed gésái: az életük nem olyan, mint a filmvásznon

Elrabolt gyerekek, kényszerből űzött hivatás, női idomokra éhes férfiszemek – nagyjából ezeket jegyezhetjük meg a japán gésákról szóló filmekből. A mai modern világban is élnek gésák, akik azon igyekeznek, hogy megőrizzenek művészetükkel valamit egy letűnt korból. De hogyan élnek valójában? Erre adtak választ a Life.hu-nak azok a gésák, akik Tokió Fukagawa negyedéből érkeztek Budapestre. Egyikük, Sayuki a világ első olyan gésája, aki nyugati nőként űzi ezt a hivatást.

Farsangi hagyományok

Farsangnak a vízkereszttől húshagyókeddig, vagyis a nagyböjt kezdetéig tartó időszakot nevezzük. Ilyenkor eljön a nagy lakomák, bálok, mulatságok ideje, amelyet már az óvodákban és iskolákban is rendszerint megtartanak, a gyermekek legnagyobb örömére.

Kirúgják a csűr oldalát a panyolai farsangi mulatságon