Bizánci Birodalom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Római Birodalom
- régészet
- kereszténység
- Törökország
- Hun birodalom
A kis István király - Március 4-én halt meg III. István király
851 éve múlt már, hogy 1172 március 4-én, ahogy a krónika fogalmaz, elköltözött az Úrhoz István király, Géza fia, e néven a harmadik. Tízesztendős uralmát elhomályosítja utódja, öccse, III. Béla király történetírók sokasága által tárgyalt uralma. - írja Juhász Péter a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa a Magyarságkutató Intézet honlapján.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megtalálhatják Attila hun vezér sírját Magyarországon
A világtörténelem egyik leghíresebb hódítója, a rövid életű Hun Birodalom nagyfejedelme, Attila halálával és sírhelyével kapcsolatban jószerével csak találgatások és meseszerű legendák léteznek. A hazai és egyetemes archeológia Szent Grálja, Attila temetkezési helyének felfedezése jelentőségét tekintve kétség kívül csak Trója, vagy Tutanhamon sírkamrájának megtalálásával vetekedhetne. Ami jelenleg a rendkívül szegényes forrásokból alaposan valószínűsíthető, hogy a késői ókor rettegett hódítójának a fejedelmi törzsszállása és temetkezési helye valahol a mai Magyarország területén rejtőzhet. Jordanes 6. századi gót származású itáliai ...
- címkék:
- Gárdonyi Géza
- Attila hun nagyfejedelem
- Flavius Aetius
- Jordanes
- Mundzsuk
- Honorius
- II. Theodosius császár
- Ruga hun fejedelem
- Bléda
- Tápiószentmárton
- kutatás
- Szeged
- legenda
- Tiszántúl
- Bizánci Birodalom
- régészeti feltárás
- limes
- törzsszállás
- Nyugatrómai Birodalom
- törzsszövetség
- Duna-Tisza köze
- Hun birodalom
- forráskritika
- Attila-domb
- Magyar Nemzeti Múzeum
- Címkefelhő »
Egy titokzatos pénzérmén a legnagyobb szupernóva-robbanás
1054. július 4-én egy addig sohasem látott rendkívül fényes csillag ragyogott fel a Bika (Taurus) csillagképben. A különleges égi jelenségről, amely olyan fényes volt, hogy huszonhárom napig még a nappali égbolton is jól látszott, a legrészletesebb leírás japán, illetve kínai csillagászoktól maradt ránk. Noha a jelenkor asztronómusaitól az SN-1054 katalógusszámot kapott szupernóva rendkívüli fényereje miatt az egész északi féltekéről látszódott, különös módon egyetlen európai forrás sem emlékezett meg róla. Egy arab származású orvos feljegyzéséből tudjuk, hogy Konstantinápolyban is láthatták a ijesztő „égi tüzet", amiről a kor emberrének ...
Fény derülhet a legtitokzatosabb Kárpát-medencei népcsoport eredetére
Az avarok néhány év alatt több mint 5 000 kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb, nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált - derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból.
A Magyarságkutató Intézet szekvenált először a Kárpát-medencében gepida korszakú csontokat
A hun kutatásokban is fontos szerepet betöltő, tudományos mérföldkő a rangos Genes szakfolyóiratban jelent meg, úgy, hogy a Magyarságkutató Intézet az eredményeket a nemzetközi és a hazai kutatók számára is azonnal hozzáférhetővé tette. - írja honlapján a Magyarságkutató Intézet.
Rejtélyes, hetedik századi műhelyeket tártak fel Angliában
A Suffolk Megyei Tanács Régészeti Szolgálat és a Cotswold Archeology régészeti vállalkozás önkéntesekből álló csapata közösen tárt fel több műhelyt, amelyek valószínűleg a hetedik században működhettek Sutton Hoo két kora középkori temetőjének közelében.
Rejtélyes okokból "eltemették" az Apostolok templomát egy középkori földrengés után
Rejtélyes módon a földbe temették az Apostolok templomának maradványait, miután 747-ben egy földrengés elpusztította a Péter és András apostol szülőfalujában emelt nagyszabású bizánci épületet - adta hírül szerdán a Háárec című izraeli napilap honlapja.
Aranyat találtak a bizánci harcos állkapcsában
Egy zord bizánci harcost lefejeztek, miután az oszmán erők elfoglalták az általa védett erődöt a 14. században. Egy új tanulmányból azonban az is kiderült, hogy az állkapcsába valahogyan aranyat fűztek be.
Abasár feltárása tovább folytatódik
Végéhez közeledik az a kutatás, melynek célja, hogy kiderítse mi található Abasáron az úgynevezett „lila-ház" alatt, ahol az 1950-es években Dér József házépítés közben megtalálni vélte Aba Sámuel sírját - tájékoztat a feltárásról a Magyarságkutató Intézet honlapján Makoldi Miklós feltárásvezető régész,a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpont igazgatója.
- címkék:
- I. István
- Szent István
- Szent László
- I. András
- Géza fejedelem
- Imre herceg
- Vazul
- III. Henrik német-római császár
- I. Béla
- Abasár
- kereszténység
- Bizánci Birodalom
- Aba Sámuel
- bencések
- Magyar Fejedelemség
- Német-római Császárság
- Bizánc
- ménfői csata
- Német-Római Birodalom
- abasári kolostor
- Árpád-ház
- Magyarságkutató Intézet
- Címkefelhő »
Az elmúlt kétezer év „minden tökéletes igazára” emlékezünk
A mindenszentek és a halottak napja az emlékezés történetét őrzi, amit a keresztény világ november 1-jén tart. Mai formájában is több mint ezeréves ünnep, eredetében és jelentésében pedig visszamegy az első keresztény századokra, a Római Birodalom keleti részére. Amikor az ókori rómaiaknál az ünneplés és tisztelet legnagyobb foka az volt, hogy istenként és félistenként tisztelt őseiknek és hőseiknek címeket adományoztak, szobrot emeltek és szentélyt is állítottak. A hagyomány szerint VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, a szent életű felesége tiszteletére.