2020.11.24. kedd
EmmaSzent István
címke rss- kapcsolódó címkék:
- augusztus 20.
- államalapítás
- Egyperces tudomány
- kereszténység
- középkor
Tudja, mikor volt a tinópénznek legalább akkora értéke, mint a magyar dénárnak?
Noha a pénz története nagyon hosszú időre nyúlik vissza, a pénzhasználat kialakulásával nem egy meglévő, érzékelhető szükségletre, hiányra született válasz, egyik pillanatról a másikra. Hanem a pénznek bizony fel kellett magát küzdenie a létrán a mai csúcsára, onnan kezdve, hogy emberek egy csoportja valahol valamikor megállapodott abban, hogy apró tárgyakat értékkel ruháznak fel és univerzális helyettesítő eszközként tekintik azokat. A pénz megjelenésével persze a cserekereskedelem nem tűnt el azonnal. Pontosan ez volt az oka annak, hogy hiába volt már "állami" pénz Magyarországon ezer éve is, az emberek sokkal többre értékeltek máás, ...
- címkék:
- Szent István
- szarvasmarha
- gazdaság
- ökör
- tinó
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Egyre közelebbi szál fűz minket Attilához, a hunok királyához
2014-ben kezdődtek azok a kazahsztáni ásatások, amelyek még közelebb engedtek az egyesek szerint rettegett, mások szerint zseniális népvezérhez, Attilához. A régészek aprólékos munkájáról és a felfedezett új leletekről egy francia gyártású kétrészes dokumentumfilm készült Attila nyomában: a hunok királya címmel, amelyet szeptember 19-én 8:45-től és 20-án 12:40-től vetítet le a Viasat History csatorna. A forgatásba több magyar szakértőt is bevontak.
A lovagkirály avatta szentté államalapító elődjét, Istvánt
1083. augusztus 20-án I. (Szent) László magyar király, VII. Gergely pápa engedélyével váratlan fordulatokban is bővelkedő hosszas előkészületek után, a főpapok és az udvari méltóságok jelenlétében, személyesen helyezte a székesfehérvári bazilika oltárára azt az ezüstládát, amely az államalapító király, István ereklyéit rejtette. A korabeli egyházi szokásjog szerint e ceremóniával Istvánt a keresztény egyház szentjévé avatták. Az államalapító szent király máig tartó kultusza azonban csak egy évszázaddal később, a 12. század végétől vált általánossá. Húsz éve, 2000. augusztus 20-án I. Bertalan konstantinápolyi pátriárka bejelentette, ...
Rétvári Bence: Szent István a magyar állam és egyház létrehozója
Szent István a keresztény magyar állam és egyház megalapítója, aki egyenrangú félként akart kapcsolatot építeni a környező országokkal - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtökön Kemencén, a római katolikus Kisboldogasszony templomban tartott mise után.
Varga Mihály: István király veszélyes helyzetben is a nemzet önállósága mellett döntött
István király szorongatott, veszélyes helyzetben is a magyar nemzet szabadsága, önállósága mellett döntött, Magyarország ezért nem tagozódott be a német fejedelemségek közé, hanem független államként jött létre - mondta a pénzügyminiszter csütörtökön Karcagon.
A remény küszöbén – Orbán Viktor nemzetépítési törekvéseinek szerepe a Szent István-i örökség kiteljesítésében
A több mint ezer esztendős magyar állam megalapításának évfordulója alkalmából ezekben a vészterhes napokban is szerte e hazában, határainkon túl is első királyunkra, Szent Istvánra emlékezünk – személyében a keresztény magyar állam megteremtőjét, az egyik első magyar katolikus szentet és nem utolsósorban a magyar történelem kiemelkedő, európai mércével is meghatározó alakját tisztelve.
Vajktól, az új kenyéren át, egészen az állami ünnepig – Ez augusztus 20-a története
Egész napos baráti és családi programok, állami rendezvények, tűzijáték... a koronavírus-járvány miatt idén sajnos ezek java részét el kell engednünk. Ám ez a helyzet nem teszi kevésbé fontossá augusztus 20-át. Te vajon tudod-e, hogy pontosan mit és mióta ünneplünk ezen a napon?
Veres András püspök: Szent István nem stratégiai okból választotta a kereszténységet
Szent István király nem stratégiai okból választotta a kereszténységet, hanem mert hitből élő ember volt - mondta Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Többször is eljátszotta alattvalói bizalmát Szent István örököse
Amikor 1038. augusztus 15-én I. (Szent) István, az első magyar király, a keresztény magyar állam megteremtője meghalt, Orseolo Péter akadály nélkül vette át az ország irányítását. És bár a velencei származású uralkodó eleinte elődje szellemében kormányzott, később fokozatosan maga ellen hangolta a magyar előkelőket, köztük Aba Sámuelt és Gizella királynét. Amikor 1041-ben elűzték az országból, korábbi ellenfelénél, III. Henriknél keresett és talált támogatást Regensburgban. Hiába került azonban vissza a trónra, uralmát mindvégig ingatagnak érezte, ezért 1045. május 26-án hűbérbe adta Magyarországot.
Az első magyar királyné, akinek a koronázási palástot köszönhetjük
Bajor Gizella és I.(Szent) István magyar király esküvője 996. május 4-én fordulópontot jelentett Magyarország történelmében. Házasságuk a magyar királyság és a német birodalom közötti szövetség megerősítsén kívül végleg elkötelezte az országot a nyugati típusú kereszténység, és fejlődés mellett. De milyen szerepet vállalt a magyar történelem formálásában az ország első királynéja? Bajor (Boldog) Gizella 955 éve, 1065. május 7-én halt meg.