Habsburg-ház

címke rss
A Pragmatica Sanctio és elfogadása az 1722-es erdélyi országgyűlésen

A Pragmatica Sanctio és elfogadása az 1722-es erdélyi országgyűlésen

A latin pragmatica sanctio kifejezés szó szerint gyakorlatias intézkedést jelent. A Habsburg-ház birtokainak osztatlan nőági örökösödését megállapító döntés nem az egyetlen ilyen nevet viselő sajátos jogi aktus a Habsburg-ház és az európai monarchiák történetében, ám mindenképpen a legnevezetesebb. - írja a Magyarságkutató Intézet honlapján.

A szerencsétlen sorsú királyné, aki élete végéig gyászolt

Tudomány2021.09.15, 23:55

A házasságkötés mindig is a nagypolitika fontos eszközének számított a történelmi dinasztiák életében. Az uralkodóházak általában a királyi sarjak frigyével pecsételték meg a szövetségkötéseiket, de a dinasztikus házasságok fontos eszközei voltak a hatalmi befolyás kiterjesztésének is. A magas államérdek cseppet sem volt tekintettel az érzelmekre; az egymásnak kiszemelt főrangú fiatalok gyakran csak a templomi ünnepségen pillantották meg először egymást. A rideg államérdek pedig csak nagyon ritkán találkozott össze a szívbéli szerelemmel. A későközépkori dinasztikus házasságok történetében az egyik ilyen ritka kivétel volt az ifjú III. ...

A Széchenyi-családot a kommunisták sem tudták elüldözni Magyarországról

Tudomány2020.09.11, 06:54

Az évezredes magyar történelem eseményeinek alakításában, a nemzet fennmaradásában és a magyar kultúra fejlődésében mindig is kiemelkedő szerepe volt a régi magyar történelmi családoknak. Az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra a „múltat végképp eltörölni" bolsevik felfogás jegyében szabályos boszorkányüldözésbe kezdett a megsemmisítendőnek kikiáltott „osztályellenség", benne a régi arisztokrácia, illetve a történelmi családok tagjai ellen, akiket mindenüktől megfosztva vagy száműzetésbe kényszerített, vagy pedig földönfutóvá tett. A szervezett üldözés és a kommunista rendszer lejárató hecckampánya ellenére mégis sokan itthon maraadtak, ...

Tragédiával végződött a Habsburg szerelmi házasság

Tudomány2020.07.01, 22:58

Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse kereken százhúsz éve, 1900. július elsején vezette oltárhoz szerelmét, Chotek Zsófia cseh grófnőt, Ferenc József császár és a bécsi udvari körök határozott tiltakozása ellenére. A főhercegnek élete végéig viselnie kellett „engedetlensége" következményeit: bájos és jólelkű ifjú feleségét egészen a főhercegi pár Szarajevóban bekövetkezett haláláig kiközösítette és valóságos páriaként kezelte az udvar. Csak Rudolf özvegye, Stefánia koronahercegné állt ki tüntetően Zsófia mellett. Ferenc Ferdinánd és hitvese az őket ért méltánytalanságok ellenére boldog családi életet éllt ...

Tudatosan bolondította magába Napóleont a vidéki kislány

Tudomány2019.12.15, 16:41

Napóleon körül egész életében hemzsegtek a nők, akik a kegyeit keresték. Úgy hírlett, hogy a végtelenségi nagylelkű szerető és rejtélyesen vonzó férfi számtalan szeretőt tartott, ám csak egyetlen kapcsolata élte túl szerelmi kalandjait. Josephine de Beauharnais nem csak a felesége, hanem a szerelme, társa és uralkodótársa is volt. A feleség pedig élvezte a hatalom és a hódolat ízét, és szép lassan beleszeretett a feltörekvő korzikaiba. Napóleon császárrá és Jozefina császárnévá koronázása után hat évvel, 1809. december 15-én gyermektelensége okán azonban a férfi elvált tőle.

Középkori modern emberként uralkodott az alkimista császár

Tudomány2019.12.05, 21:00

Hiába rendelkezett kiváló képességekkel, jeleskedett több tudományágban és élt kitűnő humanistaként. Habsburg Rudolf német-római császárt máig az egyik legsötétebb uralkodóként tartja számon a történelmi magyar emlékezet. Bár kortársai rendkívül tisztelték, uralkodása mégis politikai zűrzavart okozott. Tény, hogy a dühkitörésekre hajlamos császár szívesebben szentelte idejét a művészeteknek, az alkímiának vagy épp a csillagászatnak, mint birodalma irányításának. Az I. Rudolf néven magyar király mégis harminckettő éven át ült Szent István trónján, akárcsak Hunyadi Mátyás. És ez már önmagában is érdekessé teszi a személyét.

Ritka bizarr arcot eredményezett a tizenhat generációs beltenyészet

Tudomány2019.12.03, 20:31

A Habsburgok egykor a világ leghatalmasabb családjának számítottak, akik mintegy hétszáz évig uralkodtak olyan országok felett, mint a Szent Római Birodalom, Anglia, Franciaország, Németország, Oroszország, Lengyelország, Magyarország, Portugália, Spanyolország és Hollandia. Befolyásának biztosítása érdekében egymás között házasodtak, ám a genetikai sokféleség hiánya végül a bukásukhoz vezetett. Most egy új tanulmány megerősítette azt is, hogy a Habsburgok előreugró állkapcsa, amelyet a köznyelv csak „Habsburg-állként" ismert, a belterjességre vezethető vissza.

Tudja-e, hogy milyen titkos társaságot rejt az Aranygyapjas rend?

Tudomány2019.10.29, 19:01

Nagy kérdés, hogy milyen alapvető hasonlóságot találhatunk II. Lajos, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Andrássy Gyula, vagy épp II. Erzsébet brit királynő és Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös között. Valamennyien a keresztény hit védelmére esküdtek fel és ezzel kiérdemelték, hogy felvegyék őket az egyik legrégebbi és legnagyobb tekintélyű lovagrend tagjai közé. Az Aranygyapjas rendet Jó Fülöp burgundiai herceg alapította 1430. január 10-én Bruggében, a burgundi uralkodóház hírnevére, a Boldogságos Szűz és Burgundia védőszentje, Szent András apostol dicsőségére.

A fondorlatos komorna, aki ellopta a Szent Koronát

Tudomány2019.10.27, 19:29

Habsburg Albert volt az első király, aki a később oly sokáig uralkodó dinasztiából elnyerte a magyar koronát. Nem félt személyesen szembeszállni a törökkel és a huszitákkal. Serege élén az oszmánok ellen indult  hadjáratra 1439-ben, amikor a magyar táborban kitört a vérhasjárvány, aminek az uralkodó is áldozatául esett.. I. Albert pontosan 580 éve, 1439. október 27-én  hunyt el Neszmélyen. A király halála után a visegrádi vár kincseskamrájából egy februári éjszakán rejtélyes úton eltűnt a Szent Korona. A példátlan tettet a királyné ügyes kezű  komornája, Kottaner Jánosné követte el. De mi is történt pontosan azon a kalandregénybe illlő ...

Mátyás király előre látta a 19. századot

Tudomány2019.03.29, 22:38

Kereken 555 éve, 1464. március 29-én a székesfehérvári bazilikában az esztergomi érsek az ősi közjogi hagyományt követve a Szent Koronával hivatalosan is minden magyarok királyává koronázta az ekkor már hét éve trónon ülő Hunyadi Mátyást. Nincs még egy olyan királyunk, akihez annyi legenda és népmese fűződne, mint a magyar történelem máig legnépszerűbb uralkodójához, Hunyadi Mátyás, az „Igazságos" személyéhez. Mátyás rendkívül széleskörű műveltségével, politikai tehetségével, és kiváló - ma úgy mondanánk - kommunikációs képességével messze kiemelkedett kortársai közül, és legalább két évszázaddal megelőzte saját korát, a 15. századot.

Előző
  • 1
  • 2
Következő