Hunyadi János
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oszmán Birodalom
- nándorfehérvári diadal
- Nándorfehérvár
- II. Mehmed
- Magyar Királyság
A „természetfelettinek látszó győzelem" harangszava
Hitükkel erősítve, szellemiségükkel józanítva, testükkel védve állították meg ma 567 évvel ezelőtt Hunyadi János és Szilágyi Mihály hős magyarjai, s Kapisztrán János keresztesei Nándorfehérvárnál - Európa akkori falainál - a keresztény világot fenyegető rontást. Július 22-én a magyar hősökre, s a „Magyarország kulcsa"-ként emlegetett Nándorfehérvár „természetfelettinek látszó" győzelmére emlékezik a keresztény világ. A magyar történelem számos ihletett pillanatának egyikére, amely a világi gyarlóságon, az emberi hitetlenségen túli, magasabb rendű igazságért vívott küzdelem transzformáló ünnepnapja, s a déli harangszó megszületésénekk ...
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Erre a diadalra emlékeztet minket a déli harangszó
1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011. július 4-én az Országgyűlés július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.
"Üdvöz légy Mátyás, Pannónia királya, Corvinus nemzetség szentséges sarja!"
Ötszázhatvan éve, 1458. február 9-én történt, hogy Podjebrád György cseh régens – 1458. március 2. után cseh király – és I. Mátyás (uralkodott: 1458-1490) a magyar-morva határon fekvő Strassnitz (Strážnice) mellett kötött szövetséget, amelynek megerősítése gyanánt Hunyadi Mátyásnak nőül kellett vennie a cseh kormányzó lányát, Podjebrád Katalint. Babucs Zoltánnak, a Magyarságkutató Intézet vezető kutatójának korábban a Felvidék.ma oldalon megjelent "Mátyás szövetsége a csehekkel" című írása.
A nap, amikor királlyá választották Mátyást, az igazságost
A legnagyobb magyar királyok között említik nevét, mely elé népünk még az igazságos jelzőt is odakanyarítja – ő Mátyás király, a törökverő hős Hunyadi János fia, akit az ország nemesei 565 évvel ezelőtt, 1458. január 24-én választottak királlyá. Jezsó Ákos, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár sajtó és kommunkációs vezetőjének a Híradó honlapján megjelent cikke.
Szenzációs felfedezés: megvan Mátyás király DNS-e, azonosíthatják a maradványait
A magyar történelem egyik leghíresebb, ám legrövidebb életű uralkodócsaládja, a 15. század második felében Magyarországot a kor európai nagyhatalmává tevő Hunyadiak archeogenetikai kutatását még 2014-ben kezdték el. A nemzetközi kooperációban zajló kutatás, amelyben a Szegedi Tudományegyetem, a Magyarságkutató Intézet, a Pécsi Tudományegyetem, továbbá a Magyar Igazságügyi Kutatóintézet szakemberei, valamint a horvát Kulturális és Médiaügyi Minisztérium, illetve a Praxis Genomics LLC kutatói vettek részt, kétséget kizáró bizonyossággal azonosította Hunyadi Mátyás fiának és a király által megtett örökösének, Corvin Jánosnak, valamint ...
- címkék:
- Hunyadi János
- Edelpeck Borbála
- Corvin János herceg
- Hunyadi Mátyás
- publikáció
- azonosítás
- archeogenetika
- 15. század
- DNS-analízis
- szekvenálás
- Aragóniai Beatrix
- királysírok
- osszárium
- Hunyadi-Corvin dinasztia
- vérszerinti leszármazás
- Corvin Kristóf
- haplocsoport
- Székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika
- Magyarságkutató Intézet
- Magyar Igazságügyi Kutatóintézet
- Praxis Genomics LLC
- Szegedi Tudományegyetem
- Pécsi Tudományegyetem
- Címkefelhő »
Különlegesen értékes arany emlékérméket bocsátott ki az MNB
Hunyadi János aranyforintja megnevezéssel arany és színesfém emlékérméket bocsátott forgalomba kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
- címkék:
- Hunyadi János
- emlékérme
- gazdaság
- pénz
- MNB
- Címkefelhő »
Hét magyar hős sorsfordító tette, melyek meghatározzák Magyarország történelmét
Augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén Magyarország történelmére emlékezünk és azokra a hősökre, akik sorsfordító tetteikkel megváltoztatták a magyar történelmet.
Hősök útja – Hét döntés, amely megváltoztatta a magyar történelmet
Augusztus 20-a, az államalapítás ünnepe mindig jó alkalmat kínál a visszatekintésre. Az ezeréves magyar történelmet megannyi viharos, véres, de fényes és dicsőséges esemény is kíséri amelyeknek közös jellemzője, hogy mindig tetten érhető bennük az egyéni hősiesség és áldozatvállalás. De kik is voltak a hősök, és mi számít hőstettnek? Vajon ma is ugyanazt jelentik ezek a szavak, mint évszázadokkal korábban? A hősök különleges emberek voltak, vagy olyanok, akik mertek dönteni, és minden körülmények között vállalták döntésük következményeit? Nemzeti ünnepünk alkalmából a Hadtörténeti Múzeum és a Magyar Honvédség hagyományőrzői a budaváári ...
- címkék:
- Dobó István
- Szent István
- Hunyadi János
- Szent László
- Kászonyi Dániel
- Muhr Ottmár ezredes
- Duska László
- első világháború
- Don-kanyar
- Eger ostroma
- 2. magyar hadsereg
- Anjou-kor
- hódoltság
- nándorfehérvári diadal
- történelmi emlékezet
- Regnum Marianum
- 1848-as forradalom és szabadságharc
- Árpád-ház
- magyar történelem
- második világháború
- Címkefelhő »
565 éve halt meg a legendás törökverő hadvezér, Hunyadi János
A magyar történelem egyik legnagyobb hadvezére, Hunyadi János, alacsony sorból küzdötte fel magát az ország legbefolyásosabb főurává, és leggazdagabb birtokosává. Birtokainak jövedelmét teljes egészében a délről fenyegető oszmán hódítás megtörésére, és a balkáni török uralom felszámolására fordította. Csak az 1440-es évek végén ébredt rá, hogy a Magyar Királyság ereje egymagában nem elegendő a hódító iszlám feltartóztatására, és mivel Európa tétlen közömbösséggel szemlélte a török fenyegetést, minden erejét az ország határainak megvédésére koncentrálta. A török történelem legnagyobb hódítója, II. Mehmed szultán méltó ellenfélre akaddt ...
Festői helyen áll a vár, amelyhez történelmünk legnagyobb diadala fűződik
A magyar történelem egyik igazán mitikus helyszíne a nándorfehérvári vár, amely csodás természeti környezetben, két folyó összefolyásánál fekszik: ott, ahol örök találkozót beszélt meg a Száva és a Duna. Számunkra, magyarok számára valamiféle furcsán bizsergető élményt jelent végigsétálni azokon a várfalakon, ahol 565 esztendővel ezelőtt, éppen ezekben a hetekben vívták élethalál harcukat a vár védői a többszörös túlerőben lévő oszmán sereggel szemben, védelmezve az ország és egyben Európa kapuját.