Melege volt a repülőn, kiszállt a szárnyra levegőzni – videó

Ön szerint át tud repülni a vízesésen egy kolibri?

A magasból lezúduló víz minden kisebb méretű teremtmény számára óriási veszélyt jelent: amikor a vízcseppek nagyobbak, mint az állat teste, akkor rendkívüli alkalmazkodásra van szükség a túléléshez, például az esőben. Tehát egy nagyobb mennyiségű víztömeg, például egy vízesés áthatolhatatlan akadálynak tűnik. Vagy mégsem?

Meghökkentő felfedezés: alig csapkod a szárnyaival a kondorkeselyű

Szinte szárnycsapások nélkül képes órákon át vitorlázni a légáramlatokon az andoki kondorkeselyű, a világ legnagyobb repülő madara - állapította meg egy új kutatás.

A klímaváltozás megnyirbálja a fülemülék szárnyait

Jelentős fizikai változást idézhet elő a fülemüléknél a felmelegedés - állapították meg spanyol kutatók, akik az apró énekesmadarak szárnyfesztávolságának csökkenését észlelték az általuk vizsgált két populációban.

Újabb problémát talált a Boeingeknél a tavalyi katasztrófa légitársasága

Repedéseket talált két Boeing 737 NG gyártmányú gépénél a Lion Air indonéz légitársaság. Ez a cég volt az, amelynek tavaly október 29-én tengerbe zuhant egy 737 MAX gépe, melyet idén tavasszal az etióp légitársaság hasonló típusú gépének katasztrófája követett. A mostani bejelentés azonban egy körülmény miatt különösen aggasztó.

Szárnya és tollai is voltak az első húsevő velociraptoroknak

Egy újonnan leírt dinoszaurusz, a Jurrasic Park nagy sikerű filmekből is jól ismert velociraptorok egyik rokona, mintegy 150 millió évvel ezelőtt élt, és szoros kapcsolatban állhatott a világ első szárnyasaival. A kutatók legfrissebb eredményeiket a Peer J tudományos folyóiratban publikálták.

Furcsa szárnyas teremtményt videóztak Balin

Balin vett videóra egy férfi egy különös teremtményt, amelyre nincsen magyarázat. 

Lepkeszárnyak szimatolhatják ki a rossz levegőt

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai rájöttek, hogy a szárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempék az illékony káros anyagok kimutatásában is jeleskednek. Felfedezésük utat nyithat olyan mikroszenzorok fejlesztése felé, melyek akár mobiltelefonjainkba is beépíthetők lehetnek.

Szárnyaik árulkodnak a boglárkalepkék származási helyéről

Biró László Péter és kutatótársai új fejlesztésű, roncsolásmentes módszerrel vizsgálták a múzeumi példányokat – így az ehhez hasonló kutatásokhoz nincs többé szükség újabb lepkék befogására. A Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég publikált tanulmány az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és a Magyar Természettudományi Múzeum együttműködésével született meg.