trónviszályok
címke rss- kapcsolódó címkék:
- középkor
- Egyperces tudomány
- Árpád-ház
- koronázás
- Magyar Királyság

Mátyás király előre látta a 19. századot
Kereken 555 éve, 1464. március 29-én a székesfehérvári bazilikában az esztergomi érsek az ősi közjogi hagyományt követve a Szent Koronával hivatalosan is minden magyarok királyává koronázta az ekkor már hét éve trónon ülő Hunyadi Mátyást. Nincs még egy olyan királyunk, akihez annyi legenda és népmese fűződne, mint a magyar történelem máig legnépszerűbb uralkodójához, Hunyadi Mátyás, az „Igazságos" személyéhez. Mátyás rendkívül széleskörű műveltségével, politikai tehetségével, és kiváló - ma úgy mondanánk - kommunikációs képességével messze kiemelkedett kortársai közül, és legalább két évszázaddal megelőzte saját korát, a 15. századot.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?
A Magyar Királyság csaknem egy évezredes története az utolsó magyar fejedelem, István 1001. január elsején történt megkoronázásával vette kezdetét, és 1918. november 13-án szűnt meg IV. Károly, az utolsó magyar király eckartsaui nyilatkozatával. A királyság csaknem 918 éves fennállása alatt akadt olyan uralkodónk, akinek még két hónap sem adatott meg ahhoz, hogy fején viselje a koronát, ám vele szemben a leghosszabb ideig uralkodott királyunk két emberöltőt is eltöltött a trónon.
A kalózból lett kormányzó, akire még Szulejmán is felnézett
Ki ne hallott volna a Karib-tenger kalózai című filmsorozat hírhedt tengeri útonállójáról, Barbossa kapitányról, aki a Fekete Gyöngy első tisztjéből, a Jack Sparrow ellen elkövetett zendülés után vált a hajó legfontosabb vezetőjévé? A történelem ezúttal sem hazudtolja meg magát: a karakter alapját a valóságban élt Barbarossa kapitány, avagy Rőtszakáll szolgáltatta, aki idővel az Oszmán Birodalom admirálisa lett, hasonlóan ahhoz, ahogy a filmsorozat negyedik részében Barbossa az angoloké.
Óriásfarkasok és sárkányok: történelem a Trónok harcában
A kitalált királyságok, a gyakran túlzottan is erőszakosnak tűnő cselekmények, a dráma és a mágia furcsa egyvelege jellemzi a népszerű sorozat, a Trónok harca eseményeit. Bármilyen furcsa, de több igazság akad bennük, mint azt elsőre gondolnánk. Most bemutatjuk azokat a történelmi személyeket, helyeket és fogalmakat, amelyek meglepően hasonlítanak az író, George R. R. Martin rendkívül gazdag fantáziavilágához.
Tudja-e, hogy ki volt a magyar történelem igazi pünkösdi királya?
A legrövidebb ideig uralkodó királyunk mindössze 24 napot ült a magyar trónon. II. Károly, Nagy Lajos király gyámfia, akit rövid uralkodása miatt méltán emlegetnek a magyar történelem pünkösdi királyaként, udvari összeesküvés, illetve merénylet áldozata lett.
Tudja-e, hogy melyik a magyar királynék városa?
Szent István az első püspökségek egyikét a Rómához hasonlóan dombokra épült Veszprém városában alapította. Szent István hitvesét, Gizellát itt, kedvenc városában koronázták magyar királynévá. Ettől kezdve vált sok évszázados szokássá, hogy a magyar uralkodók hitveseit a „Királynék városának” főpásztora, a mindenkori veszprémi püspök, a „királyné kancellárja” koronázta meg.
Láncra vert kopasz hercegné, fekete vezeklőcsuhában
Habár a történelmi hagyomány szerint Eleanor Cobham bájitallal csábította el férjét, és a fiatal királyt, VI. Henriket is varázslattal akarta letaszítani a trónról, máig nem tudni, hogy ez valójában így történt-e. Cobham és férje, Humphrey herceg története sokkal inkább hasonlít egy olyan szomorú szerelmi történetre, amelyet a külső tényezők alakítottak, és ők maguk az önös érdekekből fakadó összeesküvések áldozatául váltak.
Tudja-e, hogy mitől fénylik valami úgy, mint a Salamon töke?
Ha valami szépen ragyog, csillog-villog, szokás azt mondani, hogy úgy fénylik, mint a Salamon töke. Ki is ez a Salamon és mitől fénylik az ő töke? Kifényesítettük, utánajártunk.
Mégsem volt tömeggyilkos a 14. század Darth Vaderje
Nem szolgált rá a Fekete Herceg névre a középkori Anglia egyik legnagyobb hadvezére, Eduárd walesi herceg, akinek az eddig véltnél jóval kevesebb vér tapad a kezéhez - állítja francia archívumokban felfedezett dokumentumok alapján egy róla megjelent, új életrajz szerzője.
Soha nem járt Rómában a rettegett katonacsászár
Maximinus Thrax abban a korban lett császár, amikor olyan gyorsan váltogatták egymást a Római Birodalom uralkodói, hogy alig melegedett meg az egyik alatt a trón, már a következő ült rá. Ehhez képest Thrax viszonylag sokáig uralkodott – a hároméves időtartam alatt azonban az óriásira nőtt császár soha nem tette be a lábát Róma városába.