Honfoglalás

címke rss
Szinte sokkolta a kalandozó magyarokat az augsburgi vereség

Szinte sokkolta a kalandozó magyarokat az augsburgi vereség

Pontosan 1064 évvel ezelőtt, 955. augusztus 10-én a magyarok súlyos vereséget szenvedtek német földön, Augsburg közelében, a Lech folyó mellett. A sorsdöntő csata jelentősége abban rejlik, hogy mintegy esszenciája az ezt megelőző évek, évtizedek problémáinak. A magyarok ugyanis nem számoltak a német királyi hatalom megerősödésével, a német tartományok és fejedelemségek közötti kiegyezésekkel. A vereség után azonban örökre megtanulták, hogy az egységesülő német állam ellen nem célszerű további kalandozó hadjáratot indítani.

Tudja-e, melyik a legépebben fennmaradt hazai földvárunk?

Tudomány2019.06.21, 21:02

Szabolcsban található a legépebb állapotban fennmaradt a honfoglaló magyarok által épített földvár Magyarországon. Ez a kiemelkedő jelentőségű történelmi emlék több szempontból is egyedülálló.

Tudja-e, hol lakik Magyarország egyetlen sárkánya?

Tudomány2019.03.08, 18:31

A többfejű sárkány, a mágikus és spirituális tulajdonságokkal felruházott mitikus lény nem csak a magyar népmesékben visszatérő szereplő. A honfoglalás idején egy törzsi tisztséget jelölt, a 15. században Magyarországon működött a Sárkány Lovagrend, de megjelenésüket gyakran hozták összefüggésbe a pusztító viharokkal vagy éppen a kincseket őrző mesebeli lényekkel is. A Mecsek északi oldalán megbúvó Sárkány-kútban azonban még ma is hallhatjuk egy „barlangban rekedt sárkány” furcsa hangját.

A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!

Tudomány2019.02.11, 21:25

A magyarokat egykor Európa legfélelmetesebb harcosaiként ismerték. Területi terjeszkedéseik és hódításaik a vikingekéhez tette hasonlóvá őket. Nem pusztán azért, mert a két nép legnagyobb kalandozásai nagyjából ugyanabban az időben történtek, hanem azért is, mert a magyarok egykor éppen olyan rettegett és félelmetes harcosok voltak, mint az északiak.

Tudja-e, hogy hol található Magyarország leghosszabb labirintusa?

Tudomány2018.10.02, 16:56

A honfoglalásnak állít emléket az az összesen 4,8 kilométer hosszú sövénylabirintus, ami az ország szívében fekszik. A honfoglaláskori magyar övcsatot mintázó bonyolult labirintus ezzel a hosszúságával világviszonylatban is a legnagyobbak közé tartozik, a képzeletbeli dobogó harmadik helyét mondhatja a magáénak.

Tudja-e, honnan való a hetedhét országon túl is kifejezésünk?

Tudomány2018.05.20, 16:40

Őseink jelképrendszerében a 7 hitregei fontosságú szám, amely a végtelent jelenti. A hetes a népmesék alapszáma is. A mesékben hetedhét országon túl él a szegény ember, a sárkány hétfejű, és a mesehős hétmérföldes csizmában jut el a hetedik határba. Utánajártunk, mire vezethető vissza a hetes szám mágikus jelentősége a magyar legendáriumban.

Tudja-e, hogy mik is valójában a kunhalmok?

Tudomány2018.04.23, 17:56

Az alföldi rónán domborodnak a síkság fölé azok az öt-tíz méter magas és húsz –ötven méter átmérőjű kúpok, vagy félgömb alakú képződmények, amelyeket évszázadok óta csak kunhalmokként emlegetnek. De valójában volt-e a kunoknak bármi köze ezekhez a halmokhoz? Utánajártunk a kérdésnek.

Tudja-e, hol áll Árpád fejedelem fája, melyhez a lovát kötötte?

Tudomány2018.04.19, 18:21

Győr- Moson - Sopron megye egyik nagy múltú községben hatalmas ősi tölgy magasodik az ég felé, amit évszázadok óta Árpád fájaként emlegetnek, ugyanis a legenda szerint a honfoglaló fejedelem ehhez kötötte a lovát, amikor seregével megpihent a környéken. Ami bizonyos, hogy a hédervári Boldogasszony-templom mellett gyökerező tölgy nagy valószínűséggel hazánk legidősebb fája.

Tudománytörténeti tévedés lehet a magyarság finnugor eredete

Tudomány2018.02.24, 10:17

Legutóbb az Országos Onkológiai Intézet, Kásler Miklós professzor vezette nemzetközi kutatócsoportja erősítette meg kétséget kizáró genetikai bizonyítékokkal azt a tényt, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai, nem pedig finnugor vérvonalból származnak. A legfrissebb genetikai vizsgálatok kivétel nélkül arra mutatnak, hogy a 18. század végétől teret nyert, és a magyarság finnugor eredetét egyfajta tudományos dogmává emelt elmélettel szemben, a kora középkori krónikáknak a magyarok hun rokonságáról szóló hagyománya nem csak az a színes mese, mint aminek nyilvánították. Mindez természetesen a nyelvrokonság tényét nem érinti. 

Előző
Következő