kultúrtörténet

címke rss
Pesti mesék – A Római-part nevének és történetének nyomában

Pesti mesék – A Római-part nevének és történetének nyomában

Cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert budapesti helyek, utcák, terek és városrészek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabját is. A sorozatindító Hősök tere, az Oktogon és az Astoria után most következzék a nyár egyik kedvence, a Római-part.

A királynő tudós kémje, aki az angyalokkal társalgott

Tudomány2020.08.11, 22:54

Az eredetileg wales-i felmenőkkel rendelkező londoni tudós, John Dee élete olyan, mint egy valódi kalandregény. A 16. század egyik legkülönlegesebb és legtalányosabb alakja, aki egy személyben volt matematikus, geográfus, csillagász, asztrológus és okkultista, valamint I. Erzsébet királynő udvari tanácsosa, élete jelentős részét a jóslásnak, az alkímiának és a misztikus irodalomnak, a hermetizmusnak szentelte. Egyaránt kutatta a racionális tudományt és a mágiát, melyeket képes volt elkülöníteni egymástól. Élete legfőbb küldetésének azonban mégis a látható világ mögött rejtőző tiszta igazságok, az isteni ideák feltárását tekintette.

Pesti mese – Így lett egy tátongó lyukból a város egyik legfontosabb csomópontja az Oktogon

Life.hu2020.08.05, 20:44

Cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert budapesti helyek, utcák, terek és városrészek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabkát is. A sorozatindító Hősök tere után most következzék az Oktogon!

Pesti mese – A Hősök tere történetének nyomában

Life.hu2020.07.26, 17:05

Új cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert hazai helyek, utcák, terek, városrészek és tájegységek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és természetesen magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabkáját is. Kezdésnek következzen az ország egyik kedvenc turistalátványossága, a budapesti Hősök tere.

A tudós mágus, aki megírta a varázslók tankönyvét: Agrippa

Tudomány2020.06.01, 09:23

Heinrich Cornelius Agrippa von Nettesheim előtt sokan vállalkoztak arra, hogy megírják a mágikus művészetek összességének nagykönyvét, de aligha mondható el, hogy ez rajta kívül bárkinek sikerült volna. Az "Okkult filozófia" három könyvének összeállításával arra tett kísérletet, hogy a növények csodás tulajdonságaitól a misztikus számnégyzeteken keresztül Isten angyalainak titkaiig a teremtés minden misztériumát lejegyezze. Korántsem beszélhetünk azonban egy szobatudósról, hiszen életében jócskán kivette a részét a furcsábbnál furcsább kalandokból is.

A kannibalizmus ezernyi hátborzongató arca

Tudomány2018.09.14, 09:21

Talán kevés annyira hátborzongató és taszító dolog akad az emberiség kultúrtörténetében, mint a kannibalizmus. Annak ellenére, hogy a kannibalizmus még napjainkban is társadalmi tabutémának számít, a történelem azonban azt mutatja, hogy ez sokkal összetettebb és meglepőbb jelenség, mintsem azt gondolnánk.

Tudja-e, vajon miért pont a gólya hozza a babákat?

Tudomány2018.06.22, 19:58

Az újszülötteket igen gyakran ábrázolják egy kendőbe kötve, amint a gólyák csőrében lógnak. A hosszúlábú madár jelképe már hosszú-hosszú évszázadok óta összekapcsolódik a születéssel illetve a csecsemőkkel, és nem véletlenül van helye a jó kívánságokat jelző kártyákon, babaruhákon, és a takarókon is.

Tudja-e, miért a nyuszi tojja a húsvéti tojásokat?

Tudomány2017.04.17, 23:15

A húsvéthoz számos jól ismert szokás kapcsolódik, így többek között a locsolkodás és a tojásfestés is, csakúgy, mint a húsvéti nyúl hagyománya. E szokások részben a keresztény, részben pedig ősi pogány szokásokhoz kapcsolódnak.

Lángnyelvek között látta a jövőt Nostradamus

Tudomány2015.12.26, 22:40

Az emberi gondolkodás történetében mindig is kiemelt szerepet játszottak azok a teóriák és próféciák, amelyek a civilizáció jövőjével kapcsolatos kérdésekre keresték a választ. Ez alkalommal az európai kultúrtörténet leghíresebb, illetve leggyakrabban idézett látnoka, Michel de Nostredame, reneszánsz nevén Nostradamus munkásságát, illetve néhány gyakran idézett próféciáját vesszük szemügyre.

Előző
Következő