Mátyás király előre látta a 19. századot

Kereken 555 éve, 1464. március 29-én a székesfehérvári bazilikában az esztergomi érsek az ősi közjogi hagyományt követve a Szent Koronával hivatalosan is minden magyarok királyává koronázta az ekkor már hét éve trónon ülő Hunyadi Mátyást. Nincs még egy olyan királyunk, akihez annyi legenda és népmese fűződne, mint a magyar történelem máig legnépszerűbb uralkodójához, Hunyadi Mátyás, az „Igazságos" személyéhez. Mátyás rendkívül széleskörű műveltségével, politikai tehetségével, és kiváló - ma úgy mondanánk - kommunikációs képességével messze kiemelkedett kortársai közül, és legalább két évszázaddal megelőzte saját korát, a 15. századot.

A vikingek korából származó hajót találtak Oslo közelében

Feltehetően a vikingek korából (793-1066) származó hajót találtak a földbe temetve Oslo közelében - közölték norvég illetékesek.

Tudja-e, hogy melyik az első magyar Biblia-fordítás?

Az első magyar bibliafordítás, az úgynevezett Huszita Biblia, a huszita mozgalom egyetlen fennmaradt magyar nyelvű emléke, melyet az inkvizíció elől menekülő két magyar szerémségi pap fordított le latinról magyar nyelvre.

Tudja-e, hogy melyik a legrégebbi magyar oklevél?

Hazánk legkorábbi, a 11. század elejéről származó oklevelét a Magyar Nemzeti Levéltárban őrzik. A becses dokumentum Szent István korának leghitelesebb írásos emléke, és a Magyar Királyság hivatali írásbeliségének egyik legelső, jogi írásbeliségünknek pedig a legrégibb darabja, ami egyben a legkorábbi hazai nyelvemlékünk is.

Tudja-e, hogy melyik a legkorábbi magyar nyelvű kéziratunk?

A legkorábbi magyar nyelvű kéziratot az 1800-as években fedezte fel egy gimnazista, amikor könyvekkel dobálóztak, és pont ezt vágta hozzá az egyik osztálytársa. A Jókai-kódex nemcsak a legrégebbi magyar nyelvű kézirat, hanem a legkorábbi könyvnyi terjedelmű magyar szöveg.

Csipkedjük magunkat, ha látni akarjuk a középkort!

Középkori feljegyzések tárják fel az izgalmas érseki levelezéseket

Egy középkori apáca megjátszotta halálát, miközben elmenekült a kolostorból, hogy élvezhesse testi örömöket az életben. Egy egyházi méltóság fegyvert fogott IV. Henrik ellen, és tettéért hamarosan kivégezték. Bár ezek a történetek pont úgy hangzanak, mintha egy romantikus vagy épp egy kalandregényből olvasnánk fel őket, mégis megtörténtek a 14. századi Angliában, amelyet most középkori levelezések tárnak fel.

Ritka értékes lelet hevert a szennyvízcsatorna alatt

Fantasztikus lelet került elő a dániai Aalborg szennyvízcsatornájából a napokban: az egyik cső alatt egy középkori kard hevert, amire az egyik tervező mérnök és munkatársa figyelt fel. A helyszínre érkező régészek alig hittek a szemüknek, amikor megpillantották az 1100-as évekből származó, középkori kincset.

Hogyan vált Magyarország aranynagyhatalommá a középkorban?

Magyarország területén az ókor óta ismeretesek az aranylelőhelyek. Írásos és régészeti adatok alapján tudjuk, hogy a Kárpát-medencében az aranyat már az ókorban is ismerték és termelték az itt élők. Árpád-házi királyaink Szent István törvényei alapján szabályozták a bányászatot, és különös figyelmet fordítottak a nemesfémbányászatra.

Tudja-e, miért repülnek seprűnyélen a boszorkányok?

Furcsán pikáns arra a válasz, hogy a régi legendák szerint miért is repülnek seprűnyélen a boszorkányok.

Tudta-e, nemcsak Párizs, hanem Canossa is megért egy misét?

Az ismert szólás-mondás szerint Kanosszát járni annyit tesz, mint megalázkodva bocsánatot kérni. A töredelmes bocsánatkérésre utaló kifejezés eredete a korai középkor egyik legélesebb küzdelmére, a Nagy Károly megkoronázása után kiteljesedő, és a 11. század végén, illetve a 12. század elején kicsúcsosodó invesztitúraharcra, a világi vagy az egyházi hatalom primátusáért folytatott háborúskodásra vezethető vissza.

Miért lett Velence a középkor legnagyobb kereskedőállama?

A középkori Velencét az állam egysége és mindenre kiterjedő irányítása emelte ki és különböztette meg a többi kortárs itáliai várostól. A hivatalosan 452-ben alapított korábbi városállam eleinte a Bizánci Birodalom fennhatósága alá tartozott, és onnan vették át az államirányítási modellt. A középkori Európában, ahol a feudum, vagyis a föld volt az alapja mindennek, a szigetekre épült Velence hátrányból indult. Későbbi nagyságát kereskedelmi hálózata sokszínűségének, valamint vezetői emberi kvalitásának, illetve a pontosan, gyorsan és időben végrehajtott változtatásoknak köszönhette.

Kék foga árulta el a középkor ismeretlen festőnőjét

Egy ezeréves női csontváz vizsgálatakor talált kék fog árulkodik arról, hogy a középkori Európában a nők sokkal nagyobb szerepet játszhattak a kéziratok megszületésében, mint azt eddig vélték a kutatók.

Tudja, melyik déli szomszédunknál fizethet ma is nyesttel?

A világ pénznemei jellemzően - ha nem is kizárólagosan - két tulajdonságuk valamelyike után kapták nevüket. Ezek egyike a súly, a másik pedig a pénzeken ábrázoltak. Magyarország egyik déli szomszédjában ez utóbbira vezethető vissza a mostani pénzeken látható minta. A nyest azonban nemcsak szimbolikus jelentősége miatt került fel a korábban vert pénzekre. Az állat, pontosabban annak bőre, értékes fizetőeszköz volt a régi időkben.

Pápai kém lehetett az ősmagyar haza felkutatására indult szerzetes

A történelem iránt érdeklődők számára Julianus, a magyarok őshazájának tartott Magna Hungariát megtaláló barát neve minden bizonnyal ismerősen cseng, pedig szinte alig tudunk valamit a híres 13. századi dominikánus szerzetesről. Julianus, miután 1236. december 27-én visszaérkezett kalandos ázsiai útjáról, azonnal kihallgatást kért IV. Béla királytól, akinek nemcsak arról számolt be, hogy megtalálta a magyarság Ázsiában maradt szórványát, hanem azt a nyugtalanító hírt is megosztotta az uralkodóval, miszerint a Kínai Császárságot leigázó Mongol Birodalom Európa megtámadására készül.

A Szentírás még nem említi, hogy mikor született Jézus

A karácsony a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus megszületésének napja, aminek évezredekre nyúlik vissza a hagyománya. Az ókeresztény egyházi vezetők beolvasztották Jézus születésének ünnepét a pogány, nem keresztény tradíciókba, a téli napforduló ünnepébe. Ettől kezdve a karácsonyi tradíciók jelentősen megváltoztak az idők folyamán, és így alakult ki az ünnep jelenlegi formája, kicsit több mint száz éve.

Jóval nagyobb a mai macskák mérete, mint viking őseiké

A Koppenhágai Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a háziasított macskák a történelem évszázadai során jó néhány centimétert nőttek. A most felbukkant, közel kétezer éves maradványok szerint mintegy 16 százalékkal termetesebbek, mint viking elődeik.

Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?

A Magyar Királyság csaknem egy évezredes története az utolsó magyar fejedelem, István 1001. január elsején történt megkoronázásával vette kezdetét, és 1918. november 13-án szűnt meg IV. Károly, az utolsó magyar király eckartsaui nyilatkozatával. A királyság csaknem 918 éves fennállása alatt akadt olyan uralkodónk, akinek még két hónap sem adatott meg ahhoz, hogy fején viselje a koronát, ám vele szemben a leghosszabb ideig uralkodott királyunk két emberöltőt is eltöltött a trónon.

Minden vonásában egy középkori város mini modellje

A maga mintegy húsz lakosával méltán érdemelte ki Hum a világ legkisebb városa elnevezést. A gazdag történelmi emlékekkel rendelkező horvátországi település az építészet és a középkori kultúra szimbóluma. Csupán 550 kilométerre fekszik Budapesttől.

A magyar király, aki megszerezte Szent Pál holttestét

I. (Nagy) Lajos király több kolostort is építtetett az ő legkedvesebb szerzetesrendje, az Első Remete Szent Pál Rend, közismert nevükön a pálosok számára. A magyar történelem egyik legnagyobb formátumú uralkodója Márianosztrán nemcsak kolostort és templomot alapított az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend számára, hanem a rend névadója, Szent Pál holttestét is megszerezte nekik ereklyeként.

Ritka aranykincsre bukkantak Bulgáriában

Egy ritkaságszámba menő, 800 éves arany ereklyetartó mellkeresztet találtak egy nemrég feltárt középkori templom maradványai közt a bulgáriai Veliko Tarnovóban.

Tudja, melyik volt a legtöbb áldozatot követelő magyarországi merénylet?

A magyar történelem sem mellőzi a hosszú évszázadokra visszanyúló merényletek krónikáját. A középkortól a 20. század elejéig elsősorban a koronás fők, vagy az ország politikai életében befolyásos szerepet játszó főrendek és államférfiak estek az ilyen-olyan cselszövések áldozatául. Ehhez képest az ártatlan, hétköznapi embereket célba vevő terrorizmus már a modern kor, a 20. század „találmánya", amiből természetesen Magyarország sem maradt ki.

Megdöbben, ha megtudja, hogy ki volt a Tower utolsó foglya

A Tower, a brit főváros egyik legrégebbi és leghíresebb épületének vaskos falai megannyi történelmi dráma emlékét őrzik. A koraközépkori várkastély nemcsak az angol uralkodók királyi rezidenciájaként, hanem a brit történelem számos főrangújának börtönéül, sőt siralomházaként is szolgált, egészen a 18. század végéig. A patinás várbörtön súlyos ajtaja azonban a második világháború vérzivataros éveiben még egyszer kinyílt, személyesen Winston Churchill utasítására.

Hová tűnhetett a bankárlovagok kincse?

A történelem egyik rendkívül izgalmas fejezete a templomos lovagokhoz kötődik. Hihetetlen történetek terjedtek róluk már abban a korban is, amelyben éltek, később pedig romantikus és a misztikum ködébe vesző legendák hősei lettek. A templomosok rendje két évszázados fennállása alatt a katonáskodás mellett a pénzügyek terén is szép eredményeket ért el, szabályos bankrendszert tartott fenn és mérhetetlen vagyont halmozott fel. Túl nagyra nőttek azonban, ez okozta később a vesztüket is. Állítólagosan elrejtett kincseiket pedig a mai napig keresik a kalandorok szerte a világban.

Tudja-e, hogy melyik Magyarország legkisebb városa?

A falu és város közötti különbségre önmagában a lakosság lélekszáma alapján igen nehéz lenne valamiféle törvényszerűséget megfogalmaznunk. Amíg a budai hegyek tövében fekvő nagyközség, Solymár lakossága több mint tízezer főt tesz ki, addig az ország legkisebb városában alig valamivel több, mint ezren laknak. Magyarország legkisebb városai között olyan települést is találhatunk, ami egykor királyi székhely, és a Szent Korona őrzési helye volt.

Hogyan finanszírozták a keresztes hadjáratokat?

Az első keresztes hadjárat során – 1095-ban – több tízezren indultak el a Szentföldre. A kezdeményezésnek a vallási mellett politikai és gazdasági okai is voltak. Ezek közül az egyik legfontosabb a bizánci hadsereg veresége volt 1071-ben a manzikerti csatában, a mai Törökország keleti részében, ahol a szeldzsukok győzték le őket. Bizánc elveszítette fennhatóságát Szíria északi része és Kis-Ázsia fölött, de a keresztény Európa már ezt megelőzően is engedett át fontos területeket a muzulmánoknak. A nyolcadik században Észak-Afrika, Palesztina, Szíria és Spanyolország jelentős része muszlim fennhatóság alá került. Bizánc irányítását 10085-ben ...

Gigantikus prehistorikus temetkezési helyre bukkantak

Nagyjából ezer sírból álló ősi temetkezőhelyet tártak fel Albániában egy gázvezeték építésekor: a különleges lelőhely betekintést enged az ország ötezer éves történelmébe.

Az utolsó vacsora asztalterítője lenne a rejtélyes torinói lepel?

A torinói lepel elismert szakértője, John P. Jackson amerikai fizikus tartott előadást kutatásairól szombaton Budapesten, a Szent István-bazilikában. A kutató 1978-ban részt vett a Krisztus halotti leplének tartott relikvia tudományos módszerekkel elvégzett vizsgálatában. A különleges ereklye számos olyan jellegzetességgel rendelkezik, amelyek keletkezésére mind a mai napig nincs megnyugtató válasz.

Ősi, letűnt civilizáció építményét rejtette egy tó

Nem mindennapi titkokat őrzött évszázadokig a törökországi Iznik-tó. Néhány légi felvételnek hála, fény derült egy ősi építmény létezésére, amelyet azóta intenzíven tanulmányoznak az archeológusok.

A kannibalizmus ezernyi hátborzongató arca

Talán kevés annyira hátborzongató és taszító dolog akad az emberiség kultúrtörténetében, mint a kannibalizmus. Annak ellenére, hogy a kannibalizmus még napjainkban is társadalmi tabutémának számít, a történelem azonban azt mutatja, hogy ez sokkal összetettebb és meglepőbb jelenség, mintsem azt gondolnánk.

Tudja-e, hogy ki volt valójában Toldi Miklós?

Arany János Toldi című elbeszélő költeményében, valamint az Ilosvai Selymes Péter regényes énekében szereplő Toldi Miklós nem kitalált alak, hanem bizony létező személy volt, Nagy Lajos király híres lovagja.

Óriásfarkasok és sárkányok: történelem a Trónok harcában

A kitalált királyságok, a gyakran túlzottan is erőszakosnak tűnő cselekmények, a dráma és a mágia furcsa egyvelege jellemzi a népszerű sorozat, a Trónok harca eseményeit. Bármilyen furcsa, de több igazság akad bennük, mint azt elsőre gondolnánk. Most bemutatjuk azokat a történelmi személyeket, helyeket és fogalmakat, amelyek meglepően hasonlítanak az író, George R. R. Martin rendkívül gazdag fantáziavilágához.

Tudja-e, hogy ki volt a magyar történelem igazi pünkösdi királya?

A legrövidebb ideig uralkodó királyunk mindössze 24 napot ült a magyar trónon. II. Károly, Nagy Lajos király gyámfia, akit rövid uralkodása miatt méltán emlegetnek a magyar történelem pünkösdi királyaként, udvari összeesküvés, illetve merénylet áldozata lett.

Akikért a harangok szólnak délben

1456. július 22-én Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek a három évvel korábban Bizáncot elfoglaló II. Mehmed oszmán szultán török hadaira. A hős magyar hadvezér, Hunyadi János várból kitörő nehézlovassága, valamint Kapisztrán János keresztes hadának utolsó nagy egyesített rohamában kis híján a hódító padisah, "Fatih" Mehmed is életét vesztette. A világraszóló diadal hírére egész Európában megkondultak a harangok, a törökök pedig közel 70 évig nem merték megkockáztatni a Magyar Királyság határának átlépését.

Hamisítvány a világ legtitokzatosabb ereklyéje?

Egy most megjelent tanulmány azt állítja, hogy legnagyobb valószínűség szerint középkori hamisítvány a Krisztus halotti lepleként számontartott torinói lepel, amelyet ezúttal törvényszéki vizsgálatnak vetettek alá a kutatók, kizárólag a vérnyomoknak vélt vörös foltokra koncentrálva a relikvián.

A váci Memento Mori kiállítás múmiái is Budapestre jönnek

Ókori egyiptomi, inka, középkori német és a természetes úton konzerválódott váci múmiákat is megtekinthetik az érdeklődők a Világ Múmiái Kiállításon, amely augusztus 16-án nyílik Budapesten, a Komplex rendezvényközpontban.

Tudja-e, hogy miért került Tell Vilmos a magyar kártyára?

George Washingtonhoz hasonlóan a szabadságért harcolt, és elképesztő bátorsággal hasította ketté a saját fia feje tetejére elhelyezett almát száz lépés távolságból a számszeríjával. A svájci hős, Tell Vilmos nem véletlenül vált nemzeti jelképpé. De hogyan került a magyar kártya makkfelső-lapjára?

Tudja-e, hogy kiről nevezték el a bernáthegyi kutyát?

A rumoshordóval ábrázolt kutya, amely Svájc fővárosában, Bernben, a természettudományi múzeumban állandó tárlattal is rendelkezik, egy szerzetesről kapta közismertté vált fajtanevét.

Tudja-e, hol található az elátkozott forrás, amiben minden kővé válik?

Az Egyesült Királyság területén több olyan régi és legendás forrás is található, amiben megkövesednek a beléjük került tárgyak. A múltban úgy tartották, hogy e „kutakat” gonosz varázslat sújtja, ezért a középkor embere sohasem kockáztatta meg, hogy az „elátkozott” kutak vizéből merítsen.

Az erényöv titkos története

Az erényöv ötlete a keresztes hadjáratok során lett igazán népszerű, amikor a katonák évekre elhagyták a feleségüket és háborúba indultak. De vajon ez a „biztonsági" eszköz a sötét középkor kegyetlenkedése, vagy csupán egy legenda? És vajon hogyan viselték a nők az erényöv viselésével járó higiéniai és egészségügyi problémákat?

Tudja-e, honnan ered az azt a hét meg nyolcát, és a kirelejzumát?

Az istenkáromlás gyökerei még a magyarság pogány múltjába nyúlnak vissza. Az államalapító, Szent István király tette meg hivatalosan is államvallásnak a kereszténységet, ám a magyarság egy, az ősi hagyományokhoz és a törzsi közösségi életformához ragaszkodó része ellenállt a térítésnek, a kereszténységgel szembeni ellenérzésének pedig – többek között - a keresztény jelképeket és dogmákat szidalmazó káromkodásokkal adott hangot.

Ennek a középkori hídnak még Hitler is megkegyelmezett

Több évszázaddal ezelőtt a hidaknak csak az egyik célja volt, hogy átkelést biztosítsanak a folyók felett. A középkorban kápolnákat és boltokat is építettek rájuk, többet pedig tornyokkal és bástyákkal erősítettek meg. A firenzei Ponte Vecchio, azaz az Öreg híd egy ilyen építmény.

Tudja-e, hogy melyik a magyar királynék városa?

Szent István az első püspökségek egyikét a Rómához hasonlóan dombokra épült Veszprém városában alapította. Szent István hitvesét, Gizellát itt, kedvenc városában koronázták magyar királynévá. Ettől kezdve vált sok évszázados szokássá, hogy a magyar uralkodók hitveseit a „Királynék városának” főpásztora, a mindenkori veszprémi püspök, a „királyné kancellárja” koronázta meg.

Tudja-e, melyik Magyarország harmadik legértékesebb ereklyéje?

Magyarországnak három kiemelkedő nemzeti ereklyéje van, a Szent Korona, a Szent Jobb, valamint a harmadik, Szent László hermája, amelyet Győrött, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvő hordalékkúpon, a Káptalandombon álló Nagyboldogasszony-székesegyházban őriznek. Győr az egyetlen város Magyarországon, ahol mindhárom ereklye megfordult.

Boszorkány, Boszorkány! Elégethetjük?

Boszorkány, Boszorkány! Most találtuk, máglyára vethetjük? Szól az egyik hang a felbőszült tömegből, a Monty Python és a Szent Grál című filmben. A király testőre erre megkérdezi, honnan tudják, hogy a nő boszorkány. Érkezik is a vicces, azonban a valósághoz félelmetesen közelálló válasz: mert úgy néz ki.

Értékes középkori leletek a gombaszögi pálos monostorból

Több értékes középkori lelet, köztük korabeli érmék, freskómaradványok és egy kódex is felszínre került a felvidéki Gombaszögön, ahol a napokban fejeződött be a helyi pálos monostor feltárásának idei szakasza - tájékoztatta az MTI-t az ásatást szervező Sine Metu polgári társulás.

Tudja-e, mi köze Szent Antal tüzének a gyilkos liszthez?

Ma már tudjuk, hogy ha a liszt lilásra színeződött, tilos elfogyasztani, mert mérgezett. Valamikor ez a fajta mérgezés egy rejtélyes, ismeretlen eredetű rettegett betegség volt, amit a középkorban Szent Antal tüzeként emlegették.

Tudja-e, hogy mik is valójában a kunhalmok?

Az alföldi rónán domborodnak a síkság fölé azok az öt-tíz méter magas és húsz –ötven méter átmérőjű kúpok, vagy félgömb alakú képződmények, amelyeket évszázadok óta csak kunhalmokként emlegetnek. De valójában volt-e a kunoknak bármi köze ezekhez a halmokhoz? Utánajártunk a kérdésnek.

Tudja-e, hol áll Árpád fejedelem fája, melyhez a lovát kötötte?

Győr- Moson - Sopron megye egyik nagy múltú községben hatalmas ősi tölgy magasodik az ég felé, amit évszázadok óta Árpád fájaként emlegetnek, ugyanis a legenda szerint a honfoglaló fejedelem ehhez kötötte a lovát, amikor seregével megpihent a környéken. Ami bizonyos, hogy a hédervári Boldogasszony-templom mellett gyökerező tölgy nagy valószínűséggel hazánk legidősebb fája.

Így gyógyítottak a középkorban

Nemcsak a pestissel, a leprával és különböző fertőzésekkel kellett megharcolniuk a középkori gyógyítóknak. De vajon mennyi tudás, és milyen lehetőségek álltak a rendelkezésükre ahhoz, hogy kezeljék a betegeket?

Kelta szörnyek és démonok, melyek Harry Pottert is inspirálták

Istenek és istennők panteonja, szörnyek, hősök, alakváltók és varázslatok széles repertoárja övezi a kelta mitológiát. Nem csoda, hogy jelképei és szimbólumai egyaránt megihlették a Harry Pottert vagy épp a Csillagok háborúját. Keresse a hasonlóságokat!

Tudja-e, hogy hol áll még ma is pellengér Magyarországon?

Pellengérre állítani, kipellengérezni, mondják, amikor valakit nyilvánosan kínos helyzetbe hoznak, megkritizálnak. De mi célt is szolgált ez a középkori büntetőeszköz, a pellengér, amelyből még ma is áll egy hazánkban?

A viking, aki Kolumbusz előtt fedezte fel Amerikát

Csaknem pontosan ötszáz évvel Kolumbusz előtt hajózott Amerikába a nagy viking vezér, Leif Eriksson. Az izlandi felfedező 1000 körül első európaiként érte el Észak-Amerika partjait, egészen pontosan a mai Új-Fundland területét.

Hosszított koponyájú nők is érkeztek a Balkánról Közép-Európába

Hosszított koponyájú nők is érkeztek a balkáni térségből a kora középkori német falvakba Európán keresztül vándorolva a Római Birodalom bukása után - derült ki egy nemzetközi kutatásból.

Láncra vert kopasz hercegné, fekete vezeklőcsuhában

Habár a történelmi hagyomány szerint Eleanor Cobham bájitallal csábította el férjét, és a fiatal királyt, VI. Henriket is varázslattal akarta letaszítani a trónról, máig nem tudni, hogy ez valójában így történt-e. Cobham és férje, Humphrey herceg története sokkal inkább hasonlít egy olyan szomorú szerelmi történetre, amelyet a külső tényezők alakítottak, és ők maguk az önös érdekekből fakadó összeesküvések áldozatául váltak.

Tudja-e, hogy mitől fénylik valami úgy, mint a Salamon töke?

Ha valami szépen ragyog, csillog-villog, szokás azt mondani, hogy úgy fénylik, mint a Salamon töke. Ki is ez a Salamon és mitől fénylik az ő töke? Kifényesítettük, utánajártunk.

Tudja-e, hogy ki is valójában az ördög ügyvédje?

A kereszténység három nagy ága közül a katolikus és az ortodox egyház sajátossága a boldogok és a szentek tisztelete, a protestánsok teológiai okokból elvetik a szentek kultuszát. A katolikus egyházban csak a 16. század végén öltött végleges formát a szentté avatási processzus, amelyben a világi perekhez hasonló kontardiktórius, azaz érveket és ellenérveket felsorakoztató eljárásrend érvényesül.

Tudja-e, hogy hol húzzák a delet hazánk legrégebbi harangjával?

A harangozás hagyománya egészen az 5. századig nyúlik vissza, de a déli harangszó csak III. Kalllixtusz pápa 1456. június 29-én a kereszténység védelmében, illetve az iszlám hódítás ellen kiadott imabullája óta vált napi szokássá.

Kalandos középkor: a pápa, akiről évszázadokig azt hitték, hogy nő volt

VIII. János pápa a legenda szerint kétszer is volt pápa, méghozzá egyszer Johannaként. A véletlen folytán kiderült igazság miatt felhördülő tömeg és a vajúdó, pápának felszentelt asszony története hosszú időn át beszédtéma volt a középkori keresztény világban.

Bizarr gyógyítás: ezt tették a nőkkel a középkorban

Pióca a menstruációs fájdalom ellen? Fenekléssel a termékenységért? A középkori gyógyászatban igen furcsa módszereket alkalmaztak.

Tudja-e, hol van az egyetlen épségben fennmaradt magyar királysír?

Az Árpád-házi magyar királyok tradicionális koronázó és temetkezési helye, egészen I. (Szapolyai) János haláláig Székesfehérvár volt. Természetesen akadtak köztük kivételek is, akiket nem az ősi koronázó város bazilikájában temettek el, ám közülük csupán egyetlen egy uralkodónknak maradt fenn háborítatlan épségben a koraközépkori sírhelye, hazánk területén.

Nőies férfiak és férfias nők: nem genderek, hanem vikingek

Szerették a luxuscikkeket, és divatosan öltözködtek. A férfiak nőiesek, míg a nők férfiasak voltak. Lehettek szőkék, vörösek, de sötét hajúak is. Manapság gyakran mosódnak össze a legendák és a valóság képei, ahogy egyre több figyelem irányul az ősi viking harcosokra.

Tudja-e, hogy kiről nevezték el a János-hegyet?

„János legyen fenn a János-hegyen..."- mondja a kellemes, fülbemászó örökzöld Eisemann Mihály nóta. Budapest legmagasabb pontja, az 527 méter magas János-hegy, csúcsán az Erzsébet –kilátóval, a főváros egyik legkedveltebb kirándulóhelye.

Szent László legendáját ábrázoló falfestményt rejtett a vakolat

Szent László legendáját ábrázoló falképre bukkantak a kutatók az erdélyi Somogyom szász evangélikus templomában. Az októberben tett felfedezésről Kiss Loránd erdélyi falkép-restaurátor számolt be az MTI-nek.

Már a középkorban is hamisították a neves márkákat

„Se pénz, se posztó" – az ismert mondás eredetileg a fizetés elmaradását jelentette. De miért volt ilyen jelentősége a korabeli kereskedelemben a posztónak? Hogyan fizettek a termékekért, és milyen trükköket vetettek be a csalók a vevők megtévesztése érdekében? Mindennek feltárása pedig miként segíti a gazdaságtörténeti kutatásokat? Weisz Boglárka, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Középkori Magyar Gazdaságtörténet Lendület Kutatócsoportjának vezetője az eddigi eredményeiket összegezte.

Még sehol sem voltak az oszmánok, amikor már állt Eger ősi vára

Nem csupán a műemléki épületegyüttes jelentőségéhez méltó helyreállítását készítették elő, de fontos tudományos eredményekkel is szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben, a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek.

Járványok, éhínségek áldozatai a csehországi sírokban

Mintegy harminc középkori tömegsírt tártak fel a kelet-csehországi Kutná Horában a régészek. Szakértők szerint európai szempontból is jelentős leletről van szó.

A középkorban is túrázhat a hétvégén

Kelták, részeges Jack, halloween, és a halottak napja

November elsején és másodikán gyertyafénybe borulnak a temetők. A hozzátartozók felkeresik halottaik sírját, melyeket csokrokkal és koszorúkkal díszítenek fel. Mint sok egyházi ünnepnek, ennek is pogány gyökerei vannak, amely egészen a kelta időkig nyúlik vissza, amikor a kelták november elseje körül nagy tüzek gyújtásával az elmúlást és az új kezdetet ünnepelték.

Egy hónapos részegség és mámor, ilyen volt a vikingesküvő

A házasság képviselte a viking kultúra családi struktúrájának a szívét. Kecskeáldozat, eltemetett kard, részegség egy hónapig, ezek mind velejárói voltak a hosszúra nyúló frigynek. Ezért voltak az ehhez kapcsolódó szertartások annyira bonyolultak és összetettek.

Tudja-e, honnan származik a kézfogás, a hajbók, és a szervusz?

A napjainkban is általános "szervusz" köszöntés gyökerei az ókori Rómáig, a különös udvarias férfiak által a hölgyeknek adott kézcsók hagyománya pedig a lovagkorig nyúlik vissza.

Ilyennek látja a 40 feletti nőket egy férfi

Döbbenetes vallomás kezdett el terjedni a neten, amelyet egy férfi írt a 40 feletti nőkről. 

Régi idők szexszimbólumai: a középkor és Jeanne D’Arc

Új sorozatunkban elmúlt korokba teszünk utazásokat, hogy a történelem kezdeteitől egészen a 2000-es évekig egy-egy ikonikus nőalak figuráján keresztül megvizsgáljuk: mi számított az adott időszakban szépségideálnak és kívánatosnak. A harmadik részben a középkori Franciaországba látogatunk.

Így vette el a sznobéria az európai konyha ízeit

Tudja, mitől kevésbé ízletes az európai konyha, mint a keleti rokonai? A jelenségnek nemcsak kulturális, hanem bizony komoly, a távoli múltba visszanyúló történelmi okai is vannak.

Legendás kincsek, melyek mind a mai napig nem kerültek elő

A történelem vérzivataraiban számos világhírű mű- és kegytárgynak veszett nyoma, de nemcsak felbecsülhetetlen értékű aranykincsek, hanem például a pekingi előember tudománytörténeti jelentőségű koponyamaradványa is eltűnt a második világháború zűrzavaros éveiben. Vannak olyan tárgyak, amelyek sorsa egészen az eltűnésükig jól dokumentált, de akadnak olyanok is, mint például a titokzatos templomos lovagrend mesés hagyatéka, vagy a nácik aranya, amelyek sorsa a legendák ködébe vész. Összeállításunkban néhány eltűnt világhíres kincs nyomába eredtünk.

Valami egészen bizarr dolgot fedeztek fel egy középkori sírban

Egy három hétig tartó ásatás során valami elképesztő és megmagyarázhatatlan dolgot fedeztek fel az archeológusok a La Manche környékén. Egy sírt, amiben bizonyíthatóan nem emberi maradványok nyugszanak.

Még angolul sem tudott a leghíresebb angol uralkodó

Nyolcszázhatvan éve, 1157. szeptember 8-án született Oroszlánszívű Richárd angol király, aki csaknem tízéves uralkodását szinte végig hadakozással töltötte, s alig fél évig tartózkodott angol földön.

Muszlimok élhettek Orosháza környékén a középkorban

Orosháza környékén a 11-13. században muszlimok élhettek, a korábbi kutatásokkal ellentétben nem a skandinávoktól, hanem tőlük származhat a budai márka pénzverési alapsúly - véli kutatásai alapján Rózsa Zoltán, az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum régész igazgatója.

Mégsem volt tömeggyilkos a 14. század Darth Vaderje

Nem szolgált rá a Fekete Herceg névre a középkori Anglia egyik legnagyobb hadvezére, Eduárd walesi herceg, akinek az eddig véltnél jóval kevesebb vér tapad a kezéhez - állítja francia archívumokban felfedezett dokumentumok alapján egy róla megjelent, új életrajz szerzője.

Vérbe borította Angliát a viking bosszúálló

Számos csatában tört a csontja, a lovaglási stílusa rendkívül vadnak bizonyult, és ráadásul igen magasra is nőtt. Csonttalan Ivar nevét sokféleképpen magyarázzák a viking sagák, ám egy biztos: észak ura legyőzhetetlenül élte életét.

Ijesztő leletet ástak ki egy több száz éves sírból

Bizarr, több száz éves petefészek-daganatot találtak egy portugál temetőben. A 4,3 centiméter széles tumorban 5 fogat is felfedeztek.

A lovagkor sokkal nagyobb szívás volt, mint gondoltam!

Kislány koromban mindig a középkorba vágyódtam, mert a korabeli nőknek fantasztikus ruhakölteményeik voltak. Olyan igazi, habos-babos szoknyás szépségek, amikre mindig vágytam. De mióta a szélessávú internet megszületett, megvilágosodtam: a középkorban élni nőként tiszta szívás volt.

Tudja-e, honnan ered a „saját malmára hajtja a vizet” szólásunk?

Magyarországon a gőz, majd villanygépek kora előtt, évszázadokon át sok ezer vízimalom működött. A malmoknak nagyon fontos szerepük volt, hiszen ezekben őrölték az életet adó kenyér alapanyagát, a gabonát, lisztté. A malmokat hajtó folyóvizet a nagyhatalmú földesurak azonban gyakran elterelték, mit sem törődve hoppon maradt szomszédaikkal.

Tudja, honnan származik az „egy füst alatt elintézni” szólásunk?

Egy füst alatt elintézni valamit, azt jelenti, egyszerre lerendezni több dolgot. Mint sok szólás-mondásunk, ez is egy, a régmúltba gyökerező falusi szokást őriz.

Tudja-e, hogy mi is az a dögrovás?

Amikor valaki nagyon nem érzi jól magát, szokták rá mondani, hogy dögrováson van, vagy az ember saját magára is használja ezt a kifejezést, amikor cudarul érzi magát.

Sisi és Ferenc József kiállítás nyílt a Mátyás-templomban

Ferenc József és felesége, Erzsébet koronázásának 150. évfordulója alkalmából nyílt a koronázási ceremóniát és a királyné életét bemutató kiállítás a budavári Nagyboldogasszony-, közismert nevén Mátyás-templomban pénteken.

Tudja-e, miért hoz szerencsét a kéményseprő?

A tűz az ősidőktől kezdve meghatározó szerepet játszott valamennyi kultúrában. Babonás tisztelet övezte az élet forrásának tekintett tüzet, amely azonban nemcsak meleget és ételt adott, hanem, ha elszabadult, tömegkatasztrófákat okozott. A középkori városiasodással együtt jött létre egy új és köztiszteletben álló mesterség, a kéményseprők hivatása.

Tudja-e, hogy mi is az a radai rosseb?

A Zala megyében fekvő kis falu, Nagyrada gyönyörű környezetben fekszik, a Kis-Balatonnal és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal határos. Több emlékmű is található a községben, de talán mégis a „radai rosseb" szólásmondásról ismert leginkább a település neve. A „radai rosseb egye meg" és a „radai rosseb rágja szét" káromló kifejezést főleg Somogyban használták.

Megcsonkították a holttesteket, nehogy feltámadjanak

Bizonyos emberek annyira babonásak voltak a középkori Angliában, hogy feldarabolták, összezúzták majd elégették a holtakat, nehogy azok visszatérjenek az élők sorába – derült ki egy új kutatásból, amely a korabeli Yorkshire megyében élők szokásait vizsgálta. E brutális hagyományok még ma is élnek a világ bizonyos részein. 

Horrorisztikus jelenet egy középkori festményen

Horrorisztikus jelenetet örökít meg egy középkori festmény: egy szentként tisztelt férfi combjából egy méretes féreg kandikál ki.

Ágyast áldoztak fel a viking hajótemetésen

A nagy viking hősök haláluk után gyakran a tengeren kívánták elérni a Valhallát, azaz a mennyországot. A hajótemetések furcsa szokásának első ép lelőhelyéről a most elkészült jelentés alapján bepillantást nyerhetünk a vikingek furcsa utazási és temetési szokásaiba.

Mesél a középkori zarándok csontváza

A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte gyakori járványos betegséggé vált - állapították meg tanulmányukban brit kutatók.

A misztikus Szent Grál sokszínű arca

A Szent Grálnak többfajta értelmezése alakult ki az évszázadok során, amelynek gyökerei egészen az ókeresztény időkig, illetve a 6. századig, az Artúr-mondakör kialakulásának koráig nyúlnak vissza. Egyes vélekedések szerint a Grál egy különleges, megszentelt tárgy, más elképzelések viszont egy titkos kódnak vélik, amit a beavatottak szűk körén kívül senki más nem ismer. A Szent Grálnak a 11. századtól komoly irodalma alakult ki, ami nem csak a középkorban, hanem napjainkban is roppant népszerűségnek örvend.

Leprás mókusokat találtak Európában

Leprafertőzést mutattak ki a Brit-szigeteken élő vörös mókusoknál svájci és skót kutatók.

Krokodilürülék és csirkecsont: fogamzásgátlási módszerek akkor és most

Míg az ókorban a citromot, a gránátalmát és a mákgubót hívták segítségül a gyermekáldás kivédésére, addig a középkorban a birkabél és a halbőr volt a legelterjedtebb fogamzásgátlási módszer. Íme, a történelem legérdekesebb és sokszor legbizarrabb védekezési módjai.

Kitűnő állapotú középkori fahajó a Fekete-tenger mélyén

Először találtak a világon egy elsüllyedt, de igen jó állapotban megőrződött középkori földközi-tengeri kereskedelmi vitorlást, a koggéra a Fekete-tenger bulgáriai felségvizeinek régészeti feltérképezését végző nemzetközi kutatócsoport (Black Sea M.A.P.) bukkant.

Középkori technikával épül egy vár Franciaországban

Még 10-15 évig tarthat, amíg elkészül Franciaországban az a vár, amelyet 13. századi szerszámokkal, korabeli stílusban építenek a kilencvenes évek vége óta.

Újra támad a világ egyik legpusztítóbb betegsége?

A legfrissebb hírek szerint két diákot kellett elkülöníteni a Los Angelestől keletre található kaliforniai Jurupa Valley-ben, miután a tüneteik alapján leprát diagnosztizáltak náluk. Bár maga a betegség nehezen fertőz, ráadásul ma már számtalan kezelési lehetőség áll rendelkezésre, a lepra elmúlt évszázadokban okozott pusztítását elnézve bizony van okuk az aggodalomra a térségben élőknek vagy az oda utazóknak.

Megmutatjuk a világ legszebb, várfallal körülvett városait

A világ várfalakkal körbevett városai a romantikus utazásokat kedvelők egyik első számú célpontja. Ezek a hatalmas falak egykoron az utolsó védelmi vonalat jelentették az ott élők számára. A hadak elvonultak, a háborúk befejeződtek, a falak sok helyen összedőltek, de van, ahol megmaradtak. A most következő összeállításban tizennégy olyan várost mutatunk be, amelynek ékességei a településeket részben vagy egészben közrefogó várfalak. A válogatás szubjektív, és részben a BBC által írt cikk alapján készült.

Ki építtette Mátyás király palotáját?

Visegrád a 14. században, az Anjou-korban fényes királyi székhely volt. Luxemburgi Zsigmond idejében épülhetett az a királyi nyaraló, amit a történeti hagyomány Mátyás palotájaként emleget.