Szapolyai János

címke rss

Őrült félelem lett úrrá a törökökön az egri asszonyok látványától

A mohácsi csata utáni évtizedekben sokáig úgy tűnt, nincs olyan erő, amely feltartóztathatná az Oszmán Birodalom egyre jelentősebb térfoglalását a Magyar Királyság 1541-től három részre szakadt területein. Szulejmán, a török vazallussá tett Erdély 1551-ben történt és a porta számára teljesen váratlan „kiugrása" miatti dühében 1552-ben büntetőhadjáratot indított Magyarország ellen. A hadjárat egyik legfontosabb célja a Felvidék, valamint „Tündérország", vagyis az Erdély közötti összeköttetést biztosító stratégiai jelentőségű erősség, Eger elfoglalása volt.

Egy halálos kézcsók Mohács mezején lehetett a belső autonómia ára

Tudomány2019.05.18, 20:24

A mai napig nincs egyetértés abban, hogy Szapolyai Jánost szuverén és nemzeti királynak vagy török vazallusnak tekintsük. Az utolsó magyar – azaz nem Habsburg – uralkodó szélsőséges megítélése hangnemében Ferenc Józsefével és Szent Istvánéval vetekszik. Egyszerre tekintik a mohácsi csatából való távolmaradása miatt az ország árulójának, illetve az álnok Habsburgokkal szemben álló magányos és tragikus hősnek. Ami biztosnak tűnik, hogy I. János a súlyos magyar vereséggel záruló mohácsi csata után, II. Lajos király halálával került trónra, amit később csak Szulejmán szultán segítségével sikerült megtartania. Halála után az ország 150 éévre ...

Vaddisznók túrták ki a mohácsi csata idején elásott kincseket

Tudomány2019.05.02, 20:54

A szlovákiai Kócs-hegységben lévő Likavka mellett egy pénzgyűjteményt túrtak elő a föld alól a vaddisznók, amely nagy mennyiségű ezüstdénárból és két aranyérméből állt. A kincsekre egy házaspár talált rá kirándulás közben - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Tudja-e, hol van az egyetlen épségben fennmaradt magyar királysír?

Tudomány2018.01.05, 21:25

Az Árpád-házi magyar királyok tradicionális koronázó és temetkezési helye, egészen I. (Szapolyai) János haláláig Székesfehérvár volt. Természetesen akadtak köztük kivételek is, akiket nem az ősi koronázó város bazilikájában temettek el, ám közülük csupán egyetlen egy uralkodónknak maradt fenn háborítatlan épségben a koraközépkori sírhelye, hazánk területén.

Beletört Ahmed pasa foga a „rozzant egri akolba”

Tudomány2017.09.16, 14:20

Négyszázhatvanöt éve, 1552. szeptember 15-én záródott be a teljes török ostromgyűrű Eger vára körül. Az egyesült török hadak fővezére, az 1552-es hadjárat addigi sikereitől elbizakodottá vált Kara Ahmed pasa, teljhatalmú szerdár azt üzente Szulejmán szultánnak Konstantinápolyba, hogy a hadjárat utolsó célpontja, Eger nem egyéb egy rozzant akolnál, amelyben gyáva, hitetlen birkák lapulnak. A „gyáva birkák", Eger halálra szánt hős védői, Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt azonban keserű leckét adtak a biztos győzelem tudatától felfuvalkodott pasának.

Sisi és Ferenc József kiállítás nyílt a Mátyás-templomban

Tudomány2017.05.12, 16:16

Ferenc József és felesége, Erzsébet koronázásának 150. évfordulója alkalmából nyílt a koronázási ceremóniát és a királyné életét bemutató kiállítás a budavári Nagyboldogasszony-, közismert nevén Mátyás-templomban pénteken.

Ami nem ment a Habsburgoknak tüzérséggel, sikerült Szulejmánnak csellel

Tudomány2017.05.04, 23:46

Négyszázhetvenhat éve, 1541. május 4-én kezdődött a magyar királyi székhely, Buda ostroma. Habsburg Ferdinánd kísérlete, hogy Buda bevételével egyesítse az országot koronája alatt, a mohácsi csatavesztés utáni tragikus másfél évtized végére tett pontot. A kudarcba fulladt ostrom súlyos következményekkel járt, mert megteremtette az ürügyet a törökök beavatkozására. Szulejmán szultán napra pontosan 15 évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én kora este, a sebtében mecsetté alakított budavári Nagyboldogasszony-templomban adott hálát Allahnak, amiért az „igazhitűek" kezére adta Budát.

Tragikus béke, ami három részre szakította az országot

Tudomány2016.02.24, 22:42

A nemzeti emlékezet hajlamos az 1526-os mohácsi csatavesztéshez kötni a Magyar Királyság ezt követő tragikus másfél évszázadát. Valójában a valódi tragédia a Mohácsot követő, széthúzással, tehetetlenséggel és kicsinyes intrikákkal terhelt másfél évtizedben gyökerezik. Az ország egységét megvalósítani hivatott, 478 évvel ezelőtt, 1538. február 24-én megkötött nagyváradi béke következménye éppen az ország három részre szakadása volt.

Amikor az igazhitűek lövetni kezdték Egert

Tudomány2015.09.17, 18:16

1552 hosszú nyarának végére úgy látszott, hogy nincs erő, amely feltartóztathatná Szulejmán Magyarországra küldött győzedelmes hadait. A félhold uralma alá került Temesvár, Lippa és Szolnok; de elesett Veszprém, Hont, Szécsény, Hollókő és Drégely is. Az iszlám seregeknek már csak Eger várát kellett volna bevenniük, hogy végleg elvágják a magyar király összezsugorodott országától az Erdélyi Fejedelemséget. 1552. szeptember 17-én a Szőlőhegyen felállított török zarbuzánok sortüzével kezdetét vette Eger ostroma.

Vérben úszó csatatéren ült győzelmi tort Szulejmán

Tudomány2015.08.29, 09:52

A magyar történelem Mátyás halála után kibontakozó hosszú, önsorsrontó folyamata 1526. augusztus 29. heves zivatarba torkolló fülledt délutánján teljesedett be a magyar királyi haderőnek a mohácsi síkon elszenvedett katasztrofális vereségével. A győztes csata után az Oszmán Birodalom feje, Szulejmán, az „iszlám és minden igazhitű kalifája”, még napokig nem akarta elhinni, hogy a legyőzött haderőn kívül nem kell szembenéznie más ütőképes királyi sereggel. Majdnem fél évezred távlatából is újra és újra megfogalmazódó kérdés, vajon mennyire volt szükségszerű Mohács végzete.

Előző
  • 1
  • 2
Következő