kiegyezés

címke rss

„Katonává kell lenned” – A huszártiszt Görgey

A Élete legnagyobb győzelmének hatvanhetedik évfordulóján, 1916. május 21-én halt meg Görgei Artúr tábornok. Miképp indult a szabadságharc legendás hadvezérének tiszti pályafutása? Lássuk hát!- írja a Magyarságkutató Intézet munkatársa, Babucs Zoltán Görgei Artúr halálának évfordulójára.

Görgei emlékezete

Tudomány2022.05.23, 20:12

„Rendkívüli katonai zseni volt (...) A nép katonájának tekintette magát, nem kellett neki sem főhatalom, sem jutalom. (...) Kötelességét híven teljesítette s az a büszke öntudat élhetett benne rendületlenül, hogy a magyar kardnak, a magyar vitézségnek ő volt utolsó legendás hőse. Tisztelet adassék a nagy katonának, akinek nem adatott meg, hogy örömét érezhesse hősiességének." A Magyarságkutató Intézet Babucs Zoltánnak, a Történeti Kutatóközpont munkatársának korábbi évfordulós írásával emlékezik Görgei Artúrra, a szabadságharc kiváló hadvezérére.

„Cassandrának igaza volt!”

Tudomány2022.05.23, 18:04

Kossuth Lajos 1867. május 22-én nyílt levelet küldött Párizsból Deák Ferencnek, amelyben a kiegyezésről írja meg véleményét. Ezen az évfordulón Fabó Edit, a Magyarságkutató Intézet munkatársa cikkét közli a Magyarságkutató Intézet honlapján.

Sisi, a magyarok kedvenc királynéjának újabb titkai

Tudomány2021.09.08, 10:37

Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, népszerű és közismert becenevén Sisi, Ferenc József ausztriai császár és magyar király felesége a magyar történelem máig egyik legnépszerűbb alakjának számít. De vajon mi a titka Sisi napjainkig tartó népszerűségének? A királyné személyéhez számos történelmi pletyka és legenda fűződik, amelyek közül több is makacsul tartja magát, mint például a „fess akasztott emberhez", gróf Andrássy Gyulához kötött állítólagos intim viszonya. Mi az, ami igaz a pletykákból, és mi az, ami nem, erről is nyilatkozott az Origónak Kordásné Szász Melinda, Erzsébet császárné élettörténetének kutatója és népszerűsítője,, ...

A leghíresebb magyar betyár, Rózsa Sándor története

Tudomány2020.07.11, 01:07

Nincs még egy olyan magyar betyár, akihez annyi legenda, ballada és népi monda fűződne, mint a 19. század nemzetközi hírűvé lett zsiványvezéréhez, Rózsa Sándorhoz. A Dél-Alföld rettegett betyárfejedelmét a hatóságok akasztófára való veszedelmes haramiának, a szegény emberek közül sokan viszont egyfajta népi igazságosztónak, amolyan magyar Robin Hoodnak tartották. Pedig a híres-hírhedt betyár nem igazán volt válogatós; az alföldi tanyákat ugyanúgy kifosztotta, mint a nemesi kúriákat. Az 1848-49-es szabadságharc idején 150 fős mindenre elszánt szabadcsapatával az osztrákok között keltett rémületet, és akkora hírnévre tett szert, hogy ...

Széll Kálmán - aki felvirágoztatta Magyarországot

Tudomány2020.06.08, 23:34

Nem véletlenül emlegeti az utókor a kiegyezés utáni idők egyik legtehetségesebb pénzügyminisztereként és miniszterelnökeként Széll Kálmánt. Politikusi tevékenységét gyakran jellemzik a századforduló „Széll-csendje" kifejezéssel. A dualizmus után stabilizálta a magyar államháztartást, megalapította a Jelzálog Hitelbankot, miközben rátóti birtokán mintagazdaságot létesített, és híres szarvasmarha-tenyészetével nemzetközi hírnevet szerzett. A magyar politikus 1843. június 8-án, a Vas megyei Gasztonyban született. Széll Kálmán ma az egyik leghíresebb budapesti terünk és az ország 2011-es átfogó, gazdasági reformtervének a névadója.

Az akasztott ember, aki Ferenc József fejére helyezte a koronát

Tudomány2020.02.18, 18:02

Százharminc éve, 1890. február 18-án halt meg Andrássy Gyula gróf, aki halálraítélt forradalmárból lett a kiegyezés utáni első miniszterelnök, majd az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere. 

Itt mindent megtudhat a kiegyezésről

Itthon2019.04.24, 11:43

Megosztó kompromisszum – címen jelentetett meg legfrissebb kiadványát az Országház Könyvkiadó. A kötet még egy 2017 végi Parlamentben tartott, a kiegyezésről szóló konferencia előadásait tartalmazza szerkesztett formában. Aki rövid idő alatt szeretne minél többet megtudni Ausztria és Magyarország több mint 150 évvel ezelőtt megkötött egyezségéről, annak mindenképpen érdemes alaposan tanulmányoznia ezt a könyvet.

Az aradi vértanúk halála miatt akart bosszút állni a magyar szabó

Tudomány2019.02.18, 20:29

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után kevés gyűlöltebb személy létezett az eltiport Magyarországon, mint Ferenc József ausztriai császár. Báró Haynau táborszernagy vérbírósága a megtorlás jegyében futószalagon hozta a súlyosabbnál súlyosabb ítéleteket, aminek elsőként a szabadságharc 13 tábornoka esett áldozatául Aradon. Egy csákvári származású 21 éves fiatalember, aki a szabadságharc idején az aradi erődben dolgozott szabósegédként, bosszút esküdött az önkényuralom szimbóluma, Ferenc József császár ellen.

Mi történt velem? – Ezek voltak a boldogtalan királyné, Sisi utolsó szavai

Tudomány2018.09.11, 08:11

Rudolf trónörökös 1889. január 30-án történt tragikus és máig tisztázatlan hátterű öngyilkossága után, a tartós és mély depresszióba esett Erzsébet császárné, a magyarok népszerű Sisije többnyire Bécstől távol bolyongva töltötte el élete utolsó éveit. Kereken százhúsz éve, 1898. szeptember 10-én kedvenc udvarhölgye és bizalmasa, Sztáray Irma grófnő társaságában éppen sétahajózásra készült a Genfi-tavon, amikor a könyörtelen végzet egy olasz anarchista képében sújtott le a boldogtalan császárnéra.

Előző
Következő