kiegyezés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Osztrák-Magyar Monarchia
- Ferenc József
- Deák Ferenc
- 1848-49-es szabadságharc
- Andrássy Gyula gróf
A haza bölcse, akit a nemzet prókátora titulussal is illettek
Kétszázhúsz éve, 1803. október 17-én született a Zala vármegyei Söjtörön Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, az osztrák-magyar kiegyezés egyik létrehozója, „a haza bölcse".
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A gróf, aki halálraítélt forradalmárból lett miniszterelnök
Kétszáz éve, 1823. március 8-án született Andrássy Gyula gróf, aki halálraítélt forradalmárból lett a kiegyezés utáni első magyar miniszterelnök, majd az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere.
„Katonává kell lenned” – A huszártiszt Görgey
A Élete legnagyobb győzelmének hatvanhetedik évfordulóján, 1916. május 21-én halt meg Görgei Artúr tábornok. Miképp indult a szabadságharc legendás hadvezérének tiszti pályafutása? Lássuk hát!- írja a Magyarságkutató Intézet munkatársa, Babucs Zoltán Görgei Artúr halálának évfordulójára.
- címkék:
- Andrássy Gyula gróf
- I. Miklós orosz cár
- Görgei Artúr
- Aulich Lajos
- Klapka György
- Kossuth Lajos
- Haynau
- Ferenc József
- Andrássy Gyula
- Görgey Artúr
- huszárok
- világosi fegyverletétel
- 1848-as forradalom és szabadságharc
- Deák Ferenc
- kiegyezés
- aradi vértanúk
- 1848-49-es szabadságharc
- Osztrák-Magyar Monarchia
- Magyarságkutató Intézet
- Címkefelhő »
Görgei emlékezete
„Rendkívüli katonai zseni volt (...) A nép katonájának tekintette magát, nem kellett neki sem főhatalom, sem jutalom. (...) Kötelességét híven teljesítette s az a büszke öntudat élhetett benne rendületlenül, hogy a magyar kardnak, a magyar vitézségnek ő volt utolsó legendás hőse. Tisztelet adassék a nagy katonának, akinek nem adatott meg, hogy örömét érezhesse hősiességének." A Magyarságkutató Intézet Babucs Zoltánnak, a Történeti Kutatóközpont munkatársának korábbi évfordulós írásával emlékezik Görgei Artúrra, a szabadságharc kiváló hadvezérére.
„Cassandrának igaza volt!”
Kossuth Lajos 1867. május 22-én nyílt levelet küldött Párizsból Deák Ferencnek, amelyben a kiegyezésről írja meg véleményét. Ezen az évfordulón Fabó Edit, a Magyarságkutató Intézet munkatársa cikkét közli a Magyarságkutató Intézet honlapján.
- címkék:
- Andrássy Gyula
- Andrássy Gyula gróf
- Klapka György
- Jókai Mór
- Kossuth Lajos
- Ferenc József
- Magyar Királyi Honvédség
- Kasszandra-levél
- 1848. március 15.
- 1848-as forradalom és szabadságharc
- Cassandra levél
- magyar történelem
- Deák Ferenc
- kiegyezés
- márciusi ifjak
- 1848-49-es szabadságharc
- Osztrák-Magyar Monarchia
- pragmatica sanctio
- Magyarságkutató Intézet
- Címkefelhő »
Sisi, a magyarok kedvenc királynéjának újabb titkai
Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, népszerű és közismert becenevén Sisi, Ferenc József ausztriai császár és magyar király felesége a magyar történelem máig egyik legnépszerűbb alakjának számít. De vajon mi a titka Sisi napjainkig tartó népszerűségének? A királyné személyéhez számos történelmi pletyka és legenda fűződik, amelyek közül több is makacsul tartja magát, mint például a „fess akasztott emberhez", gróf Andrássy Gyulához kötött állítólagos intim viszonya. Mi az, ami igaz a pletykákból, és mi az, ami nem, erről is nyilatkozott az Origónak Kordásné Szász Melinda, Erzsébet császárné élettörténetének kutatója és népszerűsítője,, ...
A leghíresebb magyar betyár, Rózsa Sándor története
Nincs még egy olyan magyar betyár, akihez annyi legenda, ballada és népi monda fűződne, mint a 19. század nemzetközi hírűvé lett zsiványvezéréhez, Rózsa Sándorhoz. A Dél-Alföld rettegett betyárfejedelmét a hatóságok akasztófára való veszedelmes haramiának, a szegény emberek közül sokan viszont egyfajta népi igazságosztónak, amolyan magyar Robin Hoodnak tartották. Pedig a híres-hírhedt betyár nem igazán volt válogatós; az alföldi tanyákat ugyanúgy kifosztotta, mint a nemesi kúriákat. Az 1848-49-es szabadságharc idején 150 fős mindenre elszánt szabadcsapatával az osztrákok között keltett rémületet, és akkora hírnévre tett szert, hogy ...
- címkék:
- Rózsa Sándor
- Ferenc József
- V. Ferdinánd
- Szamosújvár
- Nagyalföld
- Bach-Schmerling provizórium
- 19. század
- betyárvilág
- útonállás
- szabadcsapat
- betyárvezér
- zsandárok
- Gróf Ráday Gedeon
- rablás
- gyilkosság
- amnesztia
- fegyház
- kiegyezés
- büntetőper
- 1848-49-es szabadságharc
- Osztrák-Magyar Monarchia
- Címkefelhő »
Széll Kálmán - aki felvirágoztatta Magyarországot
Nem véletlenül emlegeti az utókor a kiegyezés utáni idők egyik legtehetségesebb pénzügyminisztereként és miniszterelnökeként Széll Kálmánt. Politikusi tevékenységét gyakran jellemzik a századforduló „Széll-csendje" kifejezéssel. A dualizmus után stabilizálta a magyar államháztartást, megalapította a Jelzálog Hitelbankot, miközben rátóti birtokán mintagazdaságot létesített, és híres szarvasmarha-tenyészetével nemzetközi hírnevet szerzett. A magyar politikus 1843. június 8-án, a Vas megyei Gasztonyban született. Széll Kálmán ma az egyik leghíresebb budapesti terünk és az ország 2011-es átfogó, gazdasági reformtervének a névadója.
Az akasztott ember, aki Ferenc József fejére helyezte a koronát
Százharminc éve, 1890. február 18-án halt meg Andrássy Gyula gróf, aki halálraítélt forradalmárból lett a kiegyezés utáni első miniszterelnök, majd az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere.
Itt mindent megtudhat a kiegyezésről
Megosztó kompromisszum – címen jelentetett meg legfrissebb kiadványát az Országház Könyvkiadó. A kötet még egy 2017 végi Parlamentben tartott, a kiegyezésről szóló konferencia előadásait tartalmazza szerkesztett formában. Aki rövid idő alatt szeretne minél többet megtudni Ausztria és Magyarország több mint 150 évvel ezelőtt megkötött egyezségéről, annak mindenképpen érdemes alaposan tanulmányoznia ezt a könyvet.