genetika
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Óriáspanda kutatóintézetet hoztak létre Szecsuán tartományban
Óriáspanda kutatóintézetet hoztak létre a délnyugat-kínai Szecsuán tartomány központjában, Csengtuban.
Ezúttal Burkina Fasóban engedtek szabadon génmódosított szúnyogokat
Új fegyvert vetettek be tudósok a nyugat-afrikai Burkina Fasóban a malária ellen: genetikailag módosított, sterilizált szúnyogok ezreit eresztették szabadon.
- címkék:
- szúnyog
- genetika
- génmódosítás
- gén
- Címkefelhõ »
Félrement a kísérlet, mutáns szúnyogok szabadultak el
Egy brit vállalat, az Oxitec azért engedett szabadon 2013 és 2015 között több millió génmódosított szúnyogot Brazíliában, hogy ezzel visszaszorítsák a sárgalázat, a dengue-lázat és a zikát terjesztõ egyiptomi csípõszúnyogot. A kísérlet azonban egy új kutatás szerint balul sült el, és az életképtelennek hitt utódok elkezdtek keveredni a természetes populációkkal, még erõsebb mutánsokat hozva így létre.
Megtalálhatták a gyógyszert, ami hatékony lehet az öregedés ellen
Kutatóknak talán sikerült véghezvinniük azt, amirõl az emberiség a történelem kezdete óta ábrándozik: visszafordíthatták a biológiai öregedés folyamatát. A kutatómunka azonban egyelõre még nagyon a kezdeti fázisban van, és további kísérletekre van szükség ahhoz, hogy megerõsítsék az eredményeket.
Elõször azonosították a balkezesség genetikai utasításait
Elõször azonosították a balkezesség genetikai utasításait, amelyek jelentõsen befolyásolják az agy egyes területeinek szerkezetét és mûködését - írta a BBC hírportálja.
- címkék:
- agykutatás
- DNS
- genetika
- balkezesség
- mutáció
- Címkefelhõ »
Alig négy órát alszanak, mégis kipihentek, íme a titkuk
A legtöbb embernek 8 óra alvásra van szüksége, akadnak azonban olyanok, akik 4 óra szunyókálástól is teljesen kipihentek lesznek. Kutatók egy ilyen családot tanulmányoztak, és meglepõ felfedezést tettek.
- címkék:
- genetika
- álmatlanság
- alvás
- gén
- ébrenlét
- álmosság
- Címkefelhõ »
Az álmatlanság jó eséllyel növeli a szívbetegségek kockázatát
A legfrissebb kutatások már szoros összefüggéseket találtak genetikai kódunk és az alvás minõsége, mennyisége, az alvással töltött idõ és annak egyes fázisai között. Az álmatlanságra genetikailag hajlamos embereknél ráadásul nagyobb a szívelégtelenség, a szívkoszorúér betegség és a stroke esélye.
Kétszer jobban növeli a rák kockázatát az elhízás, mint gondoltuk
A véltnél legalább kétszer jobban növeli a rák kockázatát a túlsúly és az elhízás egy nemzetközi kutatócsoport új eredményei szerint.
Japánban már emberi szerveket növeszthetnek az állatokban
Engedélyt kaptak a tudományos minisztérium illetékes bizottságától japán kutatók arra, hogy emberi szerveket növesszenek állatokban. Kutatásukban az emberi õssejteket állati embriókba ültetik be, amelyeket kihordanak az állatok - közölte Maeszava Ajako, a tokiói minisztérium igazgatója. Az engedély azonban csak a Tokiói Egyetem egyik kutatási projektjére vonatkozik.
- címkék:
- Japán
- állatok
- genetika
- állat
- szerv
- szervdonor
- Címkefelhõ »
Elveszett gén miatt sújt minket a szívroham
Õseink úgy 2-3 millió évvel ezelõtt elvesztettek egy gént, és ez magyarázhatja, miért sújtanak minden állat közül pont csak minket a szívkoszorúér-problémák. Cserébe talán védettebbek lettünk a maláriával szemben.
Elõször fogják alkalmazni emberi testben a genetikai ollót
Elõször fogják alkalmazni az emberi testben a CRISPR programozott génszerkesztési rendszert, hogy megpróbáljanak gyógyítani egy örökletes szembetegséget, a Leber-féle veleszületett vakságot, jelenleg folyik a betegek kiválasztása az elsõ ilyen tudományos kutatáshoz.
Nem találtak összefüggést a kávézás és a rákos megbetegedések közt
A kávéfogyasztás nem befolyásolja a rákos megbetegedés kialakulásának kockázatát, vagyis alapvetõen egy csésze fekete miatt nem emelkedik a rizikófaktor. A QIMR Berghofer Orvosi Kutatóintézetének legújabb tanulmánya több mint 300 000 napi kávéimádó adatait vizsgálta. Ez alapján jelentették ki, hogy a forró ital nem csökkentette és nem is növelte a rák kialakulásának kockázatát.
Máig lezáratlan ügy Petõfi Sándor csontvázkrimije
Harminc éve, 1989. július 18-án szenzációs hírrõl számolt be a hazai sajtó. Morvai Ferenc nagyvállalkozó, az általa finanszírozott Petõfi-kutatóexpedíció vezetõjének közlése szerint ugyanis az oroszországi Bajkál-tó közelében fekvõ Barguzin település temetõjében megtalálták Petõfi Sándor, az 1848-as forradalom és szabadságharc lánglelkû költõjének földi maradványait. A bejelentést követõ években parázs, és gyakran indulatoktól sem mentes vita bontakozott ki a feltárt csontmaradványok azonosságáról. Az egymásnak is ellentmondó különbözõ szakvélemények, és a vitát övezõ indulatok miatt egyelõre még nem tekinthetõ véglegesen lezártnak ...
- címkék:
- Hrúz Mária
- Petõfi Sándor
- Morvai Ferenc
- Harsányi László igazságügyi orvosprofesszor
- Barguzin
- genetika
- antropológia
- bizottság
- 1848-49-es szabadságharc
- történelmi forrás
- DNS-analízis
- Kiszely István antropológus
- Megamorv Petõfi Bizottság
- Magyar Tudományos Akadémia
- Szovjetunió Tudományos Akadémiája
- Amerikai Fegyveres Erõk Patológiai Intézete
- Címkefelhõ »
A nõk között több az Alzheimer-kóros, mint a férfiak között
Több az Alzheimer-kóros a nõk között, mint a férfiak között. Az okok feltárásában új kutatások hoztak eredményt - adta hírül a BBC News szerdán.
A hallásvesztéshez köthetõ újabb gént azonosítottak kínai kutatók
A hallásvesztéshez köthetõ újabb gént azonosítottak kínai kutatók, az eredmény új kezelések kidolgozását teheti lehetõvé.
Az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát egészséges életmóddal csökkenthetjük
Akkor is csökkenthetjük az Alzheimer-kór és a demencia más formáinak kockázatát, ha a betegség kialakulásának rizikóját genetikai tényezõk növelik. Nem kell hozzá sokat tennünk.
Háromszorosára nõtt az elhízottak aránya világszerte 1975 óta
Norvég kutatók szerint háromszorosára nõtt az elhízott felnõttek aránya világszerte 1975 óta. Ennek oka az étrend változása, a mozgáshiány és a genetika. - állapították meg norvég kutatók egy nagyszabású, több mint százezer fõs tanulmányban.
- címkék:
- genetika
- elhízás
- testzsír
- zsír
- Címkefelhõ »
Háromszorosára nõtt az elhízottak aránya világszerte 1975 óta
Az étrend változása, a mozgáshiány és a genetika is szerepet játszik abban, hogy megnõtt az elhízott felnõttek aránya világszerte 1975 óta - állapították meg norvég kutatók egy nagyszabású, több mint százezer fõs tanulmányban.
- címkék:
- genetika
- elhízás
- tudomány
- életmód
- Címkefelhõ »
Kiderítették, honnan származhattak a zsidók bibliai ellenségei
Európa déli részérõl érkezhettek Izrael földjére a filiszteusok, a zsidók bibliai ellenségei régészek és genetikusok közös kutatása szerint - jelentette a Háárec címû izraeli újság a honlapján.
Megtalálták az érelmeszesedés okát
Brit kutatók azonosították az érelmeszesedés mögött álló folyamatot és állatkísérletekben kimutatták, hogy az akne kezelésére általában használt gyógyszer hatékony gyógymód lehet a betegségre.
- címkék:
- DNS
- genetika
- kezelés
- érelmeszesedés
- Címkefelhõ »
Eddig ismeretlen õsi szibériai népcsoportot azonosítottak
A legutolsó jégkorszakban élõ, eddig ismeretlen szibériai népcsoportot fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport egy északkelet-szibériai régészeti helyszínen elõkerült két tejfog DNS-vizsgálatával.
- címkék:
- Szibéria
- DNS
- genetika
- gén
- népcsoport
- Címkefelhõ »
A paleoeszkimók örökítõanyagát hordozzák magukban az inuitok
A paleoeszkimók örökítõanyagát hordozzák magukban az inuitok - állapította meg egy német vezetésû kutatócsoport.
- címkék:
- genetika
- õslakosok
- inuit
- gén
- Címkefelhõ »
A HIV-tõl védõ fehérje hiánya nem jó a szervezetnek
Az AIDS-tõl genetikailag védett emberek más betegségekre fogékonyak, ezért 21 százalékkal kisebb az esélyük arra, hogy megérjék a 76. életévüket - állítják amerikai tudósok, akik a Nature Medicine címû szakfolyóirat hétfõn megjelent számában publikálták kutatásukat.
Julianus barát keleti magyarjainak genetikai nyomára bukkanhattak
Julianus barát keleti magyarjainak genetikai nyomára bukkanhatott a legközelebbi nyelvrokonainkkal közös genetikai örökséget vizsgáló nemzetközi kutatócsoport, melyben magyar tudósok is részt vettek - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) MTI-nek eljuttatott közleményében.
Hatással van az állatok genetikai sokszínûségére a klímaváltozás
Hatással van az állatok genetikai sokszínûségére a klímaváltozás - állapította meg a berlini Charité Orvostudományi Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport a havasi mormota (Marmota marmota) örökítõanyagát vizsgálva.
- címkék:
- klímaváltozás
- genetika
- sokszínûség
- Címkefelhõ »
Szegedre vezetnek az elsõ mesterséges élõlény gyökerei
Május közepén új mérföldkövet jelentettek be a mesterséges élet létrehozásában: egy baktérium teljes örökítõanyagát szintetikusra cserélték cambridge-i kutatók, ráadásul az egész élõvilágban egységes genetikai kódon is változtattak. A hír bejárta a világsajtót, ám azt kevesen tudják, hogy a példátlan eredmény eléréséhez egy olyan baktériumot használtak, amelyet az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában fejlesztett ki Pósfai György és kutatócsoportja.
Az ember génjeitõl is függ, hogy kutyatulajdonos lesz-e
Az ember genetikai összetétele jelentõs mértékben befolyásolja, hogy az illetõ kutyatulajdonossá válik-e vagy sem - derült ki svéd és brit kutatók tanulmányából.
Hõálló burgonyát fejlesztettek ki német kutatók
Hõálló burgonyát fejlesztettek ki német kutatók: még a nyár közepi, több mint 29 Celsius-fokos napi hõmérsékletek mellett is jó minõségû gumókat növesztett a növény - közölte az erlangeni-nürnbergi Friedrich Alexander Egyetem (FAU) kutatócsapata.
Jóval kisebb a gének szerepe a rákban, mint eddig gondolták
Kutatások szerint a genetika csak 5-10 százalékban felelõs a rák kialakulásáért – mondta el Gundy Sarolta kutató az M1 aktuális csatornán kedden.
Kiderítették, kik voltak Stonehenge építõi
A Földközi-tenger medencéjébõl, a mai Görögország és Törökország vidékérõl 6 ezer éve érkeztek meg a Stonehenge építõinek õsei Nagy-Britanniába – ezt állapította meg egy DNS-vizsgálatokkal alátámasztott tanulmány.
Szupermajmokat hoztak létre egy kínai laborban
Az emberi intelligencia kutatása céljából az emberi agy fejlõdésében szerepet játszó gént ültettek majomgenomba kínai kutatók.
- címkék:
- Kína
- genetika
- agy
- intelligencia
- kísérlet
- gén
- majom
- Címkefelhõ »
Idegen szervvé kezdett fejlõdni a bizarr tüdõdaganat
Biológusok miniatûr gyomrot, patkó- és vékonybelet szúrtak ki tüdõdaganatból nyert sejtek mintái között.
Az alvászavarok kezelését a genetikában találták meg a kutatók
A valaha végzett legnagyobb mértékû genetikai vizsgálatot végezték el a kutatók, akik aktivitásmérõ eszközöket használtak ahhoz, hogy megvizsgálják, hogy a genetika mennyiben tehetõ felelõssé a rossz alvás minõségének és idõtartamának kérdésében. A kutatók friss eredményeiket a Nature Communications tudományos folyóiratban tették közzé.
- címkék:
- genetika
- álmatlanság
- alvás
- Címkefelhõ »
Zimány Linda nem érti, miért beszélnek folyton az emberek a plasztikai beavatkozásairól
Zimány Linda elárulta, nem is érti, miért vannak sokan kiakadva azon, ha valaki plasztikai sebészhez fordul.
Újabb lépést tettek a szintetikus élet megalkotása felé
Egy baktérium teljes örökítõanyagát elõállították mesterségesen svájci kutatók. A korábbi hasonló kísérletektõl eltérõen azonban nem egy élõ baktérium örökítõanyagának másolatáról van szó, hanem egy optimalizált verzióról.
Hidegen hagyta a gombákat a dinoszauruszok kihalása
Hogy alakulhatott a ma élõ gombafajok evolúciója, voltak-e fajképzõdési robbanások és tömeges kihalási események, és milyen szabályszerûségek szerint alakul a gombák sokfélesége a Föld különbözõ pontjain? Ezeknek a kérdéseknek eredt nyomába Nagy László, Varga Torda, Krizsán Krisztina és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban mûködõ Lendület Gomba Genomika és Evolúció Csoport többi tagja most megjelent tanulmányukban, mely a Nature Ecology and Evolution folyóirat címlapjára került.
- címkék:
- evolúció
- genetika
- gomba
- kihalás
- dinoszaurusz
- Címkefelhõ »
A szemöldök színéért felelõs géneket azonosítottak
Elsõként azonosított a szemöldök színéért felelõs kilenc gént egy nemzetközi kutatócsoport - derül ki a Journal of Investigative Dermatology címû tudományos lapban megjelent tanulmányból.
Harry herceg hajhullása elárulja, ki is valójában az édesapja
Szakértõ elárulta, tudja, ki lehet valójában Harry herceg édesapja.
A gének lehetnek az igazi felelõsek az álmatlanságért
A kutatók legfrissebb tanulmányuk összeállításakor legalább 1,3 millió ember génjeit és alvási mintáit értékelték: több száz, olyan gént találtak, amelyek szorosan kapcsolódnak a kialakult álmatlansághoz. A megállapításaik olyan új kezelések kidolgozását segíthetik, amelyek sokunk számára életmentõ segítséget jelenthetnek az alváshiánytól küszködõ világban.
Másodszor azonosítottak másfél petéjû ikreket a világon
A világon másodszor azonosítottak olyan ikerpárt, amely se nem egypetéjû, se nem kétpetéjû, a Brisbane-ben 2014-ben született kisfiú és kislány másfél petéjû (sesquizigóta) ikerpár.
Hófehér csodaszarvas kóborol Nógrádban
Különleges fehér szarvast fényképezett le egy bátonyterenyei fotós.
Öregség és betegség: ugyanaz az oka
Minden 8 évnyi öregedés megduplázza a krónikus betegségek kockázatát, és a párhuzam nem véletlen: ugyanazok a gének állnak az öregedés és a vele járó betegségek hátterében.
A gének befolyásolhatják a házasság minõségét
A gének befolyásolhatják a házasság minõségét egy új amerikai kutatás szerint.
Már a depresszió kockázatát is képesek idõben azonosítani
A dán iPSYCH projekt kutatói egy új tanulmányukban azt állítják, hogy több mint két és félszeres valószínûséggel kezelnek a kórházak pszichiátriai osztályain olyan pácienseket, akik erre többszörös genetikai hajlamot is mutatnak. Állítják, hogy az új kutatási eredményt kitûnõen fel lehet használni a jövõben a veszélyeztetett betegek azonosítására, hogy megelõzzék a depresszió kialakulását.
A világ legeldugottabb helyén is megjelent a legyõzhetetlenség génje
India után váratlanul a Föld távoli, északi régióiban is felbukkantak a baktériumokat az antibiotikumoktól védelmezõ, legyõzhetetlenséget biztosító gének.
A genetikán múlik, hogy ki sovány és ki hízékony
Külföldi kutatók megállapították, hogy tényleg a genetikán múlik, hogy ki sovány és ki hízékony.
Génszerkesztett majmokat klónoztak Kínában
Kutatási célokra klónoztak öt majmot Kínában egy olyan makákóból, amelyet génszerkesztéssel alvászavarossá tettek - közölte csütörtökön kínai állami hírügynökség.
- címkék:
- Kína
- genetika
- gén
- majom
- génszerkesztés
- Címkefelhõ »
Tudja-e, melyik a világ leghatalmasabb élõlénye?
A világ legnagyobb élõlénye nem a kékbálna, de még csak nem is az ausztrál Nagy-korallzátony, amelyet apró organizmusok milliói építenek fel. A világ legnagyobb egyetlen élõlénynek számító szervezete az Egyesült Államok Malheur Nemzeti Parkjának erdejében található, ami nemcsak hogy a legnagyobb, de valószínûleg a legidõsebb földi élõlény is egyben.
A gének befolyásolhatják a kockázatvállalásra való hajlamot
A gének befolyásolhatják a kockázatvállalásra való hajlamot egy nemzetközi kutatás szerint.
- címkék:
- genetika
- öröklõdés
- gén
- kockázatvállalás
- Címkefelhõ »
Azonos evolúciós genetikai folyamatok vezettek a monogámiához
Miért van az, hogy néhány állatfaj egyedei elkötelezettek a párjuk felé, míg mások nem? A Texasi Egyetem (Austin, USA) kutatói által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amelynek amerikai és brit mellett magyar kutatók, többek között Pogány Ákos, a TTK Etológia Tanszékének adjunktusa is tagja volt, tíz gerinces fajt vizsgált. A monogámiához vezetõ evolúciós genetikai folyamatokat vizsgáló tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelent meg.
Egy õrült diák magába fecskendezte a Bibliát, ez történt vele
Egy francia kutatópalánta úgy gondolta, magába fecskendezi a Biblia és a Korán egyes passzusait, szándékát pusztán a kíváncsiság vezérelte.
2018 legjelentõsebb felfedezései, találmányai - 1. rész
Potenciális életjelek és víz a Marson, neutrínók keletkezési helyének meghatározása, az elsõ génszerkesztett gyerekek megszületése és a kiogramm újradefiniálása csak néhány a 2018-ban megszületett eredmények közül.
Ma is élnek olyan emberek, akiknek a feje a Neander-völgyiekére hasonlít
A Max Planck Intézet friss kutatása arról számol be, hogy még mindig élnek olyan emberek, akiknek fej- és agyformája a Neander-völgyiekére emlékeztet.
Nanocsipesszel fognak turkálni a sejtjeinkben
Elektromos impulzusokkal kinyerhetõvé válhatnak a sejtek DNS-ei, fehérjéi és szervecskéi anélkül, hogy maguk a sejtek megsemmisülnének – világított rá egy új kutatás.
A hosszú élet titkát hordozzák a galápagosi óriásteknõsök
A galápagosi óriásteknõsök olyan genetikai variánsokkal rendelkeznek, amelyek a DNS-javítással, az immunválasszal és a rák elnyomásával állnak kapcsolatban, s ez magyarázattal szolgálhat hosszú életükre - állítja egy hétfõn publikált tanulmány.
A WHO szakértõi kidolgozzák a genetikai kutatások szabályrendszerét
A Kínában génszerkesztéssel született ikergyermekek ügyével kapcsolatban felmerült súlyos etikai és biztonsági kérdések miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértõi csoportot állít fel a genetikai kutatások világos szabályozására.
Kiderült, melyik szülõtõl mit örököl a gyerek
Kíváncsi vagy, mely tulajdonságaidat örökölted az anyukádtól, és melyeket az apukádtól? Íme, egy kis segítség. Persze az öröklõdés ennél egy jóval bonyolultabb tudomány, de vannak olyan általános szabályok, amelyekbõl ki lehet indulni.
- címkék:
- genetika
- öröklõdés
- szülõ
- gyerek
- Címkefelhõ »
Óriásvírusokat találtak tudósok a talajban
A vírusok a legkisebb önmásoló biológiai gépezetek, de a törpék között is akadnak óriások. A „szokásos" vírusoknál több százszorta nagyobb óriásvírusokat eddig ritkaságnak tartották, de a jelek szerint közönségesebbek, mint gondoltuk.
Nekirontottak az Istent játszó kutatóknak
Mélyen aggasztónak, felelõtlennek nevezték és elítélték a Hongkongban folyó génszerkesztési csúcstalálkozó résztvevõi azt a kínai tudományos kutatást, amelynek keretében olyan ikerpár jött világra, akiknek egy génjét genetikai olló használatával eltávolították, hogy ellenállóak legyenek a HIV-vírussal szemben.
Sokkoló felfedezést tettek, átírhatjuk a biológia-tankönyveket
Habár a mitokondriális DNS-rõl eddig úgy hitték, csak és kizárólag az anya örökítheti utódaira, kutatók egy csoportja kivételekre akadt. Három családnál azt találták, hogy a tagok mitokondriális örökítõanyaguk egy részét – extrém esetben háromnegyedét – az apától kapták. A felfedezés alapjaiban véve átírhatja azt, amit a mitokondriális betegségekrõl tudunk, és az eddig csak az anyát figyelembe vevõ diagnosztikai eljárások eredményei is megkérdõjelezõdhetnek.
- címkék:
- DNS
- genetika
- mitokondrium
- gén
- Címkefelhõ »
Egy kínai kutató azt állítja, génmódosított babák születtek
A világon elsõ ízben születtek olyan babák, akiknek a génjeit módosították, hogy ne fertõzhesse meg õket a HIV-vírus - közölte Ho Csiankuj kínai kutató egy vasárnapi a Youtube-videóban.
- címkék:
- Kína
- csecsemõ
- genetika
- GMO
- baba
- gén
- génszerkesztés
- Címkefelhõ »
A férfi meddõség legnagyobb digitális genetikai térképe készült el
A férfi meddõség eddigi legnagyobb digitális genetikai térképe készült el, amely „nagy felbontásban” mutatja meg, hogyan képzõdnek a spermiumok.
- címkék:
- genetika
- spermium
- meddõség
- gén
- Címkefelhõ »
Feltérképezik a Föld minden élõlényének genetikai kódját
Hatalmas projektet indítottak útjára tudósok: tíz év alatt fel akarják térképezni a Földön élõ 1,5 millió ismert faj genetikai kódját.
Többféle tigris létezik, mint hinnénk
Kínai kutatók vezette nemzetközi kutatócsoport 32 tigris genomját elemezve megerõsítette, hogy hat tigrisalfaj él a világon, nem öt vagy kettõ, ahogy más rendszertani besorolások felvetették.
- címkék:
- genetika
- alfaj
- tigris
- Címkefelhõ »
A gombák egyik legnagyobb titkát leplezhetik le magyar kutatók
Nagy lélegzetû nemzetközi projektet indít az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Lendület Gomba Genomika és Evolúció kutatócsoportja az amerikai Joint Genome Institute-al és világszerte több mint 40 kutatócsoporttal együttmûködésben.
Két anyától származó utódokat hoztak létre
Kína tudósok génszerkesztéssel és õssejtek alkalmazásával két anyától származó egészséges egereket hoztak létre. A kísérlet olyan jól sikerült, hogy az utódok még szaporodni is tudtak. A szakembereknek sikerült létrehozniuk két apától származó egereket is, de azok csak néhány napig éltek.
- címkék:
- genetika
- szaporodás
- õssejt
- anya
- gén
- apa
- génszerkesztés
- Címkefelhõ »
Nincs még egy betegség a földön, ami ennyire félelmetes lenne
Nincs olyan ember bolygónkon, akinek ne lett volna már álmatlan éjszakája. Az ennek eredményeképpen fellépõ frusztráció, forgolódás, kimerültség mindenki számára ismert, kis szerencsével ugyanakkor az elkövetkezõ éjszakán, vagy az azt követõn ki tudjuk pihenni fáradalmainkat. Létezik viszont egy betegség, ami nem engedi nyugovóra térni a pácienst; lassan végzi ki, megfosztva a pihenés frissítõ hatásától. Végül a szerencsétlenül járt áldozat hallucinációk, pánikrohamok közepette leheli ki lelkét.
Ettõl a génhibától lehet impotens
A tudósok szerint a betegséggel kapcsolatos elsõ, jól dokumentált genetikai hiba felfedezése új kezelési módokhoz vezethet.
- címkék:
- szex
- genetika
- mutáció
- gén
- merevedési zavar
- Címkefelhõ »
Véres Nobel-díjátadót várnak idén
Többek között a galaxisok méretének, távolságának és korának meghatározását, a szuperkondenzátorokkal és a vérrel foglalkozó kutatásokat is Nobel-díjra esélyesnek tartja a Clarivate Analytics nevû elemzõcég.
Beperelte a szüleit Annabelle Jefferson mert csúnya géneket örökölt tõlük
A 44 éves Annabelle Jefferson pert indított szülei ellen, akiktõl a csúnyaságát örökölte. Állítja, kinézete miatt romlott meg minden házassága és mentálisan sem egészéges. A nõ 2 millió dolláros kártérítést követel.
- címkék:
- genetika
- per
- szülõk
- csúnya
- Címkefelhõ »
SZÍVDERÍTÕ A génjeink meghatározzák, hogy a szívritmusunk hogyan reagál a testedzésre
A génjeink meghatározhatják, hogy a szívritmusunk és a vérnyomásunk miként reagál a testedzésre, és ez már korán figyelmeztethet a késõbbi életszakaszban fellépõ szív- és érrendszeri problémákra – áll a The Journal of Physiology címû folyóirat egyik tanulmányában.
Milliókat kapott a testreszabott gyógyszereket fejlesztõ startup
A neves hálózatkutató, az erdélyi születésû Barabási Albert-László által alapított orvostudományi cég, a Scipher Medicine elsõ körben 8,5 millió dolláros befektetést kapott termékfejlesztésre. A startup célja segíteni a nehezen gyógyítható betegségek leküzdésében.
Génmódosított sejtekkel támadták az agytumort, meglepõ dolog történt
A daganat megpróbálja távol tartani magától a rá veszélyes nyiroksejteket, de a génmódosított sejtek kicselezik a védelmet. Egérbe oltott emberi agytumoron már mûködik a módszer, következhetnek a klinikai vizsgálatok.
A vastagbélrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés a magyarok körében
Magyarország a világelsõ a vastagbélrák elõfordulásában, évente mintegy 5000 ember hal bele a betegségbe - mondta Fuszek Péter egyetemi adjunktus szombat reggel az M1 aktuális csatornán.
Hegek nélküli szép bõrt ígér a forradalmi sebgyógyító módszer
Amerikai kutatók új módszert dolgoztak ki életveszélyesnek számító sérülések gyógyítására: a testen belül, sejtek átprogramozásával hoznának létre sebeket elfedõ bõrsejteket. Ezzel a sokszor macerás, egy életen át hordozott nyomokkal járó bõrátültetéseket váltanák ki.
A gyermekkori elhízás genetikai okait kutatják Magyarországon
Év eleje óta négy-öt kutatóorvos és doktorhallgató kutatja a gyermekkori elhízás genetikai okait a II. számú Gyermekgyógyászati Klinikán - közölte a Semmelweis Egyetem szerdán a honlapján.
Így tanult meg a mák morfint termelni
Az emberek az újkõkorszak óta kihasználják a mák nedvének áldásos hatásait, de az egyedülálló vegyületek termelésének genetikai hátterére csak most derült fény.
Régóta folyhat a harc a medvék és az emberek között
A ma élõ barnamedvék magukban hordozzák a jégkorszaki barlangi medvék génjeit - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Kolosszális katasztrófa után jelent meg LUCA, mindannyiunk õsanyja
A Bristoli Egyetem tudósai a mai élõlények genetikai anyagának összehasonlításával arra jutottak, hogy valamennyi földi életforma közös õse már 4,5 milliárd évvel ezelõtt létezett.
Már tudják, miért nem gyõzi le a rák az elefántokat
Hosszú ideig a kutatók képtelenek voltak rájönni, miért nem lesznek rákosak az elefántok. Egy új kutatás kideríthette a választ: az óriási állatok halott géneket támasztanak fel, amelyek aztán a rák ellen küzdenek.
Megnyílt az út a lisztérzékenyek kenyere felé
Új lehetõségeket tár fel a gabonaallergiában szenvedõk életminõségének javítására egy magyar, ausztrál, norvég, német és kínai kutatócsoportok együttmûködésével megvalósult vizsgálat. A csoport tagja volt az MTA Agrártudományi Kutatóközpont három munkatársa.
Ügyes trükkel fordították vissza az öregedést
Az örök fiatalság elérése az emberiség egyik régi nagy álma. Ugyan még nem sikerült elérni, egy újabb lépéssel azért közelebb jutottunk hozzá: emberi sejteket sikerült visszafiatalítani laboratóriumi körülmények között. Az eljárás a jövõben újfajta gyógyszerek kifejlesztését is lehetõvé teheti.
- címkék:
- DNS
- genetika
- gének
- öregedés
- sejtek
- gén
- sejt
- örök fiatalság
- RNS
- Címkefelhõ »
Pusztítóvá is válhat a forradalmi rákgyógyászati eljárás
Akik figyelemmel kísérik a tudományos és egészséggel kapcsolatos híreket, olyan érzésük támad, mintha az orvostudomány forradalom küszöbén állna: korábban végzetesnek tartott betegségek válhatnak gyógyíthatóvá, ami, valljuk be, egy valóságos aranykor ígéretével kecsegtet. A nagy remények zászlóshajóját CRISPR-nek hívják. Ez egy eszköz, amivel a kutatók módosíthatják egy élõlény genetikai állományát, azaz genomját, kiiktatva azokat a géneket, amik az adott kórt okozzák. A módszernek rengeteg elõnye, de sajnos egyúttal árnyoldala is van.
Horrorisztikus látvány fogadta a boncolást végzõ udvari orvost
II. Károly az „elátkozott" király volt a Habsburg-ház spanyol ágának utolsó tagja. A Habsburg beltenyészet miatt uralkodásra alkalmatlan, örökletes betegségektõl szenvedõ király boncolásakor megdöbbentõ tényekre derült fény. Francisco Ceballos, a University of Santiago de Compostela spanyol egyetem genetikusa kollégáival kutatta a témát, tanulmányukat még korábban a Genetics Society hivatalos lapjában, a Heredity magazinban publikálták.
- címkék:
- II. Fülöp spanyol király
- II. Károly spanyol király
- I. Miksa német-római császár
- Habsburgok spanyol ága
- genetika
- meddõség
- kihalás
- impotencia
- beltenyészet
- csecsemõhalandóság
- Habsburgok
- Õrült Johanna
- leszármazási kapcsolatok
- 17. század
- dinasztikus házasságkötés
- spanyol örökösödési háború
- University of Santiago de Compostela
- Címkefelhõ »
Emlékeink programozhatják át idegsejtjeink kommunikációs gépezetét
Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban mûködnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következõ öt évben Nusser Zoltán, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.
A mozgás hatással van a génjeinkre, meglepõ eredmények születtek
Azt tudni lehet, hogy a rendszeres testmozgás nemcsak alakunkra, közérzetünkre, de egészségünkre is pozitív hatással van. Most azonban kiderült, hogy a géneknél is változásokat idéz elõ.
Havas Henrik úgy véli, jó a genetikája, a szexuális zaklatásokról is beszélt
Havas Henrik nem jelent meg a húszmilliós pere elsõ tárgyalásán, a Story magazinnak adott interjújában beszélt a szexuális zaklatásról, amivel megvádolták és arról is, hogy úgy gondolja, jó a genetikája.
- címkék:
- Havas Henrik
- genetika
- per
- mûsorvezetõ
- Címkefelhõ »
Feltérképezték a koalák teljes génállományát
Elõször sikerült feltérképezni a koalák teljes génállományát ausztrál tudósoknak, akik azt remélik, eredményeik abban is segítenek, hogy megfékezzék a fajt tizedelõ, nemi úton terjedõ kórt.
SZÍVDERÍTÕ Közös biológiai alapja lehet az elhízásnak és a dohányzásnak
Az elhízásra genetikailag hajlamosabb emberek nagyobb valószínûséggel dohányoztak valamikor életükben, esetleg jelenleg is – ezt állítják francia és brit kutatók egy tanulmányban, amelynek eredményei szerint a két dolog biológiai alapja közös lehet.
- címkék:
- genetika
- dohányzás
- elhízás
- Címkefelhõ »
A genetikai szexuális vonzalomról - tabuk nélkül
Ilona 14 évesen, anyaotthonban szült. Kisfiát titokban adták örökbe, a külvilág errõl semmit sem tudott. Harminc év múlva a fiú felkutatta az õseit, és megismerkedett az édesanyjával, akivel ezután egymásba szerettek.
- címkék:
- Barok Eszter
- genetika
- vonzalom
- tabu
- szexuális
- GSA
- Címkefelhõ »
Megtalálták a teknõsök nemének meghatározásáért felelõs gént
Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült izolálnia azt a gént, amely a keltetési idõ alatt uralkodó hõmérséklet függvényében határozza meg a tojásból kikelõ teknõsök nemét - írta a BBC News.
- címkék:
- genetika
- gén
- teknõs
- ivarmeghatározás
- Címkefelhõ »
A lovasnomád sztyeppei népek alakították át Európa etnikai térképét
A lovak háziasítása megváltoztatta Eurázsia arculatát, segített a Nyugat felé vonuló hunoknak és mongoloknak kiszorítani az indoeurópai földmûveseket, de közben a Hepatitis B-vírust és a pestist is magukkal hozták Európábae
Kiderült, egyesek miért hajlamosabbak a leégésre
Bizonyos gének határozzák meg, hogy az ember mennyire hajlamos a leégésre, és annak eredményeként a bõrrák kialakulására - állítják kutatók.
- címkék:
- genetika
- gének
- bõr
- leégés
- Címkefelhõ »
Ki nem találná, mi a rózsa legközelebbi rokona
Megfejtették a rózsák teljes genetikai kódját, és egyebek mellett kiderült, hogy az illatos virág közelebbi rokonságban áll az eperrel, mint gondolnánk.
- címkék:
- genetika
- gének
- rokonság
- rózsa
- Címkefelhõ »
Ugyanattól az õstõl származik a csõdörök nagy része
Egy háromezer éve, a vaskorban élt csõdörtõl származik szinte minden ma élõ csõdör – állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport.
- címkék:
- genetika
- ló
- lovak
- õs
- Címkefelhõ »
Kész a magyar genetikusok csodaszarvasa
Elkészült a gímszarvas genomjának leírása, a kutatás egyik vezetõje Orosz László, az ELTE Genetikai Tanszékének professor emeritusa.
Nem jártak jól az elsõ telepesek leszármazottai
A ritkábban lakott területeken a természetes kiválasztódás kevésbé képes kiszelektálni a génmutációkat, így például a kanadai Québec elsõ betelepülõinek leszármazottainál nagyobb az örökletes betegségek kialakulásának esélye.
- címkék:
- betegség
- genetika
- gének
- mutáció
- Címkefelhõ »
Ez a felfedezés segít, hogy minél tovább éljünk egészségesen
Az öregedési folyamattal kapcsolatos kutatatásukat a Scientific Reports-ben tették közzé az ELTE Genetika Tanszék és az MTA kutatói.
Délkelet-Európa volt az õskor egyik központja
Az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének két oktatója, Szeniczey Tamás és Hajdu Tamás egy erdélyi rézkori sorozat embertani elemzésével és genetikai minták gyûjtésével járult hozzá ahhoz a nagyszabású munkához, amelynek eredményeként kiderült, hogy Délkelet-Európa volt az õskor egyik genetikai és kulturális csomópontja.
Új, a dinoszauruszoknál is õsibb cápafajt azonosítottak
Amerikai és belize-i tengerbiológusok összehasonlító genetikai vizsgálatokkal megállapították, hogy az õsi vonásokat mutató hatkopoltyús szürkecápa atlanti populációja az Indiai-óceánban valamint a pacifikus régióban élõ szürkecápáktól olyan eltérõ jegyeket mutat, ami miatt önálló fajnak kell tekinteni . A kutatócsoport az ezzel kapcsolatos eredményeit a Marine Biodiversity szaklapban publikálta.