Fénnyel működő "repülő szőnyeget" alkottak a tudósok

Puszta kézzel nyúlt az olvadt fémbe, ami jött, arra senki se számított

Hihetetlennek tűnő videó kering a neten: egy férfi, mindenféle védőfelszerelés nélkül belecsap a tűzforró, olvadt fémbe, mégsem sérül meg. Hogyan csinálta?

Hihetetlen, de igaz: így része a kvantumfizika mindennapjaidnak

A kvantumfizikával leggyakrabban elvont kérdésekkel kapcsolatban, tudósokról olvasva vagy tudományos-fantasztikus filmekben, könyvekben találkozunk. Emiatt azt a benyomást keltheti, hogy olyan dolog, amit mi soha nem fogunk felfogni, nemhogy tapasztalni, de korántsem ez a helyzet: nap mint nap használjuk és látjuk.

Akik megmutatták, honnan szép nyerni – Az első Nobel-díjas nők története II. rész

"Women Who Changed The World" – ez a felirat olvasható a Nobel-díj hivatalos weboldalán, ahol a valaha volt összes női díjazott listáját találjuk. Valóban: azok, akik részesülnek ebben az elismerésben, mindnyájan hozzájárultak legalább ahhoz, hogy a tudomány és a kultúra területén mindenki egyenlő elbírálás alá essék. Nobel-díjas nőkről szóló cikksorozatunk olyan tudósok, művészek és közéleti szereplők életútját és munkásságát mutatja be, akikre ma is példaképként tekinthetünk tehetségük, kitartásuk és szorgalmuk okán. E cikkben az orvosi, az irodalmi és a közgazdasági kategóriákban elsőként díjazott nőkről olvashatsz.

A fúziós reaktor egyik kulcstechnológiáját tesztelik Magyarországon

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriuma több más hazai vállalattal közösen nyert el egy több mint 2,4 millió eurós – átszámítva több mint 850 millió forint összértékű – pályázatot, amely jelentős mértékű hazai ipari hozzájárulással valósul meg. A munka heteken belül el is kezdődik. Célja, hogy 18 hónap alatt felépüljön egy kísérleti biztonságvédelmi rendszer az ITER magfúziós kísérleti berendezés számára - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye.

Tudod-e, milyen alma esett le, amikor Newton felfedezte a gravitációt?

Sir Isaac Newton (1643-1723) angol fizikus, a tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb alakja, az újkori tudományos forradalom fontos szereplője. Sok mindent köszönhetünk neki, így például ő alkotta meg többek között a klasszikus mechanikát, lefektette a spektroszkópia alapjait, felismerte a súlyos tömeg fogalmát, de ő konstruálta az első tükrös teleszkópot is. Legismertebb felfedezése azonban a gravitáció, a tömegvonzás törvénye.

Senki nem tudott bonyolult kísérleteket ilyen egyszerűen elmagyarázni

Százhuszonöt éve, 1895. november 10-én született a Zala vármegyei Pákán Öveges József piarista szerzetes, Kossuth-díjas főiskolai tanár, fizikai szakíró, a természettudományos ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, egy egész ország tanára.

Az univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő

Egy új kutatás szerint az univerzum legkülönlegesebb objektumai, a fehér lyukak a rejtélyes sötét anyag alkotórészei lehetnek. Legalább is ezt írja tanulmányában a Baszk Egyetem két kutatója, Carlo Rovelli és Francesca Vidotto. A fehér lyukak a szupersűrű elfajult anyagból álló fekete lyukak ellentettjei. Amíg a fekete lyukak mindent elnyelnek, addig viszont a fehér lyukak mindent eltaszítanak, ami miatt a fehér lyukak eseményhorizontjába semmi sem tud belépni.

Ősi civilizáció vagy a természet hozta létre az első atomreaktorokat?

A véletlennek köszönhetően fedezték fel a világ eddig ismert legősibb atomreaktorait, melyek közel kétmilliárd évesek, és legalább százezer évig termelték az energiát. Keletkezésük pontos körülményei még ma sem ismertek; a tudomány szerint természetes folyamatok hozták létre őket, míg az összeesküvés-hívők az idegenek kezét sejtik a dologban.