genom

címke rss
Egy kihalt állat genomjának megfejtése lehet a kulcs egy bőrbetegség gyógyításához

Egy kihalt állat genomjának megfejtése lehet a kulcs egy bőrbetegség gyógyításához

A jégkorszakban egykor Észak-Európában és Amerikában olyan hatalmas emlősök éltek, mint a mamutok, a kardfogú macskák és a gyapjas orrszarvúak. Az északi félteke hideg óceánjai olyan óriásoknak is otthont adtak, mint a Steller-tengeritehén, amely akár nyolc méter hosszúra is megnőtt és tíz tonnát is nyomhatott és körülbelül 250 éve kihalt. Most egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült megfejtenie ennek a jégkorszaki fajnak a genomját fosszilis csontokból. Arra a kérdésre is választ találtak, hogy mit árul el ennek a kihalt tengeri tehénfajnak a genomja a mai bőrbetegségekről.

Itt kezdődött a lovak háziasítása 4200 évvel ezelőtt

Tudomány2021.10.22, 08:43

A vadlovak háziasítása kiemelkedő hatást gyakorolt az emberiség történelmére, amely többek között a mobilitás, a táplálkozás és a hadviselés szempontjából is fontos előnyöket kínált. Ám a téma körül még mindig sok a kérdés: például, hogy mikor és hol kezdődött az emberek iránti ragaszkodásuk? Ezekre a felvetésekre adott egyfajta választ egy új genetikai vizsgálat, amely a lovak legkorábbi háziasítását az Észak-Kaukázus területére, az úgynevezett Ponto-Kaszpi-sztyeppékre vezette vissza, ami mintegy 4200 évvel ezelőtt történt.

Elkészült az adatbázis, ami az orvoslás jövőjét jelentheti

Tudomány2021.09.09, 11:20

Ausztrál kutatók több mint 30 ezer ember genomjának elemzésével új, különböző betegségekhez kapcsolható szabályozó régiókat találtak. Az általuk létrehozott adatbázis szabadon hozzáférhető, és elősegíti a személyre szabott orvoslást.

Egyre biztosabban tudják a kutatók előrejelezni a járványhullámokat

Tudomány2021.07.08, 15:39

Járványkezelés, kutatás-fejlesztési és innovációs projektek, járványügyi rendszerek erősítése, az új koronavírussal kapcsolatos legújabb eredmények. Többek között ezekre fókuszált az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amely a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjával együttműködésben szervezett konferenciát Pécsett.

Íme az ember legközelebbi élő halrokona

Tudomány2021.01.19, 12:40

Német biológusok feltérképezték az "élő kövület, vagyis az ausztráliai tüdőshal (Neoceratodus forsteri) teljes génkészletét, az állatvilág legnagyobb ismert genomját.

Különös felfedezést tettek a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban

Tudomány2020.09.30, 18:18

Magasabb a súlyos Covid-19 kialakulásának a kockázata azoknál, akik a neandervölgyi ember génjeit hordozzák - állapították meg német kutatók.

Tudja-e, hogy miért olyan barátságosak a kutyák?

Tudomány2020.07.10, 13:46

Miért olyan kedvesek a kutyák és vajon miért lettek az emberek legjobb barátai? A legújabb kutatások szerint a választ a génjeikben találjuk.

Tudja-e, hogy melyik a világ legidősebb élő fája?

Tudomány2020.04.27, 18:57

Korábban a 4.000-5.000 éves észak-amerikai mamutfenyőket vélték a legidősebb fáknak, de kiderült nem ők azok, mert Svédország hegyeiben zöldellnek az eddig ismert legidősebb élő fák, amelyeknek kora kétszer annyi, mint amerikai rokonaiké.

Elkészült az emberi fehérjekapcsolatok legnagyobb térképe

Tudomány2020.04.09, 20:38

Elkészült az emberi test fehérjéinek eddigi legnagyobb kapcsolati térképe - számolt be róla a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Újabb járványvilágkörkép készült Magyarországon a vírus genetikai adatai alapján

Tudomány2020.04.09, 14:04

Mi történik most a világban, hol tart a COVID-19 koronavírus-járvány, honnan, merre és milyen utakon terjed? Újabb elemzéseket, valamint néhány fontos és tanulságos hírt közöltek a pécsi virológusok. Mutatjuk a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának a Nextstain projekt alapján tett legvalószínűbb becsléseit a vírus genetikai adatai szerint.

Előző
Következő