genom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- genetika
- DNS
- gének
- gén
- genomszekvencia
Szenzációs felfedezés a rák gyógyításával kapcsolatban
Az arginin egy olyan aminosav, amelyet a szervezetünk képes előállítani, és bőségesen megtalálható az általunk fogyasztott halakban, húsokban és diófélékben. A Science Advances című szakfolyóiratban megjelent legújabb kutatás azonban kiderítette, hogy az arginin a rákos sejtek számára is nélkülözhetetlen tápanyag. Ha pedig megvonjuk tőlük ezt a táplálékot, akkor sebezhetőbbé válnak a szervezet természetes immunválaszával szemben.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Egy igen ritka genetikai komponenst azonosítottak Skandináviában
Egy új tanulmányban a szakemberek összesen 16 638 ma élő és 297 ősi skandináv ember genomikai adatait elemezték, amely tisztázta a földrajzi elhelyezkedés, az ősök és a génáramlás közötti összetett összefüggéseket Skandinávia területén – a római kor, a viking korszak és a későbbi időszakok között.
- címkék:
- Skandinávia
- DNS
- genetika
- genom
- vikingek
- Címkefelhő »
Elképesztő felfedezés: Idegenek nyomát azonosították
Senki sem tudja, ki volt ő, csak azt, hogy más volt, mint a többiek; egy több mint 50 000 éve élt tinédzser lány olyan furcsa tulajdonságokkal bírt, hogy a modern ember "hibrid" ősének tűnik. Hasonlót még a tudósok sem láttak.
DNS-minták genomikai elemzését végzik hazánkban
Megerősítették a Pécsi Tudományegyetem Genomikai és Bioinformatikai Kutatóintézeti Kapacitását - tájékoztatta szerkesztőségünket a baranyai oktatási intézmény.
Drámai felfedezés: halálos vírusokat találtak emberekben
A rokonoktól örökölt gének között elszórtan megtalálhatók azoknak a vírusoknak a maradványai, amelyek a múltban megpróbálták legyőzni felmenőink szervezetét. Ha ezeknek az egykori betolakodóknak a nyomait kutatjuk saját testünkben, akkor pár érdekes dolgot kideríthetünk a betegségekről. Egy új kutatás arra jutott, hogy az ősi vírustöredékek aktívak lehetnek és még az egészséges szövetekben is kifejlődhetnek. Hogy ez mihez vezet, még nem tudni, de akár szerepet játszhat az olyan betegségek kialakulásában és terjedésében is, mint a rák. Emellett a jelenség diagnosztikai célokra is használható – összegzi a most megjelent tanulmányt a SScience ...
Svante Pääbo adott DNS-kulcsot a bennünk élő neandervölgyihez
Svante Pääbo munkássága és a paleogenomika tudománya nélkül nem derült volna fény arra, hogy minden mai ember DNS-ben kimutatható a neandervölgyi örökség - mondta Viola Bence, a Torontói Egyetem antropológia tanszékének professzora az MTI-nek annak kapcsán, hogy az evolúciós genetika területén elért eredményeiért a svéd genetikus kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
Egy kihalt állat genomjának megfejtése lehet a kulcs egy bőrbetegség gyógyításához
A jégkorszakban egykor Észak-Európában és Amerikában olyan hatalmas emlősök éltek, mint a mamutok, a kardfogú macskák és a gyapjas orrszarvúak. Az északi félteke hideg óceánjai olyan óriásoknak is otthont adtak, mint a Steller-tengeritehén, amely akár nyolc méter hosszúra is megnőtt és tíz tonnát is nyomhatott és körülbelül 250 éve kihalt. Most egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült megfejtenie ennek a jégkorszaki fajnak a genomját fosszilis csontokból. Arra a kérdésre is választ találtak, hogy mit árul el ennek a kihalt tengeri tehénfajnak a genomja a mai bőrbetegségekről.
Itt kezdődött a lovak háziasítása 4200 évvel ezelőtt
A vadlovak háziasítása kiemelkedő hatást gyakorolt az emberiség történelmére, amely többek között a mobilitás, a táplálkozás és a hadviselés szempontjából is fontos előnyöket kínált. Ám a téma körül még mindig sok a kérdés: például, hogy mikor és hol kezdődött az emberek iránti ragaszkodásuk? Ezekre a felvetésekre adott egyfajta választ egy új genetikai vizsgálat, amely a lovak legkorábbi háziasítását az Észak-Kaukázus területére, az úgynevezett Ponto-Kaszpi-sztyeppékre vezette vissza, ami mintegy 4200 évvel ezelőtt történt.
- címkék:
- Eurázsia
- genetika
- genom
- ló
- háziasítás
- lovak
- sztyeppe
- vadló
- Címkefelhő »
Elkészült az adatbázis, ami az orvoslás jövőjét jelentheti
Ausztrál kutatók több mint 30 ezer ember genomjának elemzésével új, különböző betegségekhez kapcsolható szabályozó régiókat találtak. Az általuk létrehozott adatbázis szabadon hozzáférhető, és elősegíti a személyre szabott orvoslást.
Egyre biztosabban tudják a kutatók előrejelezni a járványhullámokat
Járványkezelés, kutatás-fejlesztési és innovációs projektek, járványügyi rendszerek erősítése, az új koronavírussal kapcsolatos legújabb eredmények. Többek között ezekre fókuszált az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amely a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjával együttműködésben szervezett konferenciát Pécsett.