2022.05.18. szerda
Alexandragének
címke rss
Súlyos betegség kutatásában jelenthet áttörést egy magyar felfedezés
Az ELTE kutatói olyan új betegségmodellt hoztak létre, mellyel a Bloom-szindróma és a zebrahal ivarát meghatározó folyamatainak alaposabb megértéséhez járultak hozzá. A két, látszólag független témát összekapcsoló tanulmány Kovács Mihály (Biokémiai Tanszék) és Varga Máté (Genetikai Tanszék) csoportjainak összefogásával született és a Cell Death and Disease tudományos folyóiratban publikálták. Amellett, hogy az új modellállat által fontos információkat szerezhetünk a Bloom-szindróma sejttani hatásairól, az eredmények hozzájárulhatnak a tüneteket mérséklő hatóanyagok fejlesztéséhez, így a betegséggel élő emberek életminőségének javításához.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ijesztő felfedezést tettek a tudósok: ételeink átprogramozzák a génjeinket
Ha ételre gondolunk, rendszerint a kalória, az energia és a táplálék jut eszünkbe. A legújabb tanulmányok szerint azonban az ételnek ennél sokkal komplexebb szerepe van életünkben, ugyanis „kommunikál" a genomunkkal, vagyis a testünk funkcióit a sejtek szintjéig irányító genetikai tervrajzzal – ismertet egy meglepő kutatást a Science Alert magazin.
Nem a fajta, hanem a személyiség határozza meg a kutya viselkedését
Hagyományos bölcsesség, hogy sok kutyafajta azért viselkedik bizonyos módon, mert az „a génjeikben van". A családot terelgető border collie-któl kezdve vonyító huskykon át az apportírozó labrador retrieverekig számos olyan fajta létezik, amelyektől úgymond elvárjuk, hogy bizonyos módon viselkedjenek. De ez az új kutatások szerint téves. Egy most publikált tanulmány megállapította, hogy a kutyák viselkedésének csak a 9 százaléka magyarázható a fajtával.
Feltárul a vámpírdenevérek véres titka
Kutatók kiderítették, hogyan képes a vámpírdenevér pusztán vérivással fedezni az energiaszükségleteit, és életben maradni.
Közzétették a teljes emberi génállományt
Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítő információját.
- címkék:
- genetika
- gének
- génállomány
- gén
- Címkefelhő »
Ez állhat a bőrrák kialakulásának hátterében
A bőrrák és egy sor más autoimmunbetegség között találtak genetikai kapcsolatot ausztrál kutatók.
- címkék:
- genetika
- gének
- bőrrák
- melanoma
- Címkefelhő »
Kiderült, mik határozzák meg az ujjlenyomat formáját
A végtagok fejlődéséért felelős gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját, nem pedig a bőrért felelős gének - állapították meg kínai kutatók.
- címkék:
- genetika
- gének
- ujjlenyomat
- gén
- Címkefelhő »
Ezért érzi nehezebben boldognak magát néhány ember
Az önsegítő ipar virágzik, és úgy tűnik, hogy a pozitív pszichológia kutatása is fűti. Ugyanakkor a statisztikák szerint a szorongás, a depresszió és az önkárosítás aránya világszerte továbbra is szárnyal. Tehát a pszichológia fejlődése ellenére boldogtalanságra vagyunk ítélve? Erre a kérdésre keresték a választ a kutatók.
Elkészült az adatbázis, ami az orvoslás jövőjét jelentheti
Ausztrál kutatók több mint 30 ezer ember genomjának elemzésével új, különböző betegségekhez kapcsolható szabályozó régiókat találtak. Az általuk létrehozott adatbázis szabadon hozzáférhető, és elősegíti a személyre szabott orvoslást.
Örökölhető-e a szklerózis multiplex?
Magyarországon a járóbeteg-szakellátásban megjelent szklerózis multiplexes (SM) betegek száma évi 6-7 ezer körül mozog és becslések szerint hazánkban évente mintegy 300–500 új esetet diagnosztizálnak, tehát az SM nem tekinthető ritka kórképnek. Az SM-betegek és hozzátartozóik éppen ezért gyakran teszik fel a kérdést: örökölhető-e a szklerózis multiplex?