Tudja, hol található a legtöbb vár és kastély a világon?

A világon sehol másutt nincs annyi vár és kastély, mint Németországban. Nem is tudják pontosan, hány ilyen építmény található az országban, de egyes becslések szerint számuk a 25 ezret is meghaladhatja. Az európai szinten ennek a területnek a kutatásával foglalkozó intézet 2018-ban megkezdte a pontos számbavételüket, de ez a feladat várakozásaik szerint akár tíz évet is igénybe vehet.

Itt egy képzeletbeli, középkori tájon tehetik próbára a bátorságukat, a tudásukat és az érzékeiket

Hamarosan királyi óriásbábok között sétálhatnak Székesfehérváron

A középkori életbe csöppenhetnek a Diósgyőri vár titokzatos éjszakáján

A prédikátor, aki sosem engedte meg magának az ágy kényelmét

Nyolcszázötven éve, 1170. augusztus 8-án született Szent Domonkos, a katolikus egyház egyik leghatékonyabb szerzetesrendje, a hitvédelemben élen járó domonkos rend megalapítója.

Szagos leletekre bukkantak a londoni múzeum alatt

Bár a londoni építőmunkások gyakran bukkannak furcsa dolgokra munkavégzés közben, most mégis meglepődtek. A londoni Művészeti Múzeum alatt egy hatalmas, középkori latrinát találtak, közvetlenül az újonnan épített toalett alatt.

Ennyit költöttek a középkori lovagok a korabeli páncélcsodákra

A középkori harcászatban az egyik legfontosabb személyes védőfelszerelés a páncél volt. Éppen ezért nem volt mindegy, hogy milyen minőségű páncélt húztak magukra a harcolók. Nemcsak a lovagok, hanem a nemesek és az uralkodók is használtak páncélruhákat. Bemutatjuk, hogy mennyit költöttek a középkor harcosai a páncélokra, amely nemcsak az életüket mentette meg bizonyos szituációkban, hanem komoly státusszimbólumként is szolgált.

Díszes páncélok a középkorból

Idén nyáron visszacsöppenhetnek a hamisítatlan visegrádi középkorba

Fedezzék fel velünk Montecatini Terme-t, a toszkán fürdővárost

Középkori kincsek kerültek elő a budai várból

Középkori lépcsőt és várfalszakaszt, valamint értékes tárgyi leleteket, köztük II. Ferdinánd magyar király ezüst dénárját találták meg a Várkapitányság régészei a budai várban. A szakemberek feltárták az egykor a barokk palotába vezető rámpa boltozatát is. A Nemzeti Hauszmann Program keretében a budai vár több helyszínén folyamatos a régészeti feltárás.

Felkerestük az angol beteg romantikus középkori várát

A Kőszegi-hegység nyugati oldalán, Burgenlandban számtalan csodás fekvésű település található, amelyek egyike Borostyánkő (Bernstein). Ékköve a már messziről látható, 13. századi eredetű Almásy-vár: itt született Az angol beteg című Oscar-díjas filmből megismert Almásy László gróf. Izgalmas programot kínált tehát a falu fölött tornyosuló, hamisítatlan középkori hangulatot sugárzó épület felkeresése, amely jelenleg várszállóként üzemel. Sőt, a helyi Sziklamúzeumban tett látogatásunk során azt is megtudtuk, hogy mi az a nemesszerpentin.

Egy, az Égei-tengerre néző lejtőn épült fel a görög sziget legextrább villája

Történelmi babonák, amelyek szerelmet ígérnek

Noha a babonák többsége olyan időkből származik, amikor a világ és a természet működéséről alig volt tudása az emberiségnek, de ezek közül néhány ennek ellenére még ma is gyakran felbukkan a mindennapokban. Így többek között hosszú a listája azoknak a hiedelmeknek is, amelyek a hajadonok férjhez meneteli esélyeihez kapcsolódnak. Június 13-át 620 éve, 1400 óta tekintik férjjósló és szerelemvarázsló napnak, amikor a lány éjszaka a tükörbe nézve megpillanthatja a jövendőbelijét.

A magyar király, aki ajándékokkal próbált híveket toborozni magának

Az 1205. május 29-én királlyá koronázott II. András három évtizeden át ült a magyar trónon. A tékozló király többek között katonai sikerektől mentes, eredménytelen hadjáratot folytatott a Szentföldön, ám energikus külpolitikája behálózta az egész Balkán-félszigetet, a belpolitikájában pedig a későbbi évszázadokat is meghatározó, modern törvényeket alkotott az Aranybulla 1222-es kiadásával. II. Andrásnak kellett a magyar történelem során első uralkodóként koronázási esküt tennie.

Csak negyven évvel ezelőtt tűnt el végleg a nyaktiló

Sokan a „nemzet borotvája" néven emlegették azt az eszközt, amely feltalálójának szándéka szerint a halálra ítéltek humánusabb és kevésbé fájdalmas kivégzésére szolgált. A guillotine-ként is ismert nyaktiló névadója Joseph Ignace Guillotin francia doktor volt, ám egy hasonló elven működő szerkezetet állítólag már az ókorban is használtak. Nyolc kevéssé ismert tényt a nyaktilóval kapcsolatban.

Talán mégsem a patkányok terjesztették a középkorban a pestist

A legújabb kutatások szerint a pestis túlságosan gyorsan terjedt ahhoz, hogy a régóta elfogadott nézettel összhangban csak a patkányok terjesztették volna. A legpusztítóbb európai járvány nem véletlenül kapta a „fekete halál" becenevet a 14. században: a pestis 1347-1351 között az európai népesség legalább 30-60 százalékát vitte el, ám a világon összesen 75-200 millió áldozata volt. A történészek sokáig azt feltételezték, hogy ezért kizárólag a patkányokon élősködő bolhák a felelősek. Egy új tanulmány ezzel szemben azt állítja, hogy a kórokozót nem a rezisztens patkányok, hanem az emberek tartották életben. Fontos azonban megjegyeznni, ...

Egy kutatás szerint 50 felett lesz igazán jó a szex

Kiderült, hogy az ötven év felettiek többségében színesebb szexuális életet élnek, mint a fiatalabbak. A kutatás arra is választ adott, hogy ez miért van így. 

A város, amely a falain kívül tudta tartani a pestisjárványt

A pestis a 17. században komolyan sújtotta az észak- és közép-olaszországi nagyvárosokat, de a tartományi városokat egyaránt. A járvány néhány év alatt több mint 45 000 ember halálát okozta csak Velencében, miközben Parma és Verona népességének több mint a fele meghalt. Egy itáliai közösség, Ferrara polgárai azonban csodával határos módon mind megmenekültek. De vajon mit és hogyan tettek másként, amivel ilyen látványos sikerrel tudtak szembeszállni a járvánnyal?

A legpusztítóbb európai járvány, ami megváltoztatta a történelem menetét

A nagy járványok egyidősek az emberi civilizáció kialakulásával. Már az ókori világból is ismert a birodalmakat megtizedelő pandémia jelensége, ami a késői középkorban a városiasodás, a kereskedelem terjedése, és a zsúfolt városokban uralkodó rettenetes higénés viszonyok miatt ismét, minden korábbinál pusztítóbb módon ütötte fel a fejét. A nagy földrajzi felfedezések korában a járványok egyre gyakrabban átlépték a kontinensek határát, de az orvostudomány fejlődése, és a higénia általános javulása ellenére az egész világra kiterjedő járványok veszélye még a 20. században sem múlt el, sőt, még ma is olyan globális problémát okozhat, mmint ...

Bonyolult agyműtétet hajtottak végre a középkorban

Bonyolult agyműtét nyomait fedezték fel egy kora középkori görögországi leletegyüttesen amerikai tudósok.

A történelemben többször bebizonyosodott a kézmosás életmentő szerepe

Bár a szappannal és vízzel történő kézmosást már régóta a személyes higiénia mércéjének tekintjük, de ez a gyakorlat csak az 1800-as évek közepén épült be a mindennapi szokásainkba. Miután az új koronavírus-járvány globális pandémiává fejlődött, különösen fontossá vált a gyakori kézmosás, mint a fertőzés elleni védekezés egyik eszöze. De vajon hogyan használták elődeink ezt az egyszerűnek tűnő, mégis igen fontos „taktikát"?

A pápa, aki ellen a halála után indítottak botrányos pert

Hét különböző orvosa volt, középkori „csodaszereket" használt, és a mágia sem állt távol a római katolikus egyház történetének 193. pápájától. A becsvágyó és büszke ember hírében álló VIII. Bonifác hétéves pontifikátusa visszaidézte a pápaság és a világi hatalom küzdelmének korát, de ennél még többet is. Miközben az egyház felsőbbrendűségének leple alatt megpróbálta visszaszorítani  a francia befolyást, nem számolt a középkori Franciaország egyik legjelentősebb uralkodója, IV. (Szép) Fülöp francia király önérzetességével és akaratosságával. Élete végén a pápát rögeszmék és üldözési mánia kínozták. Igazi nyugalmat azonban halála utánn ...

Egy középkori lovas katona sírját tárták fel Bajorországban

Egy középkori lovas katona érintetlen sírját tárták fel a régészek Bajorországban.

A várban jártunk, ahol titkos összeesküvést szőttek Mátyás király ellen

Közel a nyugati határszélhez áll egy pazar középkori erődítmény. Németújvár hosszú időn keresztül a Batthyány család birtoka volt, emellett ide kötődik annak a főúri összeesküvésnek az emléke is, amelynek az volt a célja, hogy Hunyadi Mátyást megfosszák a királyi tróntól. A Batthyányak ősi fészke Burgenland legrégebbi vára, története közel 900 évre nyúlik vissza. A síkságból meredeken kiugró vulkáni kúp tetején kialakult fennsíkot a helyiek szerint az isten is arra teremtette, hogy várat építsenek rá, hiszen keresve sem lehetne megfelelőbb helyszínt találni erre a célra.

Ez Európa egyik legjobb állapotban megmaradt középkori utcája – képek

Ismerjék meg Anglia egyetlen bentlakásos könyvtárát

III. András hirtelen halálával halt ki végleg az Árpád-ház férfiága

A magyar középkori történelem első nagy dinasztiája, az Árpád-ház, III. András király Budán, 1301. január 14-én bekövetkezett hirtelen halálával férfiágon végleg kihalt. A kortársak közül sokan meggyőződéssel vallották, hogy a Velencében felnevelkedett III. András, akit a tartományurak kompromisszuma juttatott a trónra, valójában nem is Árpád vérvonalából származik, és e nagy dinasztia már 1290-ben, az excentrikus és kiszámíthatatlan IV. (Kun) László halálával kihalt. A történészek többségi álláspontja szerint azonban III. András, e jó szándékú és sokra hivatott király, aki reformjaival lefektette a 14. századi aranykorhoz vezető reendi ...

Kik voltak a sörkoptatók?

Ma már talán nem sokan tudják, kik voltak a sörkoptatók, holott a középkorban fontos szerepet töltöttek be: ők voltak ennek a keserű itókának a korabeli minőségellenőrei.

Különleges 12. századi kőleleteket tártak fel Borosjenőn

Különleges 12. századi kőleleteket tártak fel az erdélyi Borosjenőn. A leletegyüttest egy szakmai szimpóziumon mutatták be a Batthyány Lajos Alapítvány fővárosi székházában szerdán - közölte a Teleki László Alapítvány az MTI-vel.

Innen származhatott a horrorisztikus Csontkápolna „anyaga”

További középkori tömegsírokat tártak fel régészek a kelet-csehországi Kutná Horában. Szakértők szerint európai szempontból is jelentős és figyelemreméltó leletről van szó.

VIII. Henrik a kincstár majdnem teljes bevételét eltapsolta karácsonykor

A Tudor-korabeli Angliában a karácsonyi ünnepeknek igencsak megadták a módját, és nem is szorítkoztak csupán három napra. VIII. Henrik idején például csaknem két hétig mulatott és tömte magát az udvar, sőt, olyan esetről is hallani, amikor szinte az egész napot evéssel töltötte az angol arisztokrácia.

Ókori és középkori hajóroncsokat találtak az Égei-tenger mélyén

Így bűnhődtek a középkori Magyarország pénzhamisítói

A pénzverési jog a középkor folyamán féltve őrzött joga volt a magyar uralkodóknak, a legritkább esetben engedélyezték az autonóm, azaz önálló, nem királyi pénzverést. Éppen ezért mindenki, aki királyi engedély nélkül vert pénzt, vagy a királyi érméket körülmetszette, megkicsinyítette, majd azt forgalomba is hozta, pénzhamisítást követett el - Weisz Boglárka, a „Lendület" Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport vezetőjének tanulmánya a középkori pénzhamisítás meghökkentő világába vezeti be az olvasót.

Gurulni fog a nevetéstől, ha meglátja ezt a 600 éve élt férfit

Rekonstruálták egy 600 éve élt skót férfi arcát. Az eredmény alapján az elhunyt nem volt egy szívtipró alkat, különleges fejformája viszont beindította az internet népének fantáziáját.

A katharok földjén, Európa óriási középkori erődvárosában jártunk

Mit gondol, mi az egyik legfelkapottabb franciaországi utazási célpont Párizs után? Versailles? A bordeaux-i borvidék? Esetleg a francia Riviéra? Ezek is mind ott vannak a lista első helyezettjei között. Ám az egyik legnépszerűbb, izgalmas célpontot délkeleti irányban, Toulouse városától nem messze érdemes keresnünk. Az Okszitán régió szívében, Európa egyik legmonumentálisabb erődjében, az egyszerre igézően látványos és vonzóan misztikus Carcassonne-ban kalandoztunk egy hosszú hétvégén.

Szépséges középkori várost figyelnek a mindent látó szebeni szemek

Nagyszeben csupa titok és meglepetés. Erdély déli kapuja rendezett, akár az osztrák kisvárosok, azonban nincs benne az az idegenszerű érzés, amit a határ nyugati oldalán tapasztalhatunk. Otthonos, mintha mindig is ismertük volna égbenyúló tornyát és kacskaringós utcáit, és mégis, minden sarkon tud mutatni magából valami újat.

Egyszerűen összeroppant az uralkodás súlya alatt II. Lajos

Az utolsó Jagelló-házi király születésének körülményei legalább annyira ellentmondásosak, mint a fiatalon trónra ültetett uralkodó egész élete, halála, és az utókor megítélése. II. Lajos koraszülöttként jött világra és csak apja, II. Ulászló kitűnő orvosainak köszönhetően maradt életben. Ha hihetünk a legendáknak, disznógyomorból készült inkubátorba tették, és bár életben maradt, egész életére kihatott gyermekkorának megannyi tragédiája. Személyisége, szellemi képességei, politikai törekvései és az ország megvédésére tett erőfeszítései a mai napig vita tárgyát képezik. Egyesek szerint szánalomra méltó, felelőtlen ifjú volt, míg másook ...

A történelem egyik legszörnyűbb halálát halhatta ez a fiatal férfi

Valószínűleg a világtörténelem legborzalmasabb halálát halhatta az a 13. században élt férfi, akinek a testére egy Milánó közeli katedrális sírkertjében találtak rá.

Középkori ingatlanmaffia működhetett Vecsésen a XIV. században

A birtokviták bizonyos értelemben meghatározó részei voltak a középkor világának, hiszen a föld használati joga képezte a társadalmi berendezkedés egyik tartópillérét. Hiába vonatkozott azonban számos regula azok forgalmára, úgy látszik, ez akkor sem akadályozta meg az ügyeskedőket abban, hogy tiltott módszerekkel, szinte szervezett módon próbáljanak meg ügyeskedni a tulajdon- és használati viszonyokkal.

Tévhitek a katolikus egyház történetéből

„Mától minden másképp volt!” Ez a történelemszemlélet sokunkat a kommunizmus időszakára emlékeztet, azokra az időkre, amikor a múltat gyakran ideológiai alapon alakították át. Ez a gyakorlat azonban jóval a kommunizmus megjelenése előtt népszerűvé vált, a kommunisták csak tökéletesre fejlesztették. Összeszedtünk néhány példát arra, hogy milyen tévhitek élnek tovább napjainkban is, annak ellenére, hogy az internet segítségével, bármikor ellenőrizhetőek lennének a tények. 

Ellopták az elátkozott középkori harangot Harry Potter szigetéről

A legenda szerint egy távoli skót szigeten a korai középkorból származó harang kétszáz éves átokkal sújt mindenkit, aki eltávolítja azt a helyéről. Ez a mítosz láthatóan nem zavarta azt a tolvajt, aki eddig ismeretlen okból ellopta az ereklyét. A történészek most abban reménykednek, hogy az átok tényleg hatásos és működik.

Gyerünk Székesfehérvárra! Király lesz!

Koronázd meg a nyarat a Székesfehérvári Királyi Napokon! Koronázási ünnep, középkori forgatag, zene, tánc, fényjátékok, óriásbábok, történelmi felvonulás, függőleges mesék, sakkszínház... Király lesz!

Középkori „Facebookot” készítettek svájci és német tudósok

Mintegy 60 ezer középkori diplomás életútjából készített adatbázist egy német és svájci kutatócsoport, feltérképezve a korabeli tanult emberek kapcsolati hálóját is.

Különleges könyvtárak a nagyvilágból, ahol az olvasáshoz plusz élmény jár

Van könyvtár, amelynek polcain aludni is lehet, egy másikba csak papucsban szabad belépni, és amíg Kínában a metro zakatolása közben kínálgatnak a szerelvények falai olvasnivalót, addig Egyiptomban  a legősibb kéziratok és kódexek között bolyonghatunk. Egyszer már összegyűjtöttünk 13 gyönyörű épületet a nagyvilágból, amelyek minden könyvmoly szívét megdobogtatják, most néhány újabb különleges könyvtárat mutatunk olvasóinknak.

Kiderült, ki lehetett valójában a legendás Artúr király

Artúr király uralkodása Britannia és a lovagok aranykorának számított. Az artúri legenda egy kelta hősről szól, aki sikeres hadvezérként állt helyt egy zűrzavaros és gyakran erőszakos világban, valamikor 410 körül. A kerekasztal lovagjainak kalandjai és hőstettei szinte egész Európát lázban tartották. A várva várt uralkodó a férfias hűség és a vezér megtestesítője volt, alakja azonban a történészek számára azóta is összetett és lebilincselő rejtély. Egy most felbukkant, 1300 éves svájci kézirat azonban „vitathatatlan bizonyítékot" szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a legendás Artúr király valójában egy hatodik századi skót király, Aiiden ...

Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok XXXV.

2019. július 12-13-14. ismét fergeteges időutazásra készül Visegrád. Idén nyáron 35-ik alkalommal várja közönségét Európa egyik legrangosabb történelmi fesztiválja.

Tudja-e, melyik a legépebben fennmaradt hazai földvárunk?

Szabolcsban található a legépebb állapotban fennmaradt a honfoglaló magyarok által épített földvár Magyarországon. Ez a kiemelkedő jelentőségű történelmi emlék több szempontból is egyedülálló.

Súlyos tévedés, hogy sötét lett volna a középkor

A középkori emberek nem hitték azt, hogy a Föld lapos és az inkvizíció sem vérengzett a tudományos gondolatok vagy felfedezések miatt. Sőt, pont az egyház tette lehetővé az oktatás révén egyes tudományágak, többek között a matematika és a filozófia virágzását. A legfrissebb kutatások szerint a középkor egyáltalán nem az intellektuális stagnálás, a babona és a tudatlanság kora volt, hanem egy tudományos forradalom időszaka. James Hannam, fizikus és a tudománytörténész adott interjút az Origónak, amelyben lerántotta a leplet néhány közismert mítoszról.

Ismeretlen középkori magyar várat tárnak fel Nógrádban

Az 1200-as években épült Baglyaskő várának feltárásán dolgozik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Salgótarjánban, a leleteket kiállításon mutatják majd be - tájékoztatta az MTI-t az igazgatóság osztályvezetője hétfőn.

220 év után újra főzik a világ legkalandosabb történetű sörét

Belgium régóta kitüntetett figyelmet élvez a sörkedvelők körében is, hiszen a különleges főzetek előállításának évezredes tradíciói vannak ott, melyek életben tartásában - és jelenlegi kereskedelmi hasznosulásukban - elsősorban az apátsági sörfőzdék járnak az élen, néhány nagyobb sörgyár támogatásával. Most viszont még belga viszonylatban is igazi sörkülönlegességet mutattak be Grimbergen városának apátságában: egy olyan nedűt, amelynek rendszeres készítése a XII. századig nyúlik vissza, és aminek eredeti receptjét jó ideig elveszetnek hitték.

Hadsereg élén tért vissza menyasszonyáért a hoppon maradt vőlegény

A középkori magyar történelem nagy dinasztiái, az Árpád-ház, az Anjouk, a Jagellók és a Hunyadiak korában egyetlen kivételt leszámítva, mindig csak férfiak ültek a Magyar Királyság trónusán. Nem csak a hazai, hanem az egyetemes históriában is a férfiuralom dominált, ám időnként akadtak híres kivételek, gondoljunk csak például Kleopátrára, Zénóbiára, vagy a korai újkor egyik legsikeresebb királynőjére, angliai I. Erzsébetre, akik nem egyszer az „erősebb" nemet megszégyenítő rátermettséggel kormányozták országukat, vagy birodalmukat. A magyar történelemben az államalapítás után több mint három és fél évszázadnak kellett eltelnie a korronás ...

Ezen az estén belekóstolhatnak a középkorba

Oltásellenesnek lenni nem magánügy

Időről időre hallunk kanyaró miatt életéért küzdő babáról, K-vitamin beadásának elmaradása miatti gyermekhalálról, nemrég pedig a bárányhimlő oltás legnagyobb olasz kritikusa került kórházba - bárányhimlővel.

Vaddisznók túrták ki a mohácsi csata idején elásott kincseket

A szlovákiai Kócs-hegységben lévő Likavka mellett egy pénzgyűjteményt túrtak elő a föld alól a vaddisznók, amely nagy mennyiségű ezüstdénárból és két aranyérméből állt. A kincsekre egy házaspár talált rá kirándulás közben - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Csodaszép középkori kehely érkezett Diósgyőrbe

Máig titokzatos homály fedi II. Lajos király halálának körülményeit

A mohácsi csata, a magyar történelem egyik legjobban ismert ütközete választóvonalnak számít a hazai históriában. A mohácsi vész egyebek mellett azért emelkedik ki történelmünk más hadi eseményei közül, mert nem volt még egy olyan csata, amelyben annyira érzékeny veszteség érte volna a Magyar Királyság politikai vezető rétegét, mint a Mohács melletti síkon 1526. augusztus 29.-én lezajlott ütközetben. Mohácsnál a magyar királyi haderő megrendítő vereséget szenvedett Szulejmán szultán és Ibrahim pasa nagyvezír hadaitól; odaveszett mindkét fővezér, Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György szepesi gróf, Szalkai László esztergomi érrsek ...

Egy pürroszi diadal, amibe belerokkant a győztes: a muhi csata

A kereken 778 éve 1241.április 11-én elkezdődött, és Batu kán mongol hadai, valamint IV. Béla király csapatai között vívott muhi csata, mint a magyar történelem egyik legnagyobb, Mohácshoz hasonló sorsfordító csapása él a hazai történelmi emlékezetben. A kép azonban ennél jóval árnyaltabb . A két napig zajló öldöklő küzdelemben ugyan Batu kán kerekedett felül a magyar királyi haderőn, de az elszánt magyar ellenállás miatt csak egy hajszál választotta el a mongol kánt a vereségtől. A muhi csatát követő „tatárdúlás" noha megrendítő károkat okozott az országnak, de Batu kán az őt ért súlyos veszteségek miatt nem válthatta valóra nagy ttervét: ...

Top 5 összeesküvés-elmélet, amikről muszáj tudnod!

A butaságnak legalább ezer arca van. Vannak a tanulatlan emberek, a tájékozatlan emberek, a félművelt emberek. És vannak a személyes kedvenceim, akik mellett nem lehet elmenni egy sírva röhögős facepalm nélkül - igen, ők az összeesküvéselmélet-hívők.

Tudja-e, hogy melyik Európa legnagyobb téglavára?

A Magyar Királyság végvári rendszere, valamint az ország belsejében található erődítmények jelentős része súlyos károkat szenvedett az oszmán hódoltság, illetve a 17. század végi nagy visszafoglaló háborúk idején. Az épségben maradt erősségek többségét pedig a török kiűzése után I. Lipót császár robbanttatta fel az 1697-től kibontakozó Habsburg-ellenes kuruc mozgalomtól tartva. Ez az oka annak, hogy hazánk területén csak nagyon kevés középkori vár maradt fenn teljes épségében.

Mátyás király előre látta a 19. századot

Kereken 555 éve, 1464. március 29-én a székesfehérvári bazilikában az esztergomi érsek az ősi közjogi hagyományt követve a Szent Koronával hivatalosan is minden magyarok királyává koronázta az ekkor már hét éve trónon ülő Hunyadi Mátyást. Nincs még egy olyan királyunk, akihez annyi legenda és népmese fűződne, mint a magyar történelem máig legnépszerűbb uralkodójához, Hunyadi Mátyás, az „Igazságos" személyéhez. Mátyás rendkívül széleskörű műveltségével, politikai tehetségével, és kiváló - ma úgy mondanánk - kommunikációs képességével messze kiemelkedett kortársai közül, és legalább két évszázaddal megelőzte saját korát, a 15. századot.

A vikingek korából származó hajót találtak Oslo közelében

Feltehetően a vikingek korából (793-1066) származó hajót találtak a földbe temetve Oslo közelében - közölték norvég illetékesek.

Tudja-e, hogy melyik az első magyar Biblia-fordítás?

Az első magyar bibliafordítás, az úgynevezett Huszita Biblia, a huszita mozgalom egyetlen fennmaradt magyar nyelvű emléke, melyet az inkvizíció elől menekülő két magyar szerémségi pap fordított le latinról magyar nyelvre.

Tudja-e, hogy melyik a legrégebbi magyar oklevél?

Hazánk legkorábbi, a 11. század elejéről származó oklevelét a Magyar Nemzeti Levéltárban őrzik. A becses dokumentum Szent István korának leghitelesebb írásos emléke, és a Magyar Királyság hivatali írásbeliségének egyik legelső, jogi írásbeliségünknek pedig a legrégibb darabja, ami egyben a legkorábbi hazai nyelvemlékünk is.

Tudja-e, hogy melyik a legkorábbi magyar nyelvű kéziratunk?

A legkorábbi magyar nyelvű kéziratot az 1800-as években fedezte fel egy gimnazista, amikor könyvekkel dobálóztak, és pont ezt vágta hozzá az egyik osztálytársa. A Jókai-kódex nemcsak a legrégebbi magyar nyelvű kézirat, hanem a legkorábbi könyvnyi terjedelmű magyar szöveg.

Csipkedjük magunkat, ha látni akarjuk a középkort!

Középkori feljegyzések tárják fel az izgalmas érseki levelezéseket

Egy középkori apáca megjátszotta halálát, miközben elmenekült a kolostorból, hogy élvezhesse testi örömöket az életben. Egy egyházi méltóság fegyvert fogott IV. Henrik ellen, és tettéért hamarosan kivégezték. Bár ezek a történetek pont úgy hangzanak, mintha egy romantikus vagy épp egy kalandregényből olvasnánk fel őket, mégis megtörténtek a 14. századi Angliában, amelyet most középkori levelezések tárnak fel.

Ritka értékes lelet hevert a szennyvízcsatorna alatt

Fantasztikus lelet került elő a dániai Aalborg szennyvízcsatornájából a napokban: az egyik cső alatt egy középkori kard hevert, amire az egyik tervező mérnök és munkatársa figyelt fel. A helyszínre érkező régészek alig hittek a szemüknek, amikor megpillantották az 1100-as évekből származó, középkori kincset.

Hogyan vált Magyarország aranynagyhatalommá a középkorban?

Magyarország területén az ókor óta ismeretesek az aranylelőhelyek. Írásos és régészeti adatok alapján tudjuk, hogy a Kárpát-medencében az aranyat már az ókorban is ismerték és termelték az itt élők. Árpád-házi királyaink Szent István törvényei alapján szabályozták a bányászatot, és különös figyelmet fordítottak a nemesfémbányászatra.

Tudja-e, miért repülnek seprűnyélen a boszorkányok?

Furcsán pikáns arra a válasz, hogy a régi legendák szerint miért is repülnek seprűnyélen a boszorkányok.

Tudta-e, nemcsak Párizs, hanem Canossa is megért egy misét?

Az ismert szólás-mondás szerint Kanosszát járni annyit tesz, mint megalázkodva bocsánatot kérni. A töredelmes bocsánatkérésre utaló kifejezés eredete a korai középkor egyik legélesebb küzdelmére, a Nagy Károly megkoronázása után kiteljesedő, és a 11. század végén, illetve a 12. század elején kicsúcsosodó invesztitúraharcra, a világi vagy az egyházi hatalom primátusáért folytatott háborúskodásra vezethető vissza.

Miért lett Velence a középkor legnagyobb kereskedőállama?

A középkori Velencét az állam egysége és mindenre kiterjedő irányítása emelte ki és különböztette meg a többi kortárs itáliai várostól. A hivatalosan 452-ben alapított korábbi városállam eleinte a Bizánci Birodalom fennhatósága alá tartozott, és onnan vették át az államirányítási modellt. A középkori Európában, ahol a feudum, vagyis a föld volt az alapja mindennek, a szigetekre épült Velence hátrányból indult. Későbbi nagyságát kereskedelmi hálózata sokszínűségének, valamint vezetői emberi kvalitásának, illetve a pontosan, gyorsan és időben végrehajtott változtatásoknak köszönhette.

Kék foga árulta el a középkor ismeretlen festőnőjét

Egy ezeréves női csontváz vizsgálatakor talált kék fog árulkodik arról, hogy a középkori Európában a nők sokkal nagyobb szerepet játszhattak a kéziratok megszületésében, mint azt eddig vélték a kutatók.

Tudja, melyik déli szomszédunknál fizethet ma is nyesttel?

A világ pénznemei jellemzően - ha nem is kizárólagosan - két tulajdonságuk valamelyike után kapták nevüket. Ezek egyike a súly, a másik pedig a pénzeken ábrázoltak. Magyarország egyik déli szomszédjában ez utóbbira vezethető vissza a mostani pénzeken látható minta. A nyest azonban nemcsak szimbolikus jelentősége miatt került fel a korábban vert pénzekre. Az állat, pontosabban annak bőre, értékes fizetőeszköz volt a régi időkben.

Pápai kém lehetett az ősmagyar haza felkutatására indult szerzetes

A történelem iránt érdeklődők számára Julianus, a magyarok őshazájának tartott Magna Hungariát megtaláló barát neve minden bizonnyal ismerősen cseng, pedig szinte alig tudunk valamit a híres 13. századi dominikánus szerzetesről. Julianus, miután 1236. december 27-én visszaérkezett kalandos ázsiai útjáról, azonnal kihallgatást kért IV. Béla királytól, akinek nemcsak arról számolt be, hogy megtalálta a magyarság Ázsiában maradt szórványát, hanem azt a nyugtalanító hírt is megosztotta az uralkodóval, miszerint a Kínai Császárságot leigázó Mongol Birodalom Európa megtámadására készül.

A Szentírás még nem említi, hogy mikor született Jézus

A karácsony a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus megszületésének napja, aminek évezredekre nyúlik vissza a hagyománya. Az ókeresztény egyházi vezetők beolvasztották Jézus születésének ünnepét a pogány, nem keresztény tradíciókba, a téli napforduló ünnepébe. Ettől kezdve a karácsonyi tradíciók jelentősen megváltoztak az idők folyamán, és így alakult ki az ünnep jelenlegi formája, kicsit több mint száz éve.

Jóval nagyobb a mai macskák mérete, mint viking őseiké

A Koppenhágai Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a háziasított macskák a történelem évszázadai során jó néhány centimétert nőttek. A most felbukkant, közel kétezer éves maradványok szerint mintegy 16 százalékkal termetesebbek, mint viking elődeik.

Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?

A Magyar Királyság csaknem egy évezredes története az utolsó magyar fejedelem, István 1001. január elsején történt megkoronázásával vette kezdetét, és 1918. november 13-án szűnt meg IV. Károly, az utolsó magyar király eckartsaui nyilatkozatával. A királyság csaknem 918 éves fennállása alatt akadt olyan uralkodónk, akinek még két hónap sem adatott meg ahhoz, hogy fején viselje a koronát, ám vele szemben a leghosszabb ideig uralkodott királyunk két emberöltőt is eltöltött a trónon.

Minden vonásában egy középkori város mini modellje

A maga mintegy húsz lakosával méltán érdemelte ki Hum a világ legkisebb városa elnevezést. A gazdag történelmi emlékekkel rendelkező horvátországi település az építészet és a középkori kultúra szimbóluma. Csupán 550 kilométerre fekszik Budapesttől.

A magyar király, aki megszerezte Szent Pál holttestét

I. (Nagy) Lajos király több kolostort is építtetett az ő legkedvesebb szerzetesrendje, az Első Remete Szent Pál Rend, közismert nevükön a pálosok számára. A magyar történelem egyik legnagyobb formátumú uralkodója Márianosztrán nemcsak kolostort és templomot alapított az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend számára, hanem a rend névadója, Szent Pál holttestét is megszerezte nekik ereklyeként.

Ritka aranykincsre bukkantak Bulgáriában

Egy ritkaságszámba menő, 800 éves arany ereklyetartó mellkeresztet találtak egy nemrég feltárt középkori templom maradványai közt a bulgáriai Veliko Tarnovóban.

Tudja, melyik volt a legtöbb áldozatot követelő magyarországi merénylet?

A magyar történelem sem mellőzi a hosszú évszázadokra visszanyúló merényletek krónikáját. A középkortól a 20. század elejéig elsősorban a koronás fők, vagy az ország politikai életében befolyásos szerepet játszó főrendek és államférfiak estek az ilyen-olyan cselszövések áldozatául. Ehhez képest az ártatlan, hétköznapi embereket célba vevő terrorizmus már a modern kor, a 20. század „találmánya", amiből természetesen Magyarország sem maradt ki.

Megdöbben, ha megtudja, hogy ki volt a Tower utolsó foglya

A Tower, a brit főváros egyik legrégebbi és leghíresebb épületének vaskos falai megannyi történelmi dráma emlékét őrzik. A koraközépkori várkastély nemcsak az angol uralkodók királyi rezidenciájaként, hanem a brit történelem számos főrangújának börtönéül, sőt siralomházaként is szolgált, egészen a 18. század végéig. A patinás várbörtön súlyos ajtaja azonban a második világháború vérzivataros éveiben még egyszer kinyílt, személyesen Winston Churchill utasítására.

Hová tűnhetett a bankárlovagok kincse?

A történelem egyik rendkívül izgalmas fejezete a templomos lovagokhoz kötődik. Hihetetlen történetek terjedtek róluk már abban a korban is, amelyben éltek, később pedig romantikus és a misztikum ködébe vesző legendák hősei lettek. A templomosok rendje két évszázados fennállása alatt a katonáskodás mellett a pénzügyek terén is szép eredményeket ért el, szabályos bankrendszert tartott fenn és mérhetetlen vagyont halmozott fel. Túl nagyra nőttek azonban, ez okozta később a vesztüket is. Állítólagosan elrejtett kincseiket pedig a mai napig keresik a kalandorok szerte a világban.

Tudja-e, hogy melyik Magyarország legkisebb városa?

A falu és város közötti különbségre önmagában a lakosság lélekszáma alapján igen nehéz lenne valamiféle törvényszerűséget megfogalmaznunk. Amíg a budai hegyek tövében fekvő nagyközség, Solymár lakossága több mint tízezer főt tesz ki, addig az ország legkisebb városában alig valamivel több, mint ezren laknak. Magyarország legkisebb városai között olyan települést is találhatunk, ami egykor királyi székhely, és a Szent Korona őrzési helye volt.

Hogyan finanszírozták a keresztes hadjáratokat?

Az első keresztes hadjárat során – 1095-ban – több tízezren indultak el a Szentföldre. A kezdeményezésnek a vallási mellett politikai és gazdasági okai is voltak. Ezek közül az egyik legfontosabb a bizánci hadsereg veresége volt 1071-ben a manzikerti csatában, a mai Törökország keleti részében, ahol a szeldzsukok győzték le őket. Bizánc elveszítette fennhatóságát Szíria északi része és Kis-Ázsia fölött, de a keresztény Európa már ezt megelőzően is engedett át fontos területeket a muzulmánoknak. A nyolcadik században Észak-Afrika, Palesztina, Szíria és Spanyolország jelentős része muszlim fennhatóság alá került. Bizánc irányítását 10085-ben ...

Gigantikus prehistorikus temetkezési helyre bukkantak

Nagyjából ezer sírból álló ősi temetkezőhelyet tártak fel Albániában egy gázvezeték építésekor: a különleges lelőhely betekintést enged az ország ötezer éves történelmébe.

Az utolsó vacsora asztalterítője lenne a rejtélyes torinói lepel?

A torinói lepel elismert szakértője, John P. Jackson amerikai fizikus tartott előadást kutatásairól szombaton Budapesten, a Szent István-bazilikában. A kutató 1978-ban részt vett a Krisztus halotti leplének tartott relikvia tudományos módszerekkel elvégzett vizsgálatában. A különleges ereklye számos olyan jellegzetességgel rendelkezik, amelyek keletkezésére mind a mai napig nincs megnyugtató válasz.

Ősi, letűnt civilizáció építményét rejtette egy tó

Nem mindennapi titkokat őrzött évszázadokig a törökországi Iznik-tó. Néhány légi felvételnek hála, fény derült egy ősi építmény létezésére, amelyet azóta intenzíven tanulmányoznak az archeológusok.

A kannibalizmus ezernyi hátborzongató arca

Talán kevés annyira hátborzongató és taszító dolog akad az emberiség kultúrtörténetében, mint a kannibalizmus. Annak ellenére, hogy a kannibalizmus még napjainkban is társadalmi tabutémának számít, a történelem azonban azt mutatja, hogy ez sokkal összetettebb és meglepőbb jelenség, mintsem azt gondolnánk.

Tudja-e, hogy ki volt valójában Toldi Miklós?

Arany János Toldi című elbeszélő költeményében, valamint az Ilosvai Selymes Péter regényes énekében szereplő Toldi Miklós nem kitalált alak, hanem bizony létező személy volt, Nagy Lajos király híres lovagja.

Óriásfarkasok és sárkányok: történelem a Trónok harcában

A kitalált királyságok, a gyakran túlzottan is erőszakosnak tűnő cselekmények, a dráma és a mágia furcsa egyvelege jellemzi a népszerű sorozat, a Trónok harca eseményeit. Bármilyen furcsa, de több igazság akad bennük, mint azt elsőre gondolnánk. Most bemutatjuk azokat a történelmi személyeket, helyeket és fogalmakat, amelyek meglepően hasonlítanak az író, George R. R. Martin rendkívül gazdag fantáziavilágához.

Tudja-e, hogy ki volt a magyar történelem igazi pünkösdi királya?

A legrövidebb ideig uralkodó királyunk mindössze 24 napot ült a magyar trónon. II. Károly, Nagy Lajos király gyámfia, akit rövid uralkodása miatt méltán emlegetnek a magyar történelem pünkösdi királyaként, udvari összeesküvés, illetve merénylet áldozata lett.

Akikért a harangok szólnak délben

1456. július 22-én Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek a három évvel korábban Bizáncot elfoglaló II. Mehmed oszmán szultán török hadaira. A hős magyar hadvezér, Hunyadi János várból kitörő nehézlovassága, valamint Kapisztrán János keresztes hadának utolsó nagy egyesített rohamában kis híján a hódító padisah, "Fatih" Mehmed is életét vesztette. A világraszóló diadal hírére egész Európában megkondultak a harangok, a törökök pedig közel 70 évig nem merték megkockáztatni a Magyar Királyság határának átlépését.

Hamisítvány a világ legtitokzatosabb ereklyéje?

Egy most megjelent tanulmány azt állítja, hogy legnagyobb valószínűség szerint középkori hamisítvány a Krisztus halotti lepleként számontartott torinói lepel, amelyet ezúttal törvényszéki vizsgálatnak vetettek alá a kutatók, kizárólag a vérnyomoknak vélt vörös foltokra koncentrálva a relikvián.

A váci Memento Mori kiállítás múmiái is Budapestre jönnek

Ókori egyiptomi, inka, középkori német és a természetes úton konzerválódott váci múmiákat is megtekinthetik az érdeklődők a Világ Múmiái Kiállításon, amely augusztus 16-án nyílik Budapesten, a Komplex rendezvényközpontban.

Tudja-e, hogy miért került Tell Vilmos a magyar kártyára?

George Washingtonhoz hasonlóan a szabadságért harcolt, és elképesztő bátorsággal hasította ketté a saját fia feje tetejére elhelyezett almát száz lépés távolságból a számszeríjával. A svájci hős, Tell Vilmos nem véletlenül vált nemzeti jelképpé. De hogyan került a magyar kártya makkfelső-lapjára?

Tudja-e, hogy kiről nevezték el a bernáthegyi kutyát?

A rumoshordóval ábrázolt kutya, amely Svájc fővárosában, Bernben, a természettudományi múzeumban állandó tárlattal is rendelkezik, egy szerzetesről kapta közismertté vált fajtanevét.

Tudja-e, hol található az elátkozott forrás, amiben minden kővé válik?

Az Egyesült Királyság területén több olyan régi és legendás forrás is található, amiben megkövesednek a beléjük került tárgyak. A múltban úgy tartották, hogy e „kutakat” gonosz varázslat sújtja, ezért a középkor embere sohasem kockáztatta meg, hogy az „elátkozott” kutak vizéből merítsen.

Az erényöv titkos története

Az erényöv ötlete a keresztes hadjáratok során lett igazán népszerű, amikor a katonák évekre elhagyták a feleségüket és háborúba indultak. De vajon ez a „biztonsági" eszköz a sötét középkor kegyetlenkedése, vagy csupán egy legenda? És vajon hogyan viselték a nők az erényöv viselésével járó higiéniai és egészségügyi problémákat?