2019.12.08.
MáriaGalileo Galilei
címke rss- kapcsolódó címkék:
- csillagászat
- Isaac Newton
- NASA
- Jupiter
- Föld
Tévhitek a katolikus egyház történetéből
„Mától minden másképp volt!” Ez a történelemszemlélet sokunkat a kommunizmus időszakára emlékeztet, azokra az időkre, amikor a múltat gyakran ideológiai alapon alakították át. Ez a gyakorlat azonban jóval a kommunizmus megjelenése előtt népszerűvé vált, a kommunisták csak tökéletesre fejlesztették. Összeszedtünk néhány példát arra, hogy milyen tévhitek élnek tovább napjainkban is, annak ellenére, hogy az internet segítségével, bármikor ellenőrizhetőek lennének a tények.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Már megépítése óta, több mint nyolcszáz éve dől a pisai ferde torony
Szinte bármikor, ha ellátogatunk az olaszországi Pisa városába a Piazza del Duomo turistalátványosságát megcsodálni, egészen biztosan látunk majd egy-egy turistát, aki szinte ugyanabban a stílusban pózol egy fényképhez. A székesegyház szemmel láthatóan ferde harangtornya felé nyújtja a kezét, mintha a puszta erejével tartaná azt. A pisai ferde torony a világ egyik leghíresebb épülete, bár az építőinek eredeti elképzelése egészen mást mutatott. 1173. augusztus 9-én, ezen a napon kezdték meg az építését.
Súlyos tévedés, hogy sötét lett volna a középkor
A középkori emberek nem hitték azt, hogy a Föld lapos és az inkvizíció sem vérengzett a tudományos gondolatok vagy felfedezések miatt. Sőt, pont az egyház tette lehetővé az oktatás révén egyes tudományágak, többek között a matematika és a filozófia virágzását. A legfrissebb kutatások szerint a középkor egyáltalán nem az intellektuális stagnálás, a babona és a tudatlanság kora volt, hanem egy tudományos forradalom időszaka. James Hannam, fizikus és a tudománytörténész adott interjút az Origónak, amelyben lerántotta a leplet néhány közismert mítoszról.
Elveszett levél leplezi le Galilei nagy átverését
Galileo Galilei tisztában volt azzal, hogy a Föld kering a nap körül, és nem fordítva, ahogy azt akkoriban állították. Épp ezért tudta azt is, hogy ez egy igen veszélyes állítás, amivel nem árt vigyázni. Most egy igen hosszú, és eddig elveszettnek hitt levél tárja fel, hogyan próbálta meg az itáliai természettudós becsapni az inkvizíciót.
A lángész, aki a tudomány miatt lett Sir, és sohasem nősült meg
Háromszázhetvenöt éve, 1643. január 4-én született Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, a tudománytörténet egyik legnagyobb lángelméje, akit elsőkét emeltek lovagi rangra tudományos munkásságáért.
A németalföldi látcsőtől az űrteleszkópok birodalmáig
Már az ókori keleti birodalmakban is megbecsült tudománynak számított a csillagászat. Az óegyiptomi tudós papok például a Sirius állásából számították ki a Nílus várható áradásának idejét, Mezopotámiában pedig hatalmas csillagvizsgálókat építettek. Az égitestek vizsgálatánál azonban egészen a 16. század végéig, kizárólag a szögmérő műszerekre és órákra, valamint a puszta szemükre hagyatkozhattak az asztronómusok. A távcső feltalálása alapjaiban rengette meg a hagyományos világképet.
Tudja, mi köze a Subarunak az univerzumhoz?
Több patinás autógyár márkajelzése stilizált csillagot ábrázol, így többek között a Daimler AG, vagy a Chrysler jól ismert logója. A japán Subaru azonban nem elégedett meg egyetlen csillaggal, hanem egy egész csillagképet tett meg autómárkái jelzésének.
Tudja-e, hogy ki mérte meg először a fény sebességét?
A Föld központi helyzetét feltételező, évezredes arisztotelészi tant Kopernikusz heliocentrikus világképe döntötte meg a 16. század derekán. A rá következő évszázadban a távcsöves megfigyelések forradalmat indítottak az asztronómiában, amelynek egyik legkiemelkedőbb eredménye a fény terjedési sebességének felismerése volt, a 17. század második felében.
Hatalmas sós óceán lehet a Jupiter legnagyobb holdján
Hatalmas, a földinél tízszer mélyebb sós vizű óceán lehet a Jupiter, egyben a Naprendszer legnagyobb holdján, a Ganymedesen egy vastag jégkéreg és a sziklás felszín közé szorulva - jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA a Hubble űrteleszkóp friss kutatásaira támaszkodva.
Több mint 80 éve figyelik a csepegő kátrányt
A világ legrégebb óta folyó kísérletei arra emlékeztetnek, hogy a tudomány művelése sok esetben inkább maratonhoz, mint rövidtávfutáshoz hasonlítható. A Nature összeállítása a tudományos megfigyelés élő történelméről.