2021.01.22. péntek
ArtúrGalileo Galilei
címke rss- kapcsolódó címkék:
- csillagászat
- tudománytörténet
- inkvizíció
- Isaac Newton
- Kopernikusz

Az első csillagászati távcső, ami megváltoztatta a világot
Négyszáztizenegy éve, 1610. január 7-én éjjel a neves firenzei fizikus, Galileo Galilei frissen épített távcsövét az éjszakai égbolton tündöklő bolygófejedelem, a Jupiter felé fordította. Amit a teleszkóp látómezejében látott, mélyen megdöbbentette a tudóst; az apró korongként fénylő Jupiter szoros közelségében három parányi „csillag" ragyogott. Másnap este nagy izgalommal ismét a Jupiterre célozta távcsövét, de a „csillagok" ekkor már másként helyezkedtek el a bolygó mellett, mint ahogyan azt az előző nap éjjelén látta. Galilei ebből azonnal rájött, hogy az apró égitestek a Jupiter körül keringenek. Korszakalkotó felfedezése véglegg ...
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Csillagászati forradalom volt a Neptunusz felfedezése
A Naptól számított nyolcadik, utolsó óriásbolygó, a Neptunusz, a távcső 17. század elején történt feltalálása után még csaknem két és fél évszázadig láthatatlan maradt a csillagászok számára. Pontosabban fogalmazva, nem is annyira láthatatlan, hanem inkább felismerhetetlen bolygónak bizonyult, amelynek létezését az 1781-ben felfedezett Uránusz keringésében mutatkozó zavarok matematikai modellezésével Urbain Le Verrier jósolta meg olyan pontosan, hogy Johann Galle, a berlini obszervatórium csillagásza 1846. szeptember 23. éjjelén pont ott találta meg az ismeretlen bolygót, ahol Le Verrier számításai szerint lennie kellett.
Kézzelfogható közelségbe került a világegyetem
Alkalmazást fejlesztett a Pannon Csillagda. Ahogy azt a szakemberek ígérik, a helyszínen alkalmazható applikáció segítségével mostantól még nagyobb élmény és kaland a kiállítások bejárása.
Így látták őseink a csillagokat
A csillagászat több ezer éves múltra tekint vissza, azonban számos olyan múltbéli történés és nézet még nem látott napvilágot, amely egyébként nagyban befolyásolta a mai asztronómia kialakulását. A szakértők ősi leleteket keltettek életre modern CGI technológiával, hogy összegezzék azokat a mérföldköveket, amelyeknek a modern csillagászatot köszönhetjük.
- címkék:
- Ptolemaiosz
- Benedetto Castelli
- William Herschel
- csillagászat
- mitológia
- katolikus egyház
- Kopernikusz
- Római Birodalom
- üstökös
- eretnekség
- Galileo Galilei
- ókori rómaiak
- asztrológia
- ókori Egyiptom
- inkvizíció
- Stonhenge
- asztronómia
- ókori görögök
- asztrolábium
- antik világ
- számítógépes grafika
- Címkefelhő »
Tévhitek a katolikus egyház történetéből
„Mától minden másképp volt!” Ez a történelemszemlélet sokunkat a kommunizmus időszakára emlékeztet, azokra az időkre, amikor a múltat gyakran ideológiai alapon alakították át. Ez a gyakorlat azonban jóval a kommunizmus megjelenése előtt népszerűvé vált, a kommunisták csak tökéletesre fejlesztették. Összeszedtünk néhány példát arra, hogy milyen tévhitek élnek tovább napjainkban is, annak ellenére, hogy az internet segítségével, bármikor ellenőrizhetőek lennének a tények.
Már megépítése óta, több mint nyolcszáz éve dől a pisai ferde torony
Szinte bármikor, ha ellátogatunk az olaszországi Pisa városába a Piazza del Duomo turistalátványosságát megcsodálni, egészen biztosan látunk majd egy-egy turistát, aki szinte ugyanabban a stílusban pózol egy fényképhez. A székesegyház szemmel láthatóan ferde harangtornya felé nyújtja a kezét, mintha a puszta erejével tartaná azt. A pisai ferde torony a világ egyik leghíresebb épülete, bár az építőinek eredeti elképzelése egészen mást mutatott. 1173. augusztus 9-én, ezen a napon kezdték meg az építését.
Súlyos tévedés, hogy sötét lett volna a középkor
A középkori emberek nem hitték azt, hogy a Föld lapos és az inkvizíció sem vérengzett a tudományos gondolatok vagy felfedezések miatt. Sőt, pont az egyház tette lehetővé az oktatás révén egyes tudományágak, többek között a matematika és a filozófia virágzását. A legfrissebb kutatások szerint a középkor egyáltalán nem az intellektuális stagnálás, a babona és a tudatlanság kora volt, hanem egy tudományos forradalom időszaka. James Hannam, fizikus és a tudománytörténész adott interjút az Origónak, amelyben lerántotta a leplet néhány közismert mítoszról.
Elveszett levél leplezi le Galilei nagy átverését
Galileo Galilei tisztában volt azzal, hogy a Föld kering a nap körül, és nem fordítva, ahogy azt akkoriban állították. Épp ezért tudta azt is, hogy ez egy igen veszélyes állítás, amivel nem árt vigyázni. Most egy igen hosszú, és eddig elveszettnek hitt levél tárja fel, hogyan próbálta meg az itáliai természettudós becsapni az inkvizíciót.
A lángész, aki a tudomány miatt lett Sir, és sohasem nősült meg
Háromszázhetvenöt éve, 1643. január 4-én született Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, a tudománytörténet egyik legnagyobb lángelméje, akit elsőkét emeltek lovagi rangra tudományos munkásságáért.
A németalföldi látcsőtől az űrteleszkópok birodalmáig
Már az ókori keleti birodalmakban is megbecsült tudománynak számított a csillagászat. Az óegyiptomi tudós papok például a Sirius állásából számították ki a Nílus várható áradásának idejét, Mezopotámiában pedig hatalmas csillagvizsgálókat építettek. Az égitestek vizsgálatánál azonban egészen a 16. század végéig, kizárólag a szögmérő műszerekre és órákra, valamint a puszta szemükre hagyatkozhattak az asztronómusok. A távcső feltalálása alapjaiban rengette meg a hagyományos világképet.