Galileo Galilei
címke rss- kapcsolódó címkék:
- csillagászat
- tudománytörténet
- Jupiter
- Naprendszer
- NASA
Milyen csodákat láthatunk a csillagos égbolton távcső nélkül?
A 20. század legkarizmatikusabb természettudományos ismeretterjesztője, a hazai amatőrcsillagászat-mozgalom szervezője, Kulin György (1905–1989) volt. A kulini népművelés sarokköve a Galilei-élmény átadása volt: mindenki legalább életében egyszer tekintsen csillagászati távcsőbe, lássa azt, amit az itáliai tudós elsőként megpillantott.: a Hold hegyeit, a Jupiter holdjait, a Vénusz sarlóját, vagy a Nap foltjait. Ma már másként működik a világ, és az egykor ambiciózus cél elé több tényező is akadályt állít, de az égbolt szépségei napjainkban is hívogatnak. Lássuk, mire megy a 21. század érdeklődője csillagászati távcső nélkül, szabad ...
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ezt a Galilei-levelet kincsnek tekintették, de hamisítvány
A Michigani Egyetem bejelentette, hogy egy kézzel írott dokumentum, amelyről eddig meggyőződéssel hitték, hogy azt a nagy itáliai csillagász, Galileo Galilei írt, valójában hamisítvány. Az intézmény közleménye szerint a papírdarabra a gyűjteményük ékköveként tekintettek. Ám tévedtek.
Azt hitték, egy távoli csillagot látnak, kiderült, egy óriásbolygót találtak a közelben
A Naprendszer harmadik legnagyobb tömegű bolygójára, a Neptunuszra 175 éve, 1846. szeptember 23-án bukkant rá Johann Galle német csillagász, barátja, Urbain Le Verrier francia matematikus számításai alapján. A Naptól számított nyolcadik óriásbolygó felfedezése, amit az égi mechanika diadalának tekint a tudománytörténet, új fejezetet nyitott a modern észlelőcsillagászatban.
Rejtélyes vulkánok lehetnek a Jupiter holdján
A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körül kisebb-nagyobb holdak egész légiója kering. Az óriásbolygó négy legnagyobb holdját a távcsöves csillagászati megfigyelések atyja, Galileo Galilei fedezte fel, még 1610-ben. Az űrszondás vizsgálatok tárták csak fel, hogy a négy nagy Jupiter-hold, a Ganymedes, az Io, az Europa és a Callisto önmagukban is roppant érdekes, különleges világoknak számítanak. Egy frissen publikált tanulmány számítógépes modellezés alapján arra az eredményre jutott, hogy az Europa kőzetköpenye elég forró ahhoz, hogy olvadt állapotban legyen, „muníciót" szolgáltatva a tenger alatti vulkanizmushoz.
Az első csillagászati távcső, ami megváltoztatta a világot
Négyszáztizenegy éve, 1610. január 7-én éjjel a neves firenzei fizikus, Galileo Galilei frissen épített távcsövét az éjszakai égbolton tündöklő bolygófejedelem, a Jupiter felé fordította. Amit a teleszkóp látómezejében látott, mélyen megdöbbentette a tudóst; az apró korongként fénylő Jupiter szoros közelségében három parányi „csillag" ragyogott. Másnap este nagy izgalommal ismét a Jupiterre célozta távcsövét, de a „csillagok" ekkor már másként helyezkedtek el a bolygó mellett, mint ahogyan azt az előző nap éjjelén látta. Galilei ebből azonnal rájött, hogy az apró égitestek a Jupiter körül keringenek. Korszakalkotó felfedezése véglegg ...
Csillagászati forradalom volt a Neptunusz felfedezése
A Naptól számított nyolcadik, utolsó óriásbolygó, a Neptunusz, a távcső 17. század elején történt feltalálása után még csaknem két és fél évszázadig láthatatlan maradt a csillagászok számára. Pontosabban fogalmazva, nem is annyira láthatatlan, hanem inkább felismerhetetlen bolygónak bizonyult, amelynek létezését az 1781-ben felfedezett Uránusz keringésében mutatkozó zavarok matematikai modellezésével Urbain Le Verrier jósolta meg olyan pontosan, hogy Johann Galle, a berlini obszervatórium csillagásza 1846. szeptember 23. éjjelén pont ott találta meg az ismeretlen bolygót, ahol Le Verrier számításai szerint lennie kellett.
Kézzelfogható közelségbe került a világegyetem
Alkalmazást fejlesztett a Pannon Csillagda. Ahogy azt a szakemberek ígérik, a helyszínen alkalmazható applikáció segítségével mostantól még nagyobb élmény és kaland a kiállítások bejárása.
Így látták őseink a csillagokat
A csillagászat több ezer éves múltra tekint vissza, azonban számos olyan múltbéli történés és nézet még nem látott napvilágot, amely egyébként nagyban befolyásolta a mai asztronómia kialakulását. A szakértők ősi leleteket keltettek életre modern CGI technológiával, hogy összegezzék azokat a mérföldköveket, amelyeknek a modern csillagászatot köszönhetjük.
- címkék:
- Ptolemaiosz
- Benedetto Castelli
- William Herschel
- csillagászat
- mitológia
- katolikus egyház
- Kopernikusz
- Római Birodalom
- üstökös
- eretnekség
- Galileo Galilei
- ókori rómaiak
- asztrológia
- ókori Egyiptom
- inkvizíció
- Stonhenge
- asztronómia
- ókori görögök
- asztrolábium
- antik világ
- számítógépes grafika
- Címkefelhő »
Tévhitek a katolikus egyház történetéből
„Mától minden másképp volt!” Ez a történelemszemlélet sokunkat a kommunizmus időszakára emlékeztet, azokra az időkre, amikor a múltat gyakran ideológiai alapon alakították át. Ez a gyakorlat azonban jóval a kommunizmus megjelenése előtt népszerűvé vált, a kommunisták csak tökéletesre fejlesztették. Összeszedtünk néhány példát arra, hogy milyen tévhitek élnek tovább napjainkban is, annak ellenére, hogy az internet segítségével, bármikor ellenőrizhetőek lennének a tények.
Már megépítése óta, több mint nyolcszáz éve dől a pisai ferde torony
Szinte bármikor, ha ellátogatunk az olaszországi Pisa városába a Piazza del Duomo turistalátványosságát megcsodálni, egészen biztosan látunk majd egy-egy turistát, aki szinte ugyanabban a stílusban pózol egy fényképhez. A székesegyház szemmel láthatóan ferde harangtornya felé nyújtja a kezét, mintha a puszta erejével tartaná azt. A pisai ferde torony a világ egyik leghíresebb épülete, bár az építőinek eredeti elképzelése egészen mást mutatott. 1173. augusztus 9-én, ezen a napon kezdték meg az építését.