mohácsi csata

címke rss
Még egy lépéssel közelebb kerültünk a mohácsi csata helyszínéhez

Még egy lépéssel közelebb kerültünk a mohácsi csata helyszínéhez

Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem kutatásai alapján - közölte Pap Norbert, az intézmény történetiföldrajz-professzora. Az egykori település fekvése azért különösen fontos, mert a csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök visszatekintése e falu elhelyezkedését veszi alapul a helyszín meghatározásakor.

Már angol nyelven is olvasható a mohácsi csata összefüggéseit feldolgozó kötet

Tudomány2021.12.06, 13:20

Bővítve és angol nyelvű változatban is megjelent a mohácsi csata egyetemes hadtörténeti összefüggéseit bemutató tanulmánykötet - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkársága hétfőn az MTI-t.

Zajlanak az előkészületek a mohácsi csata 500. évfordulójára

Tudomány2021.12.04, 12:48

Nemzeti park igazgatóságaink feladata mára messze túlmutat a védett természeti területek őrzésén, kezelésén, hiszen az épített, a kulturális, valamint a régészeti örökség terén egyaránt számos feladatot látnak el, amelyre jó példa a Mohácsi Emlékhely - közölte az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a "Hol sírjaink domborulnak" - A Mohácsi Nemzeti Emlékhely szerepe az emlékezet ápolásában című tudományos konferencián pénteken Mohácson.

A szerencsétlen sorsú királyné, aki élete végéig gyászolt

Tudomány2021.09.15, 23:55

A házasságkötés mindig is a nagypolitika fontos eszközének számított a történelmi dinasztiák életében. Az uralkodóházak általában a királyi sarjak frigyével pecsételték meg a szövetségkötéseiket, de a dinasztikus házasságok fontos eszközei voltak a hatalmi befolyás kiterjesztésének is. A magas államérdek cseppet sem volt tekintettel az érzelmekre; az egymásnak kiszemelt főrangú fiatalok gyakran csak a templomi ünnepségen pillantották meg először egymást. A rideg államérdek pedig csak nagyon ritkán találkozott össze a szívbéli szerelemmel. A későközépkori dinasztikus házasságok történetében az egyik ilyen ritka kivétel volt az ifjú III. ...

Miért vesztettek a magyar seregek Mohácsnál?

Tudomány2021.09.01, 14:22

1526. augusztus 29-e, a mohácsi csatavesztés napja a magyar történelem egyik legfontosabb igazodási pontjának számít, ami mélyen beleivódott a kollektív nemzettudatba. Mohácsot egyaránt szokás a középkori Magyar Királyság végének, és a másfél évszázadig tartó török hódoltság kezdő taktusának tekinteni. A történelmi emlékezetben Mohács a gyászos, szégyenteljes kudarc szinonimájaként élt tovább, amelyért a Jagelló-kort, a széthúzást, a korabeli államvezetést és a csatára felsorakozott sereg vezéreinek alkalmatlanságát tette meg az utókor felelősnek. Ez a sommás ítélet azonban igaztalan, és nem felel meg a történelmi tényeknek sem. A mmohácsi ...

Különös kézirat Báthory István udvarából...

Tudomány2021.07.15, 14:30

Amikor már azt hittük, hogy a középkori Magyarországról nem tudnak nekünk újat mondani, akkor jött két fiatal szegedi történész– Kasza Péter és Petneházi Gábor –, és Olaszországban ráleltek egy 2000(!) oldalas kéziratra, amely teljes egészében a XVI. századi hazánkról szól. A nagyszabású alkotás egy erdélyi fejedelem megrendelésére készült annak idején, hogy aztán kiadását is ő akadályozza meg...-írja a Szabadföld.

A mohácsi csata emlékparkja nyerte el az év emlékhelye díjat

Tudomány2021.06.20, 19:43

A mohácsi nemzeti emlékhely nyerte el idén a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) év emlékhelye díját. Az átadó ünnepség vasárnap, az emlékhelyek napján volt a Fiumei úti sírkertben, a rendezvényen megnyílt az Anonymus Projekt - Ligeti 150 című plakátkiállítás is. A mohácsi csatatér legkorszerűbb eszközökkel való feltárása jelenleg is zajlik, amit a sorsdöntő ütközet 500. évfordulójára terveznek befejezni.

Miért nem maradtak fenn a székesfehérvári királysírok?

Tudomány2021.01.27, 22:42

Corvin János horvátországi sírjának feltárása reményt ad arra, hogy archeogenetikai módszerekkel azonosíthatóvá váljanak Hunyadi Mátyás földi maradványai – áll a Magyarságkutató Intézet minap megjelent közleményében. A hír ismét reflektorfénybe helyezheti az egykori székesfehérvári koronázó bazilika romkertjében fekvő osszáriumot, amelyben az Árpád-ház, illetve az azt követő magyar királyok és királynék csontmaradványai nyugszanak. A középkori Magyar Királyság uralkodói közül tizenöt koronás főt, köztük a magyar történelem olyan nagyságait, mint Szent Istvánt, Anjou Károly Róbertet, Nagy Lajost, vagy Hunyadi Mátyást temették a székeesfehérvári ...

Barbár mészárlás történt a mohácsi csatán

Tudomány2020.12.09, 14:19

A mohácsi csata pontos helyszínének meghatározásához, a törökökkel harcoló katonák azonosításához és sorsának bemutatásához is hozzájárulhatnak azok a vizsgálatok, melybe a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) több kutatócsoportja is bekapcsolódhat - derül ki a felsőoktatási intézmény honlapján megjelent cikkből.

Ez volt a legutolsó királytemetés Székesfehérváron

Tudomány2020.09.15, 22:19

1540. szeptember 15-én utoljára gyűlt össze királytemetésre az udvartartás a magyar uralkodók ősi koronázó templomában, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában. I. János temetésével nemcsak az utolsó nemzeti király szállt sírba, hanem a középkori Magyar Királyság is. A temetési szertartásra összegyűlt főurak, püspökök és nemesek aligha sejthették, hogy alig három évvel később fosztogató török katonák lármája fogja felverni a főhajó csendjét, akik rávetik magukat a királysírokra, megszentségtelenítve és szanaszét szórva a meghalt uralkodók földi maradványait.

Előző
Következő