II. Lajos magyar király

címke rss
A szerencsétlen sorsú királyné, aki élete végéig gyászolt

A szerencsétlen sorsú királyné, aki élete végéig gyászolt

A házasságkötés mindig is a nagypolitika fontos eszközének számított a történelmi dinasztiák életében. Az uralkodóházak általában a királyi sarjak frigyével pecsételték meg a szövetségkötéseiket, de a dinasztikus házasságok fontos eszközei voltak a hatalmi befolyás kiterjesztésének is. A magas államérdek cseppet sem volt tekintettel az érzelmekre; az egymásnak kiszemelt főrangú fiatalok gyakran csak a templomi ünnepségen pillantották meg először egymást. A rideg államérdek pedig csak nagyon ritkán találkozott össze a szívbéli szerelemmel. A későközépkori dinasztikus házasságok történetében az egyik ilyen ritka kivétel volt az ifjú III. ...

Miért vesztettek a magyar seregek Mohácsnál?

Tudomány2021.09.01, 14:22

1526. augusztus 29-e, a mohácsi csatavesztés napja a magyar történelem egyik legfontosabb igazodási pontjának számít, ami mélyen beleivódott a kollektív nemzettudatba. Mohácsot egyaránt szokás a középkori Magyar Királyság végének, és a másfél évszázadig tartó török hódoltság kezdő taktusának tekinteni. A történelmi emlékezetben Mohács a gyászos, szégyenteljes kudarc szinonimájaként élt tovább, amelyért a Jagelló-kort, a széthúzást, a korabeli államvezetést és a csatára felsorakozott sereg vezéreinek alkalmatlanságát tette meg az utókor felelősnek. Ez a sommás ítélet azonban igaztalan, és nem felel meg a történelmi tényeknek sem. A mmohácsi ...

A drámai hazaszeretet feledésbe merült emléke: Szabács védelme

Tudomány2021.07.07, 21:37

Szabács védelme nemcsak a 16. század oszmánellenes harcainak, hanem a magyar történelemnek is az egyik leghősiesebb epizódja. A kereken ötszáz éve, 1521. július 7-én véget ért ostromban Logodi Simon bán és Torma András várkapitány, valamint végvári vitézeik az utolsó leheletükig küzdve tartották a rájuk bízott erősséget Szulejmán szultán nyomasztó túlerőben lévő seregével szemben. A védők közül senki sem volt hajlandó letenni a fegyvert a muszlim hódítók előtt, Logodi és Torma kapitányok, valamint ötszáz vitézük hősies harcban az életüket áldozták a hazáért. Amíg Drégely 1552-es ostroma, illetve Szondi György várkapitány és vitézeinnek ...

A mohácsi csata emlékparkja nyerte el az év emlékhelye díjat

Tudomány2021.06.20, 19:43

A mohácsi nemzeti emlékhely nyerte el idén a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) év emlékhelye díját. Az átadó ünnepség vasárnap, az emlékhelyek napján volt a Fiumei úti sírkertben, a rendezvényen megnyílt az Anonymus Projekt - Ligeti 150 című plakátkiállítás is. A mohácsi csatatér legkorszerűbb eszközökkel való feltárása jelenleg is zajlik, amit a sorsdöntő ütközet 500. évfordulójára terveznek befejezni.

Megoldhatja a mohácsi csata legnagyobb rejtélyét egy tömegsír

Tudomány2021.04.23, 22:31

A mohácsi síkon 1526. augusztus 29-én II. Lajos magyar király serege, és I. Szulejmán szultán oszmán hadai között lezajlott világtörténelmi jelentőségű összecsapás nem csak a későközépkori Magyar Királyságnak, hanem a korabeli Európának is a legnagyobb csatája volt. A magyar történelemben egyfajta igazodási pontnak számító mohácsi csatával kapcsolatban - annak ellenére, hogy viszonylag bőséges számban állnak rendelkezésre a korabeli források-, még számos fontos kérdés nyitottnak számít. Ilyen kérdés többek között, hogy hol lehetett az ütközet központja, vagy hol állt fel a keresztény és az oszmán hadrend, illetve, - ennek megfelelőeen ...

Ez volt a legutolsó királytemetés Székesfehérváron

Tudomány2020.09.15, 22:19

1540. szeptember 15-én utoljára gyűlt össze királytemetésre az udvartartás a magyar uralkodók ősi koronázó templomában, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában. I. János temetésével nemcsak az utolsó nemzeti király szállt sírba, hanem a középkori Magyar Királyság is. A temetési szertartásra összegyűlt főurak, püspökök és nemesek aligha sejthették, hogy alig három évvel később fosztogató török katonák lármája fogja felverni a főhajó csendjét, akik rávetik magukat a királysírokra, megszentségtelenítve és szanaszét szórva a meghalt uralkodók földi maradványait.

Két rejtélyes helyszínt találtak a mohácsi csatatéren

Tudomány2020.09.03, 23:07

A mohácsi síkon 1526. augusztus 29.-én II. Lajos magyar király keresztény hadai, valamint Szulejmán szultán, az iszlám világ kalifájának muzulmán serege között lezajlott világtörténelmi jelentőségű ütközet 494. évfordulóján ünnepi megemlékezést tartottak a sátorhelyi emlékparkban. A 2017-ben elkezdett, a csatatér átfogó feltárását előkészítő monumentális projekt eddigi eredményei alapján bizonyos, hogy a sorsfordító csata képe többé már nem ugyanaz lesz, mint ami eddig volt. A megemlékezés szervezői az ünnepség után közös nyilatkozatban kezdeményezték, hogy 2026, a mohácsi csata közeledő 500. évfordulója legyen nemzeti emlékév. A kuutatási ...

Tudja-e, hogy milyen titkos társaságot rejt az Aranygyapjas rend?

Tudomány2019.10.29, 19:01

Nagy kérdés, hogy milyen alapvető hasonlóságot találhatunk II. Lajos, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Andrássy Gyula, vagy épp II. Erzsébet brit királynő és Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös között. Valamennyien a keresztény hit védelmére esküdtek fel és ezzel kiérdemelték, hogy felvegyék őket az egyik legrégebbi és legnagyobb tekintélyű lovagrend tagjai közé. Az Aranygyapjas rendet Jó Fülöp burgundiai herceg alapította 1430. január 10-én Bruggében, a burgundi uralkodóház hírnevére, a Boldogságos Szűz és Burgundia védőszentje, Szent András apostol dicsőségére.

Egyszerűen összeroppant az uralkodás súlya alatt II. Lajos

Tudomány2019.10.03, 21:34

Az utolsó Jagelló-házi király születésének körülményei legalább annyira ellentmondásosak, mint a fiatalon trónra ültetett uralkodó egész élete, halála, és az utókor megítélése. II. Lajos koraszülöttként jött világra és csak apja, II. Ulászló kitűnő orvosainak köszönhetően maradt életben. Ha hihetünk a legendáknak, disznógyomorból készült inkubátorba tették, és bár életben maradt, egész életére kihatott gyermekkorának megannyi tragédiája. Személyisége, szellemi képességei, politikai törekvései és az ország megvédésére tett erőfeszítései a mai napig vita tárgyát képezik. Egyesek szerint szánalomra méltó, felelőtlen ifjú volt, míg másook ...

Újabb történelmi legenda dőlt meg: nem a Csele-patakba veszett II. Lajos király

Tudomány2019.08.31, 12:42

Egyértelműen kizárható, hogy II. Lajos magyar király az 1526. augusztus 29-én délután három óra körül elkezdődött mohácsi csata összeomlása után, - amikor többedmagával próbált elmenekülni a csatatérről-, a Csele-patakba fulladt volna, mint ahogy az a köztudatban él, illetve a történelemkönyvekben is szerepel – erre az eredményre jutott a csatatér feltárását végző, Fodor Pál és Pap Norbert professzorok által vezetett kutatócsoport. Az egykori csatatér feltáratlan titkait a legkorszerűbb technológia bevetésével, és egy merőben új, multidiszciplináris kutatási módszer alkalmazásával vizsgáló csoport vezetői szerint, a magyar történeleem ...

Előző
Következő