genetika
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Szupermajmokat hoztak létre egy kínai laborban
Az emberi intelligencia kutatása céljából az emberi agy fejlődésében szerepet játszó gént ültettek majomgenomba kínai kutatók.
- címkék:
- Kína
- intelligencia
- kísérlet
- gén
- majom
- genetika
- agy
- Címkefelhő »
Idegen szervvé kezdett fejlődni a bizarr tüdődaganat
Biológusok miniatűr gyomrot, patkó- és vékonybelet szúrtak ki tüdődaganatból nyert sejtek mintái között.
Az alvászavarok kezelését a genetikában találták meg a kutatók
A valaha végzett legnagyobb mértékű genetikai vizsgálatot végezték el a kutatók, akik aktivitásmérő eszközöket használtak ahhoz, hogy megvizsgálják, hogy a genetika mennyiben tehető felelőssé a rossz alvás minőségének és időtartamának kérdésében. A kutatók friss eredményeiket a Nature Communications tudományos folyóiratban tették közzé.
- címkék:
- genetika
- álmatlanság
- alvás
- Címkefelhő »
Zimány Linda nem érti, miért beszélnek folyton az emberek a plasztikai beavatkozásairól
Zimány Linda elárulta, nem is érti, miért vannak sokan kiakadva azon, ha valaki plasztikai sebészhez fordul.
Újabb lépést tettek a szintetikus élet megalkotása felé
Egy baktérium teljes örökítőanyagát előállították mesterségesen svájci kutatók. A korábbi hasonló kísérletektől eltérően azonban nem egy élő baktérium örökítőanyagának másolatáról van szó, hanem egy optimalizált verzióról.
Hidegen hagyta a gombákat a dinoszauruszok kihalása
Hogy alakulhatott a ma élő gombafajok evolúciója, voltak-e fajképződési robbanások és tömeges kihalási események, és milyen szabályszerűségek szerint alakul a gombák sokfélesége a Föld különböző pontjain? Ezeknek a kérdéseknek eredt nyomába Nagy László, Varga Torda, Krizsán Krisztina és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő Lendület Gomba Genomika és Evolúció Csoport többi tagja most megjelent tanulmányukban, mely a Nature Ecology and Evolution folyóirat címlapjára került.
- címkék:
- kihalás
- dinoszaurusz
- evolúció
- genetika
- gomba
- Címkefelhő »
A szemöldök színéért felelős géneket azonosítottak
Elsőként azonosított a szemöldök színéért felelős kilenc gént egy nemzetközi kutatócsoport - derül ki a Journal of Investigative Dermatology című tudományos lapban megjelent tanulmányból.
Harry herceg hajhullása elárulja, ki is valójában az édesapja
Szakértő elárulta, tudja, ki lehet valójában Harry herceg édesapja.
A gének lehetnek az igazi felelősek az álmatlanságért
A kutatók legfrissebb tanulmányuk összeállításakor legalább 1,3 millió ember génjeit és alvási mintáit értékelték: több száz, olyan gént találtak, amelyek szorosan kapcsolódnak a kialakult álmatlansághoz. A megállapításaik olyan új kezelések kidolgozását segíthetik, amelyek sokunk számára életmentő segítséget jelenthetnek az alváshiánytól küszködő világban.
Másodszor azonosítottak másfél petéjű ikreket a világon
A világon másodszor azonosítottak olyan ikerpárt, amely se nem egypetéjű, se nem kétpetéjű, a Brisbane-ben 2014-ben született kisfiú és kislány másfél petéjű (sesquizigóta) ikerpár.
Hófehér csodaszarvas kóborol Nógrádban
Különleges fehér szarvast fényképezett le egy bátonyterenyei fotós.
Öregség és betegség: ugyanaz az oka
Minden 8 évnyi öregedés megduplázza a krónikus betegségek kockázatát, és a párhuzam nem véletlen: ugyanazok a gének állnak az öregedés és a vele járó betegségek hátterében.
A gének befolyásolhatják a házasság minőségét
A gének befolyásolhatják a házasság minőségét egy új amerikai kutatás szerint.
Már a depresszió kockázatát is képesek időben azonosítani
A dán iPSYCH projekt kutatói egy új tanulmányukban azt állítják, hogy több mint két és félszeres valószínűséggel kezelnek a kórházak pszichiátriai osztályain olyan pácienseket, akik erre többszörös genetikai hajlamot is mutatnak. Állítják, hogy az új kutatási eredményt kitűnően fel lehet használni a jövőben a veszélyeztetett betegek azonosítására, hogy megelőzzék a depresszió kialakulását.
A világ legeldugottabb helyén is megjelent a legyőzhetetlenség génje
India után váratlanul a Föld távoli, északi régióiban is felbukkantak a baktériumokat az antibiotikumoktól védelmező, legyőzhetetlenséget biztosító gének.
A genetikán múlik, hogy ki sovány és ki hízékony
Külföldi kutatók megállapították, hogy tényleg a genetikán múlik, hogy ki sovány és ki hízékony.
Génszerkesztett majmokat klónoztak Kínában
Kutatási célokra klónoztak öt majmot Kínában egy olyan makákóból, amelyet génszerkesztéssel alvászavarossá tettek - közölte csütörtökön kínai állami hírügynökség.
- címkék:
- Kína
- majom
- génszerkesztés
- genetika
- gén
- Címkefelhő »
Tudja-e, melyik a világ leghatalmasabb élőlénye?
A világ legnagyobb élőlénye nem a kékbálna, de még csak nem is az ausztrál Nagy-korallzátony, amelyet apró organizmusok milliói építenek fel. A világ legnagyobb egyetlen élőlénynek számító szervezete az Egyesült Államok Malheur Nemzeti Parkjának erdejében található, ami nemcsak hogy a legnagyobb, de valószínűleg a legidősebb földi élőlény is egyben.
A gének befolyásolhatják a kockázatvállalásra való hajlamot
A gének befolyásolhatják a kockázatvállalásra való hajlamot egy nemzetközi kutatás szerint.
- címkék:
- kockázatvállalás
- genetika
- öröklődés
- gén
- Címkefelhő »
Azonos evolúciós genetikai folyamatok vezettek a monogámiához
Miért van az, hogy néhány állatfaj egyedei elkötelezettek a párjuk felé, míg mások nem? A Texasi Egyetem (Austin, USA) kutatói által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amelynek amerikai és brit mellett magyar kutatók, többek között Pogány Ákos, a TTK Etológia Tanszékének adjunktusa is tagja volt, tíz gerinces fajt vizsgált. A monogámiához vezető evolúciós genetikai folyamatokat vizsgáló tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelent meg.
Egy őrült diák magába fecskendezte a Bibliát, ez történt vele
Egy francia kutatópalánta úgy gondolta, magába fecskendezi a Biblia és a Korán egyes passzusait, szándékát pusztán a kíváncsiság vezérelte.
2018 legjelentősebb felfedezései, találmányai - 1. rész
Potenciális életjelek és víz a Marson, neutrínók keletkezési helyének meghatározása, az első génszerkesztett gyerekek megszületése és a kiogramm újradefiniálása csak néhány a 2018-ban megszületett eredmények közül.
Ma is élnek olyan emberek, akiknek a feje a Neander-völgyiekére hasonlít
A Max Planck Intézet friss kutatása arról számol be, hogy még mindig élnek olyan emberek, akiknek fej- és agyformája a Neander-völgyiekére emlékeztet.
Nanocsipesszel fognak turkálni a sejtjeinkben
Elektromos impulzusokkal kinyerhetővé válhatnak a sejtek DNS-ei, fehérjéi és szervecskéi anélkül, hogy maguk a sejtek megsemmisülnének – világított rá egy új kutatás.
A hosszú élet titkát hordozzák a galápagosi óriásteknősök
A galápagosi óriásteknősök olyan genetikai variánsokkal rendelkeznek, amelyek a DNS-javítással, az immunválasszal és a rák elnyomásával állnak kapcsolatban, s ez magyarázattal szolgálhat hosszú életükre - állítja egy hétfőn publikált tanulmány.
A WHO szakértői kidolgozzák a genetikai kutatások szabályrendszerét
A Kínában génszerkesztéssel született ikergyermekek ügyével kapcsolatban felmerült súlyos etikai és biztonsági kérdések miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői csoportot állít fel a genetikai kutatások világos szabályozására.
Kiderült, melyik szülőtől mit örököl a gyerek
Kíváncsi vagy, mely tulajdonságaidat örökölted az anyukádtól, és melyeket az apukádtól? Íme, egy kis segítség. Persze az öröklődés ennél egy jóval bonyolultabb tudomány, de vannak olyan általános szabályok, amelyekből ki lehet indulni.
- címkék:
- gyerek
- genetika
- öröklődés
- szülő
- Címkefelhő »
Óriásvírusokat találtak tudósok a talajban
A vírusok a legkisebb önmásoló biológiai gépezetek, de a törpék között is akadnak óriások. A „szokásos" vírusoknál több százszorta nagyobb óriásvírusokat eddig ritkaságnak tartották, de a jelek szerint közönségesebbek, mint gondoltuk.
Nekirontottak az Istent játszó kutatóknak
Mélyen aggasztónak, felelőtlennek nevezték és elítélték a Hongkongban folyó génszerkesztési csúcstalálkozó résztvevői azt a kínai tudományos kutatást, amelynek keretében olyan ikerpár jött világra, akiknek egy génjét genetikai olló használatával eltávolították, hogy ellenállóak legyenek a HIV-vírussal szemben.
Sokkoló felfedezést tettek, átírhatjuk a biológia-tankönyveket
Habár a mitokondriális DNS-ről eddig úgy hitték, csak és kizárólag az anya örökítheti utódaira, kutatók egy csoportja kivételekre akadt. Három családnál azt találták, hogy a tagok mitokondriális örökítőanyaguk egy részét – extrém esetben háromnegyedét – az apától kapták. A felfedezés alapjaiban véve átírhatja azt, amit a mitokondriális betegségekről tudunk, és az eddig csak az anyát figyelembe vevő diagnosztikai eljárások eredményei is megkérdőjeleződhetnek.
- címkék:
- gén
- DNS
- genetika
- mitokondrium
- Címkefelhő »
Egy kínai kutató azt állítja, génmódosított babák születtek
A világon első ízben születtek olyan babák, akiknek a génjeit módosították, hogy ne fertőzhesse meg őket a HIV-vírus - közölte Ho Csiankuj kínai kutató egy vasárnapi a Youtube-videóban.
- címkék:
- Kína
- GMO
- baba
- gén
- génszerkesztés
- csecsemő
- genetika
- Címkefelhő »
A férfi meddőség legnagyobb digitális genetikai térképe készült el
A férfi meddőség eddigi legnagyobb digitális genetikai térképe készült el, amely „nagy felbontásban” mutatja meg, hogyan képződnek a spermiumok.
- címkék:
- gén
- genetika
- spermium
- meddőség
- Címkefelhő »
Feltérképezik a Föld minden élőlényének genetikai kódját
Hatalmas projektet indítottak útjára tudósok: tíz év alatt fel akarják térképezni a Földön élő 1,5 millió ismert faj genetikai kódját.
Többféle tigris létezik, mint hinnénk
Kínai kutatók vezette nemzetközi kutatócsoport 32 tigris genomját elemezve megerősítette, hogy hat tigrisalfaj él a világon, nem öt vagy kettő, ahogy más rendszertani besorolások felvetették.
- címkék:
- genetika
- alfaj
- tigris
- Címkefelhő »
A gombák egyik legnagyobb titkát leplezhetik le magyar kutatók
Nagy lélegzetű nemzetközi projektet indít az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Lendület Gomba Genomika és Evolúció kutatócsoportja az amerikai Joint Genome Institute-al és világszerte több mint 40 kutatócsoporttal együttműködésben.
Két anyától származó utódokat hoztak létre
Kína tudósok génszerkesztéssel és őssejtek alkalmazásával két anyától származó egészséges egereket hoztak létre. A kísérlet olyan jól sikerült, hogy az utódok még szaporodni is tudtak. A szakembereknek sikerült létrehozniuk két apától származó egereket is, de azok csak néhány napig éltek.
- címkék:
- anya
- gén
- apa
- génszerkesztés
- genetika
- szaporodás
- őssejt
- Címkefelhő »
Nincs még egy betegség a földön, ami ennyire félelmetes lenne
Nincs olyan ember bolygónkon, akinek ne lett volna már álmatlan éjszakája. Az ennek eredményeképpen fellépő frusztráció, forgolódás, kimerültség mindenki számára ismert, kis szerencsével ugyanakkor az elkövetkező éjszakán, vagy az azt követőn ki tudjuk pihenni fáradalmainkat. Létezik viszont egy betegség, ami nem engedi nyugovóra térni a pácienst; lassan végzi ki, megfosztva a pihenés frissítő hatásától. Végül a szerencsétlenül járt áldozat hallucinációk, pánikrohamok közepette leheli ki lelkét.
Ettől a génhibától lehet impotens
A tudósok szerint a betegséggel kapcsolatos első, jól dokumentált genetikai hiba felfedezése új kezelési módokhoz vezethet.
- címkék:
- gén
- merevedési zavar
- szex
- genetika
- mutáció
- Címkefelhő »
Véres Nobel-díjátadót várnak idén
Többek között a galaxisok méretének, távolságának és korának meghatározását, a szuperkondenzátorokkal és a vérrel foglalkozó kutatásokat is Nobel-díjra esélyesnek tartja a Clarivate Analytics nevű elemzőcég.
Beperelte a szüleit Annabelle Jefferson mert csúnya géneket örökölt tőlük
A 44 éves Annabelle Jefferson pert indított szülei ellen, akiktől a csúnyaságát örökölte. Állítja, kinézete miatt romlott meg minden házassága és mentálisan sem egészéges. A nő 2 millió dolláros kártérítést követel.
- címkék:
- csúnya
- genetika
- per
- szülők
- Címkefelhő »
SZÍVDERÍTŐ A génjeink meghatározzák, hogy a szívritmusunk hogyan reagál a testedzésre
A génjeink meghatározhatják, hogy a szívritmusunk és a vérnyomásunk miként reagál a testedzésre, és ez már korán figyelmeztethet a későbbi életszakaszban fellépő szív- és érrendszeri problémákra – áll a The Journal of Physiology című folyóirat egyik tanulmányában.
Milliókat kapott a testreszabott gyógyszereket fejlesztő startup
A neves hálózatkutató, az erdélyi születésű Barabási Albert-László által alapított orvostudományi cég, a Scipher Medicine első körben 8,5 millió dolláros befektetést kapott termékfejlesztésre. A startup célja segíteni a nehezen gyógyítható betegségek leküzdésében.
Génmódosított sejtekkel támadták az agytumort, meglepő dolog történt
A daganat megpróbálja távol tartani magától a rá veszélyes nyiroksejteket, de a génmódosított sejtek kicselezik a védelmet. Egérbe oltott emberi agytumoron már működik a módszer, következhetnek a klinikai vizsgálatok.
A vastagbélrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés a magyarok körében
Magyarország a világelső a vastagbélrák előfordulásában, évente mintegy 5000 ember hal bele a betegségbe - mondta Fuszek Péter egyetemi adjunktus szombat reggel az M1 aktuális csatornán.
Hegek nélküli szép bőrt ígér a forradalmi sebgyógyító módszer
Amerikai kutatók új módszert dolgoztak ki életveszélyesnek számító sérülések gyógyítására: a testen belül, sejtek átprogramozásával hoznának létre sebeket elfedő bőrsejteket. Ezzel a sokszor macerás, egy életen át hordozott nyomokkal járó bőrátültetéseket váltanák ki.
A gyermekkori elhízás genetikai okait kutatják Magyarországon
Év eleje óta négy-öt kutatóorvos és doktorhallgató kutatja a gyermekkori elhízás genetikai okait a II. számú Gyermekgyógyászati Klinikán - közölte a Semmelweis Egyetem szerdán a honlapján.
Így tanult meg a mák morfint termelni
Az emberek az újkőkorszak óta kihasználják a mák nedvének áldásos hatásait, de az egyedülálló vegyületek termelésének genetikai hátterére csak most derült fény.
Régóta folyhat a harc a medvék és az emberek között
A ma élő barnamedvék magukban hordozzák a jégkorszaki barlangi medvék génjeit - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Kolosszális katasztrófa után jelent meg LUCA, mindannyiunk ősanyja
A Bristoli Egyetem tudósai a mai élőlények genetikai anyagának összehasonlításával arra jutottak, hogy valamennyi földi életforma közös őse már 4,5 milliárd évvel ezelőtt létezett.
Már tudják, miért nem győzi le a rák az elefántokat
Hosszú ideig a kutatók képtelenek voltak rájönni, miért nem lesznek rákosak az elefántok. Egy új kutatás kideríthette a választ: az óriási állatok halott géneket támasztanak fel, amelyek aztán a rák ellen küzdenek.
Megnyílt az út a lisztérzékenyek kenyere felé
Új lehetőségeket tár fel a gabonaallergiában szenvedők életminőségének javítására egy magyar, ausztrál, norvég, német és kínai kutatócsoportok együttműködésével megvalósult vizsgálat. A csoport tagja volt az MTA Agrártudományi Kutatóközpont három munkatársa.
Ügyes trükkel fordították vissza az öregedést
Az örök fiatalság elérése az emberiség egyik régi nagy álma. Ugyan még nem sikerült elérni, egy újabb lépéssel azért közelebb jutottunk hozzá: emberi sejteket sikerült visszafiatalítani laboratóriumi körülmények között. Az eljárás a jövőben újfajta gyógyszerek kifejlesztését is lehetővé teheti.
- címkék:
- öregedés
- sejtek
- gén
- sejt
- örök fiatalság
- DNS
- genetika
- gének
- RNS
- Címkefelhő »
Pusztítóvá is válhat a forradalmi rákgyógyászati eljárás
Akik figyelemmel kísérik a tudományos és egészséggel kapcsolatos híreket, olyan érzésük támad, mintha az orvostudomány forradalom küszöbén állna: korábban végzetesnek tartott betegségek válhatnak gyógyíthatóvá, ami, valljuk be, egy valóságos aranykor ígéretével kecsegtet. A nagy remények zászlóshajóját CRISPR-nek hívják. Ez egy eszköz, amivel a kutatók módosíthatják egy élőlény genetikai állományát, azaz genomját, kiiktatva azokat a géneket, amik az adott kórt okozzák. A módszernek rengeteg előnye, de sajnos egyúttal árnyoldala is van.
Horrorisztikus látvány fogadta a boncolást végző udvari orvost
II. Károly az „elátkozott" király volt a Habsburg-ház spanyol ágának utolsó tagja. A Habsburg beltenyészet miatt uralkodásra alkalmatlan, örökletes betegségektől szenvedő király boncolásakor megdöbbentő tényekre derült fény. Francisco Ceballos, a University of Santiago de Compostela spanyol egyetem genetikusa kollégáival kutatta a témát, tanulmányukat még korábban a Genetics Society hivatalos lapjában, a Heredity magazinban publikálták.
- címkék:
- II. Fülöp spanyol király
- II. Károly spanyol király
- I. Miksa német-római császár
- impotencia
- beltenyészet
- csecsemőhalandóság
- Habsburgok
- Őrült Johanna
- leszármazási kapcsolatok
- 17. század
- dinasztikus házasságkötés
- spanyol örökösödési háború
- Habsburgok spanyol ága
- genetika
- meddőség
- kihalás
- University of Santiago de Compostela
- Címkefelhő »
Emlékeink programozhatják át idegsejtjeink kommunikációs gépezetét
Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.
A mozgás hatással van a génjeinkre, meglepő eredmények születtek
Azt tudni lehet, hogy a rendszeres testmozgás nemcsak alakunkra, közérzetünkre, de egészségünkre is pozitív hatással van. Most azonban kiderült, hogy a géneknél is változásokat idéz elő.
Havas Henrik úgy véli, jó a genetikája, a szexuális zaklatásokról is beszélt
Havas Henrik nem jelent meg a húszmilliós pere első tárgyalásán, a Story magazinnak adott interjújában beszélt a szexuális zaklatásról, amivel megvádolták és arról is, hogy úgy gondolja, jó a genetikája.
- címkék:
- Havas Henrik
- műsorvezető
- genetika
- per
- Címkefelhő »
Feltérképezték a koalák teljes génállományát
Először sikerült feltérképezni a koalák teljes génállományát ausztrál tudósoknak, akik azt remélik, eredményeik abban is segítenek, hogy megfékezzék a fajt tizedelő, nemi úton terjedő kórt.
SZÍVDERÍTŐ Közös biológiai alapja lehet az elhízásnak és a dohányzásnak
Az elhízásra genetikailag hajlamosabb emberek nagyobb valószínűséggel dohányoztak valamikor életükben, esetleg jelenleg is – ezt állítják francia és brit kutatók egy tanulmányban, amelynek eredményei szerint a két dolog biológiai alapja közös lehet.
- címkék:
- genetika
- dohányzás
- elhízás
- Címkefelhő »
A genetikai szexuális vonzalomról - tabuk nélkül
Ilona 14 évesen, anyaotthonban szült. Kisfiát titokban adták örökbe, a külvilág erről semmit sem tudott. Harminc év múlva a fiú felkutatta az őseit, és megismerkedett az édesanyjával, akivel ezután egymásba szerettek.
- címkék:
- Barok Eszter
- szexuális
- GSA
- genetika
- vonzalom
- tabu
- Címkefelhő »
Megtalálták a teknősök nemének meghatározásáért felelős gént
Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült izolálnia azt a gént, amely a keltetési idő alatt uralkodó hőmérséklet függvényében határozza meg a tojásból kikelő teknősök nemét - írta a BBC News.
- címkék:
- ivarmeghatározás
- genetika
- gén
- teknős
- Címkefelhő »
A lovasnomád sztyeppei népek alakították át Európa etnikai térképét
A lovak háziasítása megváltoztatta Eurázsia arculatát, segített a Nyugat felé vonuló hunoknak és mongoloknak kiszorítani az indoeurópai földműveseket, de közben a Hepatitis B-vírust és a pestist is magukkal hozták Európábae
Kiderült, egyesek miért hajlamosabbak a leégésre
Bizonyos gének határozzák meg, hogy az ember mennyire hajlamos a leégésre, és annak eredményeként a bőrrák kialakulására - állítják kutatók.
- címkék:
- leégés
- genetika
- gének
- bőr
- Címkefelhő »
Ki nem találná, mi a rózsa legközelebbi rokona
Megfejtették a rózsák teljes genetikai kódját, és egyebek mellett kiderült, hogy az illatos virág közelebbi rokonságban áll az eperrel, mint gondolnánk.
- címkék:
- rózsa
- genetika
- gének
- rokonság
- Címkefelhő »
Ugyanattól az őstől származik a csődörök nagy része
Egy háromezer éve, a vaskorban élt csődörtől származik szinte minden ma élő csődör – állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport.
- címkék:
- ős
- genetika
- ló
- lovak
- Címkefelhő »
Kész a magyar genetikusok csodaszarvasa
Elkészült a gímszarvas genomjának leírása, a kutatás egyik vezetője Orosz László, az ELTE Genetikai Tanszékének professor emeritusa.
Nem jártak jól az első telepesek leszármazottai
A ritkábban lakott területeken a természetes kiválasztódás kevésbé képes kiszelektálni a génmutációkat, így például a kanadai Québec első betelepülőinek leszármazottainál nagyobb az örökletes betegségek kialakulásának esélye.
- címkék:
- mutáció
- betegség
- genetika
- gének
- Címkefelhő »
Ez a felfedezés segít, hogy minél tovább éljünk egészségesen
Az öregedési folyamattal kapcsolatos kutatatásukat a Scientific Reports-ben tették közzé az ELTE Genetika Tanszék és az MTA kutatói.
Délkelet-Európa volt az őskor egyik központja
Az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének két oktatója, Szeniczey Tamás és Hajdu Tamás egy erdélyi rézkori sorozat embertani elemzésével és genetikai minták gyűjtésével járult hozzá ahhoz a nagyszabású munkához, amelynek eredményeként kiderült, hogy Délkelet-Európa volt az őskor egyik genetikai és kulturális csomópontja.
Új, a dinoszauruszoknál is ősibb cápafajt azonosítottak
Amerikai és belize-i tengerbiológusok összehasonlító genetikai vizsgálatokkal megállapították, hogy az ősi vonásokat mutató hatkopoltyús szürkecápa atlanti populációja az Indiai-óceánban valamint a pacifikus régióban élő szürkecápáktól olyan eltérő jegyeket mutat, ami miatt önálló fajnak kell tekinteni . A kutatócsoport az ezzel kapcsolatos eredményeit a Marine Biodiversity szaklapban publikálta.
Az evolúció vethet véget az alkoholizmusnak
Egy pár éve a Scientific Americanben megjelent cikk arra a következtetésre jutott, hogy ha lassan is, de ma is zajlik az emberi evolúció. A napjaink emberi populációira ható természetes kiválasztódást nehéz tetten érni. Könnyű azonban elképzelni, milyen tulajdonságokra hathat. Az olyan fertőző betegségek, mint a HIV és a malária továbbra is hatékony szelekciós nyomást fejtenek ki a fejlődő világban.
- címkék:
- alkoholizmus
- evolúció
- alkohol
- genetika
- Címkefelhő »
Először készült emlősállatról sejtatlasz sejtenkénti elemzéssel
Először készült emlősállatról sejtatlasz sejtenkénti elemzéssel: kínai tudósok az egér sejtjeit térképezték fel sejtenként végzett DNS-elemzéssel.
Tudománytörténeti tévedés lehet a magyarság finnugor eredete
Legutóbb az Országos Onkológiai Intézet, Kásler Miklós professzor vezette nemzetközi kutatócsoportja erősítette meg kétséget kizáró genetikai bizonyítékokkal azt a tényt, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai, nem pedig finnugor vérvonalból származnak. A legfrissebb genetikai vizsgálatok kivétel nélkül arra mutatnak, hogy a 18. század végétől teret nyert, és a magyarság finnugor eredetét egyfajta tudományos dogmává emelt elmélettel szemben, a kora középkori krónikáknak a magyarok hun rokonságáról szóló hagyománya nem csak az a színes mese, mint aminek nyilvánították. Mindez természetesen a nyelvrokonság tényét nem érinti.
A neandervölgyi ember készíthette az első barlangrajzokat
A neandervölgyi ember készíthette a világ első barlangrajzait - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsőként talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyieknek a Homo sapienshez hasonló művészi érzékük lehetett.
Szinte teljesen kicserélődött az őskorban a Brit-szigetek népessége
A Nature-ben most megjelent, magyar szerzőket is felsorakoztató tanulmány a világ eddigi legszélesebb körű őskori genetikai vizsgálata, mely megoldást ad a harang alakú edények kultúrájának egy régi rejtélyére. Az MTA BTK Régészeti Intézet és több más magyarországi intézmény közreműködésével egy másik cikk is megjelent a tudományos folyóiratban: kiderült, hogy Délkelet-Európa genetikailag és kulturálisan is jelentős csomópont volt az őskorban.
Azonosították az Árpád-háziak DNS-ét
Azonosította az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-t III. Béla király csontmaradványaiból az Országos Onkológiai Intézet vezette nemzetközi kutatócsoport, s kiderült, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek - nyilatkozta Kásler Miklós professzor, az intézet vezetője a szerdai Magyar Időkben.
Minden citrusféle őse a Himalájából származik
A Himalája délkeleti lábainál találták meg genetikai vizsgálatok alapján minden citrusféle eredetét – számolt be egy nemzetközi kutatásról a BBC News.
- címkék:
- Himalája
- genetika
- citrusfélék
- Címkefelhő »
Tesztelje, mennyire emlékszik 2017 kiemelkedő tudományos eredményeire
A 2017-es év sem szűkölködött a nagy tudományos és technikai felfedezésekben. Különösen a csillagászat és a génszerkesztés területén született néhány egészen kiemelkedő eredmény. Tesztünkkel lemérheti hallott-e a kiemelkedő tudományos eredményekről, illetve emlékszik-e a legjelentősebb tavalyi felfedezésekre.
Otthon is készíthet genetikai térképet egyetlen nap alatt
Egy nap alatt, akár otthoni körülmények között is alkalmas egy ember genetikai térképének nanopórus-alapú meghatározására egy tudósok által kifejlesztett, mobiltelefon-méretű hordozható készülék.
Bill Gates 40 millió dollárt ad a tökéletes tehén kifejlesztésére
Viszonylag széles körben ismert, hogy a Microsoft alapítója és egykori vezére, a világ egyik leggazdagabb embere, Bill Gates, sok pénzt áldoz jótékony célokra, valamint a fenntarthatóságot előmozdító kezdeményezésekre. Az adakozó milliárdos most egy állattani kutatásba szállt be.
Félelmetes tudományos áttörés: sikerült majmokat klónozni
A makákók klónozásához a kínai tudósok ugyanazt a módszert használták, amellyel brit kollégáik egykor Dolly bárányt, a világ első klónozott emlősét létrehozták. Főemlősnél most először járt sikerrel ez az eljárás.
A világon először klónoztak majmokat kínai tudósok
A világon elsőként sikerült makákókat klónozniuk kínai tudósoknak ugyanazzal a módszerrel, amelynek révén Dolly, a világ első, testi sejtből klónozott emlőse is világra jött több mint két évtizeddel ezelőtt.
- címkék:
- makákó
- főemlősök
- klónozás
- genetika
- Címkefelhő »
Milliókat ölt meg, mégis alig ismerjük a hírhedt tömeggyilkost
Kereken 100 éve, 1918-ban tört ki minden idők egyik legpusztítóbb járványa. A becslések szerint a spanyolnátha akár 100 millió áldozatot is szedhetett, ami a világ akkori népességének öt százalékát tette ki. Nagyjából félmilliárd embert fertőzhetett meg a kórokozó, amely meglepő módon leginkább az egészséges felnőtteket gyilkolta, ellentétben a többi influenzajárvánnyal, amelyeknél a halálos áldozatok zöme a fiatal gyerekek és az idősek közül kerül ki. Az elmúlt száz évben rengeteg elmélet született arról, mi volt a járvány oka és következménye, emiatt pedig számos tévhit kering a betegségről.
Evolúciónk ősi kérdéseit válaszolhatják meg a gombák
A genomika forradalma soha nem látott adatbőséget hozott a biológiában. Az élet kódja hirtelen könnyedén elérhetővé vált a kutatók számára, már „csak" meg kellene fejteni. Nagy László és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő kutatócsoportja a gombák evolúciós történetének feltárásától indult, és most soksejtű létünk legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ.
- címkék:
- gének
- gombák
- magyar kutatók
- genetika
- MTA
- Címkefelhő »
Ha elromlanak agysejtjeink antennái, elhízunk
Ha az agyunk étvágyközpontjában lakó idegsejtek parányi antennái nem fogják testünk jóllakottságot közvetítő jeleit, mértéktelen evésbe fogunk – mutattak rá amerikai kutatók.
- címkék:
- agy
- antenna
- elhízás
- gén
- idegsejtek
- genetika
- gének
- Címkefelhő »
Egyszerre áldás és átok ennek a családnak a szuperképessége
Egy olyan, mostanáig titokzatos genetikai mutációt sikerült azonosítania a tudósoknak, amelynek hordozói képtelenek érezni a fájdalmat. Az újonnan talált génvariánst egy egész család hordozza, tagjai képesek könnyűszerrel elviselni még a hétköznapi emberek számára leggyötrelmesebb kínokat is. A különleges képesség azonban inkább tekinthető átoknak, mint áldásnak.
Több hullámban vándorolhatott ki a modern ember Afrikából
Nem egyetlen, 60 ezer évvel ezelőtti hullámban, hanem korábban, több kisebb csoportban vándorolhatott ki a modern ember Afrikából - állapította meg egy új kutatás.
Korábban nem létező fehérjéket hoztak létre
Korábban nem létező szintetikus fehérjéket képes létrehozni egy mesterséges DNS-t is tartalmazó élő szervezet, amelyet amerikai tudósok hoztak létre, jelentős előrelépést téve a mesterséges élet megalkotása felé.
- címkék:
- fehérje
- DNS
- genetika
- gének
- Címkefelhő »
A trófeavadászat kiiktatja a jó géneket
A látványos szarvuk vagy sörényük miatt feltűnő hímek vadászata a "jó gének" kiiktatásával növeli a fajok kihalásának esélyét egy új tanulmány szerint.
- címkék:
- kihalás
- genetika
- gének
- vadászat
- Címkefelhő »
Végre kiderült, mi is a jeti valójában
A mesének vége: a jetiknek tulajdonított minták medvéktől származnak. Igaz, az egyik faj – a himalájai barnamedve – csakugyan különleges a medvék között.
Az állat, amelyet tíz percre visszahoztak a halálból
2003-ban úgy tűnt, kutatók egy csoportja megcsinálta a lehetetlent, azaz visszahozott egy kihalt alfajt az élők sorába. Az álomszerű siker mindössze 10 percig tartott, hamar kiderült, hogy a klón nem életképes. A kudarc ellenére a fajfeltámasztási programok a mai napig gőzerővel pörögnek, és bár akadnak figyelemreméltó eredmények, jelen pillanatban még nagyon messze vagyunk a kívánt céltól.
Dolly korai ízületi gyulladását nem a klónozás okozta
Dolly, a klónbirka korai ízületi gyulladását nem az okozta, hogy klónozással jött világra - erre a megállapításra jutottak a 2003-ban elpusztult állat csontvázának ismételt vizsgálatával a brit Nottinghami Egyetem kutatói.
Új gént azonosítottak egy ritka betegség kialakulásának hátterében
Több mint kétévnyi kutatómunkával sikerült azonosítani azt a gént, amely felelős lehet egy igen szerteágazó idegrendszeri tüneteket eredményező, eddig tisztázatlan genetikai hátterű ritka neurológiai betegség kialakulásában – mondja a Nemzeti Agykutatási Program során elért, az EMBO Molecular Medicine szaklapban publikált eredményüket ismertetve Dr. Molnár Mária Judit.
Gyilkos szúnyogok millióit engedik szabadon
Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) rábólintott arra a tervre, amely baktériummal fertőzött szúnyogok millióit engedné szabadon az USA húsz államában, valamint Washingtonban. A cél a „népirtás", de természetesen nem az emberek, hanem a betegséget hordozó szúnyogok körében.
Valami nagyon furcsa dolog történik génjeinkkel az űrben
A NASA ikertanulmányának legújabb eredménye alapján a világűrben a DNS-metiláció – vagyis az örökítőanyag kémiai módosulása, ami befolyásolja a gének be- és kikapcsolását – jelentősen „felpörög". E megfigyelés nem csak a sejtműködésbe enged alaposabb bepillantást, de azt is megmutatja, hogyan alkalmazkodik az emberi test az űrbéli körülményekhez.
Tippelje meg, melyek a világ legnagyobb élőlényei! Valószínűleg téved
Nagy László és kutatótársai a hazai erdőkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött. A szegedi és soproni kutatóknak a Nature Ecology & Evolutionben most megjelent eredményei hosszabb távon hasznot hozhatnak a növénykárosító gombák genomevolúciójának feltárásában, de az erdészeti védekezést és a komplex soksejtűség eredetének megértését is segíthetik.
Hány génhibát kell összeszednünk egy daganathoz?
Régóta tudjuk, hogy a daganatokat a sejtek örökítőanyagának meghibásodásai okozzák. Bioinformatikusok most megszámolták, pontosan hány mutációnak kell összegyűlnie ahhoz, hogy a rákos sejtburjánzás beinduljon.
Öt plusz egy tévhit a rettegett pikkelysömörről
A pikkelysömörrel kapcsolatban még mindig nagyon sok tévhit él a köztudatban. Máig nem veszik elég komolyan, pedig relatíve sok az érintett és súlyosabb esetben komoly következményei is lehetnek a kellemetlen bőrfelszíni tüneteken túl. Sokszor gondolják fertőző vagy kezelhetetlen betegségnek, miközben a pszoriázis megfelelő terápia mellett tünetmentessé tehető. Lássuk a leggyakoribb tévhiteket!
Megfejthették, milyen bőrszínű lehetett eredetileg az ember
Az afrikai népeket szokás egyöntetűen „feketének" hívni, holott Afrikán belül jóval nagyobb a bőrszín változatossága, mint a világ többi részén együttvéve. Amerikai tudósok kutatása nemcsak a bőrszínt meghatározó gének sokféleségére mutat rá, de minden rasszizmus nélkül bizonyítja, hogy az ember bőrszíne eredetileg világos lehetett.
Európa-szerte gyilkol a rettegett és ismeretlen betegség
Kétszer több ember veszíti életét Európában trombózisban, mint AIDS-ben, mell- és prosztatarákban vagy közlekedési balesetben együttvéve. Ennek ellenére az átlagember alig tud valamit e rettegett betegség tüneteiről és kezelési módjáról. A trombózis világnapján a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság és a Sanofi kerekasztal beszélgetésen egyebek mellett tanácsokat adtak, hogy kerülhető el a trombózis.