Homo sapiens
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Neandervölgyi ember
- Neander-völgyi ember
- evolúció
- ősember
- Afrika
Már 54 ezer éve elsajátítottuk az íjak és nyilak használatát
A kutatók már 2022-ben részletesen beszámoltak a franciaországi Madrin-barlangban talált 1500 kőhegyről. Az ezekkel végzett vizsgálatok most azt mutatják, hogy ezeket nyílhegyként használhatták, ami körülbelül 40 ezer évvel „tolja hátrébb" az íjászat bizonyítékait Eurázsiában.
- címkék:
- Homo sapiens
- technológia
- nyíl
- íj
- kőpenge
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Döbbenetes bizonyíték: létezett a Homo sapiensnél fejlettebb emberfaj
Egészen mostanáig azt feltételezték a tudósok, hogy az állandó tűzgyújtás és használat képessége a modern ember privilégiuma volt, amire nagyjából ötven-hetvenezer éve tett szert a Homo sapiens. Egy dél-afrikai ásatáson előkerült bizonyítékok szerint azonban egy egészen 2015-ig ismeretlen kihalt emberfaj a Homo sapiens előtt csaknem kétszázezer évvel korábban már rendszeresen használta a tüzet.
Vajon a Neander-völgyi ősember is tudott már beszélni?
A fiziológiai és orvosi Nobel díjjal elismert svéd Svante Pääbo, több évtizedes kutatásai során arra kereste a választ, hogy a mai embert, a Homo sapienst mi különbözteti meg a többi emberfélétől, például a vele sokáig együtt élő neandervölgyi embertől. Kutatásai során olyan módszereket fejlesztett ki, amellyel ősi csontleletekből az örökítő anyagra, a DNS-re vonatkozó adatok gyűjthetők. Ezt az eljárást használják a Szegedi Tudományegyetem kutatói is – tájékoztatta szerkesztőségünket a Szegedi Tudományegyetem (SZTE).
Svante Pääbo adott DNS-kulcsot a bennünk élő neandervölgyihez
Svante Pääbo munkássága és a paleogenomika tudománya nélkül nem derült volna fény arra, hogy minden mai ember DNS-ben kimutatható a neandervölgyi örökség - mondta Viola Bence, a Torontói Egyetem antropológia tanszékének professzora az MTI-nek annak kapcsán, hogy az evolúciós genetika területén elért eredményeiért a svéd genetikus kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
Sokkal hamarabb elpusztul a Föld, mint eddig hittük
Az asztronómia iránt érdeklődők előtt jól ismert, hogy a csillagoknak - csakúgy, mint az élőlényeknek -, megvan a saját életciklusuk; a „csecsemő", a felnőtt és öregkoruk, valamint a végzetük. A csillagoknál azonban egy-egy életszakasz hossza teljesen mást jelent mint az élőlényeknél, mert ezek tartama csak milliárd években mérhető. Ugyanez igaz a bolygókra is, hiszen a planéták sorsa elválaszthatatlan az anyacsillagukétól. Az univerzum eddig ismert egyetlen, technikai civilizáció által lakott bolygóját, a Földet ugyanaz a Nap fogja elpusztítani a kozmikus közeljövőben, ami évmilliárdokon át éltette, és megajándékozta az élet lehetőségével.
Neandervölgyi: sokkal több a közös bennünk, mint gondoltuk
Korábbi vélekedések szerint a nagyjából 400.000 évvel ezelőtt megjelent, majd 40.000 ezer éve teljesen eltűnt neandervölgyi ember csak egy kisnövésű díjbirkózóra hasonlító, nagyon egyszerű és magánakvaló jellem volt. A legmodernebb tudományos eredmények és felfedezések szerint azonban őskori unokatestvéreink jobban hasonlítottak ránk, mint azt idáig gondolni véltük! A neandervölgyiek primitív, mégis kifinomult művészek voltak, akik figyelemre méltó szerszámokkal, kezdetleges orvosi ismeretekkel és a tűzgyújtás bámulatos elsajátításával rendelkeztek. De vajon hogyan jutott ezen információkhoz a tudósok és régészek csapata? A választ ...
A modern emberek a véltnél korábban merészkedtek Európába
A Science magazinban most megjelent régészeti tanulmány szerint a Homo sapiens jóval korábban merészkedett a neandervölgyi területekre Európában, mint azt korábban a tudósok gondolták. A régészeti felfedezések eddig ugyanis azt mutatták, hogy a neandervölgyiek körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt tűntek el az európai kontinensről, röviddel „unokatestvérük", a H. sapiens érkezése után. De nincs bizonyíték a két csoport találkozására. Az új kutatások azt is jelentik, hogy a Homo sapiens már 10 ezer évvel korábban megjelent, mint azt eddig feltételezték.
Sárkányember és a sötétség gyermeke: a tavalyi év nagy felfedezései
Emberi őseink és rokonaink több tízezer évvel ezelőtt éltek, ám még mindig rengeteget kell tanulnunk létezésükről és képességeikről. A korábbi évekhez hasonlóan, a kutatók 2021-ben is számos nyomot vizsgáltak, beleértve az ősi koponyákat, amelyek fényt derítettek az agy evolúciójára, illetve a korábban ismeretlen Homo fajokból származó csontokat és a megkövesedett lábnyomokat. Íme a 2021-es év legizgalmasabb felfedezései emberelődeinkről.
A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje
A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje - jelentették be a paleoantropológusok.
Már 400 ezer éve elkezdődhetett a tűzhasználat elterjedése
A Leideni Egyetem és a holland Eindhoven Műszaki Egyetem kutatóinak legújabb tanulmánya szerint az emberi evolúció széles körű kulturális elterjedésének első világos példája körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt történt. A tudósok erre a tűzhasználat régészeti nyilvántartásában bekövetkezett változások alapján jutottak.