A piperkőc marsall - Joszip Broz Tito életének rejtett pillanatai

Politikai tehetsége egyértelmű: Joszip Broz Tito feltűnően jó helyzetfelismerő képességgel és gyors észjárással rendelkezett. Kemény logikája és következetes tisztánlátása a jugoszláv partizánok egyik vezetőjévé, vagy éppen tiszteletbeli marsallá és népfelszabadítóvá, majd később jugoszláv államfővé tette. Milovan Gyilasz ritkán idézett, 1980-ban megjelent kritikai életrajza alapján olyan érdekességeket gyűjtöttünk össze, amelyeket talán még sohasem hallhattunk Tito életútjának részleteiről, és megosztó személyiségéről.

A filctoll, amely megmentette a Holdra szállást

Az 1960-as években az Egyesült Államok és a Szovjetunió között folyó űrverseny idejéből maradt fenn az a legenda, miszerint az USA rengeteg pénzt költött az űrben használható toll készítésére, míg az oroszok ezt simán megoldották: ceruzát használtak. A világűrben, a súlytalanság viszonyai között történő jegyzetelés azonban korántsem annyira egyszerű feladat, mint amilyennek gondolnánk. Kevéssé ismert, hogy egy íróeszköz mentette meg a történelem első Holdra szállását is.

A levegőből mentették meg a nélkülöző várost

Hetven éve, 1948. június 24-én vették a szovjetek blokád alá a második világháború után négyhatalmi megszállás alá került német főváros nyugati irányítás alatt álló részét. A nyugati hatalmak a következő időszakban légihídon biztosították az ellátást, és Sztálin 318 nap múlva meghátrálásra kényszerült.

A Szovjetunió megtámadása volt Hitler bukásának kezdete

A megtévesztés mestere volt a világ leghíresebb kettős ügynöke

Harminc éve, 1988. május 11-én halt meg Moszkvában Kim Philby, minden idők egyik leghírhedtebb kéme, aki vezető brit hírszerző tisztként szolgálta a Szovjetuniót.

Többet nem árulnak szovjetuniós pólót Litvániában

A litvánok tiltakozása miatt az Adidas kivonta litvániai webáruházának kínálatából azt a piros női sportpólót, amelyen a Szovjetunió nevének angol rövidítése, a USSR és a sarló-kalapácsos szovjet címer látható.

A szexuális szabadság jelszavával indult a forrófejűek lázadása

Ötven éve, 1968. május 3-án kezdődtek a Franciaországot megrengető, tetőpontjukon már-már polgárháborúval fenyegető párizsi diáklázadások. Az események fordulatot hoztak a modern francia történelemben, ahogy egy diákvezér később megfogalmazta: "Mozgalmunk sikerrel járt, de nem politikai, hanem társadalmi forradalmat eredményezett." A diáklázadás legfőbb célja, Charles de Gaulle köztársasági elnök patrióta rendszerének megbuktatása kapóra jött volna az Egyesült Államok, és a londoni kabinet számára is.

Titkos lista mutatja, mely városokat ért volna atomtámadás

A hidegháború alatt a britek annyira féltek egy szovjet atomcsapástól, hogy még 1972-ben titokban listát készítettek azokról a városokról, amelyeket a legnagyobb eséllyel érhet nukleáris támadás. A dokumentumot a brit Nemzeti Levéltár hozta nyilvánosságra.

Tűzgolyóként érkezett vissza a Földre, csoda, hogy életben maradt

Jurij Gagarin szovjet repülőtiszt, kozmonauta, a világ első űrhajósa ötven éve, 1968. március 27-én vesztette életét repülőgép-balesetben.

Összevizelt pizsamában vívta haláltusáját a milliók halálért felelős diktátor

1953. március 5.-én, nem sokkal este tíz óra előtt Lavrentyij Berija, a Szovjetunió belbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettese, egyben a gyűlölt NKVD rettegett főnöke sietve kiviharzott Sztálin kuncevói dácsájából. A halálra vált orvosok alig pár perccel korábban remegő hangon közölték a főnöke halálos ágya mellett keselyűként gubbasztó Berijával, hogy „Sztálin elvtárs szíve megszűnt dobogni." Sztálint, a korlátlan hatalommal rendelkező és milliók haláláért felelős diktátort magatehetetlenül és egykori elvtársainak kiszolgáltatva érte utol öt napos haláltusa után a végzet.

Ezért nem lett nagyobb baj a Szovjetunió összeomlásából

David F. Schmitz, az Antall József Tudásközpont által magyarul megjelentett színes portréjában átfogó képet nyújt Brent Scowcrofról, aki Gerald Ford és George H. W. Bush nemzetbiztonsági tanácsadójaként is szolgált, és mindvégig becsületes, megfontolt, nyitott gondolkodású tudott maradni.

A szovjet terror áldozatául esett a zsidókat mentő Raoul Wallenberg

Köztiszteletben állt, utcát neveztek el róla, szobrot emeltek az emlékének, mégis szovjet börtönben végezte életét. A fiatal svéd diplomata, Raoul Wallenberg sorsának alakulásában a második világháború végnapjai óriási változást hoztak. A több ezer magyar zsidót megmentő Wallenbergnek a budapesti csata idején, 1945 januárjában veszett örökre nyoma. Későbbi sorsáról rengeteg híresztelés és történelmi pletyka keringett.

Washington zárt ajtók mögött: hajszálnyira a nukleáris kataklizmától

Talán egyszer sem állt még olyan közel az emberiség a nukleáris kataklizma fenyegető rémképéhez, mint az 1960-as évek végén, a vietnami háború eszkalálódásának idején.  A vietnami hadviseléssel kapcsolatos szupertitkos úgynevezett Pentagon-ügyiratok 1971-ben történt kiszivárogtatása, illetve  nyilvánosságra kerülése súlyos politikai válsághoz vezetett az Egyesült Államokban. A világhírűvé lett kiszivárogtató, Daniel Ellsberg, a Pentagon egykori katonai tanácsadója nemrég megjelent könyvében a hidegháború korának még súlyosabb történelmi titkairól rántja le a leplet. 

Száztíz éve született a hidrogénbomba atyja, Teller Ede

Teller Ede a huszadik század első felének legendás fizikusgenerációjához tartozott. A magyar származású professzor a kvantumfizika olyan nagy alakjainak volt kutatótársa és kollégája többek között, mint Werner Heisenberg, Niels Bohr, vagy Enrico Fermi, de személyes ismeretség fűzte Albert Einsteinhez is. A második világháború idején részt vett az amerikai nukleáris fegyvert előállító Manhattan-programban, és mint a magfúzió egyik legelső kutatója, meghatározó szerepet játszott az első amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében.

Rétvári: A málenkij robot bűn nélküli büntetés volt

A málenkij robotra elhurcolt embereknek semmiféle bűnük nem volt, bűn nélkül kellett büntetést elszenvedniük – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a vasárnap Zebegényben rendezett megemlékezésen.

A történelem vihara emelte fel és törte ketté Csehszlovákiát

Negyedszázada, 1993. január 1-jén jött létre Csehszlovákia felbomlásával az önálló Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság. 1992. december 31-i hatállyal az Osztrák-Magyar Monarchia romjain 1918-ban létrehozott Csehszlovákiát, amelynek 1990-től Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság volt a hivatalos neve, végérvényesen megszüntették.

Jobb ma egy Kánya, mint holnap egy Ványa!

Harminchat éve, 1981. december 13-án vasárnap kora reggel a városi csomópontokat lezáró harckocsik és az utcákon cirkáló katonai járőrök látványa fogadta a megdöbbent lengyeleket szerte az országban. Megszűnt a telefonszolgáltatás, a rádió pedig kizárólag Wojciech Jaruzelski tábornok, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa első emberének beszédét sugározta folyamatos ismétléssel. Felfüggesztették a szabadságjogokat, a pártlap kivételével betiltották az összes sajtóterméket, lezárták a reptereket, valamint kijárási tilalmat és statáriumot vezettek be a kihirdetett rendkívüli állapot részeként.

Bacilusként fertőzték meg Leninnel a végelgyengült Romanov-sast

Kereken száz éve, 1917. november 7-én vette kezdetét a bolsevik forradalom szülőatyjáról később Leningráddá átkeresztelt Szentpéterváron a kommunista diktatúra hosszú évtizedeiben csak nagy októberi szocialista forradalomként emlegetett államcsíny. A marxista történetírásban objektív szükségszerűségként leírt bolsevik zendülés nyomán kiépülő monolit diktatúra a huszadik század egyik legzsarnokibb rendszerévé nőtte ki magát, amelynek alapjait Vlagyimir Iljics Uljanov, a felvett mozgalmi nevén Leninként ismertté vált hivatásos forradalmár rakta le.

A Szovjetunió is megismerte a legpusztítóbb fegyver titkát

Hetven éve, 1947. november 6-án jelentette be a moszkvai városi tanács ünnepi ülésén Molotov szovjet külügyminiszter, hogy a Szovjetunió ismeri az atombomba titkát, véget ért a két évig tartó amerikai atommonopólium. A szovjet forradalom harmincadik évfordulójának előestéjén tett nyilatkozatnak Nyugaton nem sok hitelt adtak, egészen addig, amíg 1949. augusztus 29-én végre nem hajtották az első sikeres szovjet atomrobbantást.

Ez volt a történelem legbrutálisabb nukleáris napfelkeltéje

A hidegháborús fegyverkezési verseny 1949. augusztus 29., az első szovjet kísérleti atombomba felrobbantása után új szakaszába lépett. Az atommonopóliumától megfosztott Egyesült Államokban pénzt és időt nem kímélve fogtak hozzá egy sokkal nagyobb fenyegetést jelentő tömegpusztító eszköz, a hidrogénbomba kifejlesztéséhez, hogy ezzel állítsák helyre Amerika nukleáris fegyverkezésben betöltött vezető szerepét. A hidegháború kölcsönös elrettentési logikája alapján azonban az erre adandó szovjet válasz sem késlekedhetett sokáig.

Egy nap, amely megrengette a világot

Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat ugyan feláldozták a nagyhatalmi erőegyensúly oltárán, ám a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelem folyásának. Ami a forradalom véres leverése után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, hogy a magyar szabadságharc betömhetetlen, és utóbb végzetesnek bizonyult repedést okozott a szovjetrendszer addig kikezdhetetlennek hitt monolit építményén, ami négy évtizeddel később a rendszer végleges összeomlásához vezetett.

Kommunista diktátor relikviái kerülnek kalapács alá

Árverést tartanak Walter Ulbricht volt keletnémet kommunista pártvezér, egykori államfő hagyatékából. Az egykori keletnémet pártfőtitkár és államfő nevéhez fűződik a berlini fal felépítése, valamint a szocialista táboron belüli első jelentősebb gazdasági reform bevezetése is.

Nukleáris apokalipszist akart előidézni a Holdon a Szovjetunió

Újabban nyilvánosságra került titkos iratok tanúsága szerint a Szovjetunió atombombát akart robbantani a Holdon - közölte Matthias Uhl történész Moszkvában.

A CIA mindent tudott a Szputnyik 1-ről

Az amerikai titkosszolgálat tudott a szovjet Szputnyik műhold 50 évvel ezelőtti felküldéséről - derült ki az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) frissen megnyitott aktáiból.

Bip-bip: a hang, amely sokkolta Amerikát

Hatvan éve, 1957. október 4-én bocsátották fel a Szovjetunióban a világ első mesterséges holdját, a Szputnyik 1-et, s ezzel megkezdődött az űrkorszak. A szovjet siker valósággal sokkolta az USA-t és jelentősen hozzájárult a NASA 1958-as megalapításához.

Harmincnégy éve rejtély a lelőtt dél-koreai utasszállító esete

A Korean Air KAL 007-es New York és Szöul között közlekedő menetrend szerinti járatát 1983. szeptember elsején hajnalban, miután a repülési útvonaláról messze letérve, és a nemzetközi polgári légiforgalom számára tiltott légtérbe hatolva szovjet katonai bázisok felett repült át, a honi légvédelem egyik magasba emelt Szuhoj Szu-15 vadászgépe, többszöri eredménytelen kapcsolatfelvételi kísérlet után, légiharc-rakétáival lelőtte. A 269 halálos áldozatot követelő katasztrófa óriási nemzetközi felháborodást váltott ki, ám a hidegháborús korszak egyik legsúlyosabb incidense mind a mai napig számos megválaszolatlan kérdést vet fel.

50 millióval csökkent az oroszajkúak száma a Szovjetunió széthullása óta

Ötvenmillióval csökkent az oroszajkúak száma a Szovjetunió bő negyedszázaddal ezelőtt történt széthullása óta - jelentette ki az orosz parlament alsóháza, a Duma oktatási és kulturális bizottságának elnöke Moszkvában.

Tűzgolyóként robbant fel a földbe csapódó vadászgép

Hetvenöt éve, 1942. augusztus huszadikán, hajnali öt órakor, az oroszországi Ilovka község melletti tábori repülőtérről a magyar királyi honvéd légierő 1/1. vadászrepülő századának két Héja típusú gépe a magasba emelkedett. Néhány perccel később, a repülőtér légterében alacsony magasságban köröző géppár V-421-es lajstromjelű vadászgépe élesen bedöntött bal fordulóba kezdett, majd orrát leadva dugóhúzóba perdült, és öt óra hét perckor a földnek csapódva, vakító tűzgömbként felrobbant. Horthy István tartalékos repülő főhadnagy, Magyarország kormányzóhelyettese a lángoló roncsok közt vesztette életét.

Épségben fennmaradt agyak a spanyol polgárháború idejéből

Spanyol polgárháborús tömegsírból előkerült, természetes módon konzerválódott 45 emberi agyat és egy szívet tanulmányoznak a Galíciai Törvényszéki Orvosi Intézet (IMELGA) kutatói.

Csak három holttest érkezett vissza a kozmoszból

1971. június 30-án, több mint háromhetes küldetés után a Szojuz-11 űrhajó problémamentes landolást hajtott végre a kazahsztáni sztyeppén. Az űrhajó fedélzetről a földi irányító központba beérkező adatok nem jeleztek semmilyen műszaki problémát. A fékezőernyők rendben kinyíltak, és az űrkabin előírásszerűen ért földet. A kabin ajtaját felnyitó műszaki személyzet azonban megdöbbenve látta, hogy három halott, üléseikbe szíjazott asztronauta tekint vissza rájuk, megüvegesedett szemekkel.

Több mint hét évtizede megfejtetlen rejtély Kassa bombázása

1941. június 26-án, délután egy óra öt perckor a három évvel korábban Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki város, Kassa felett, három, azonosítatlan felségjelű és típusú bombázógép jelent meg. Az alacsonyan repülő gépek harminc bombát oldottak ki a város légterében. A bombatámadásban 32 ember vesztette életét, majd 300-an megsebesültek, és közel hárommillió pengős anyagi kár keletkezett. A máig tisztázatlan hátterű légitámadás azonban még ennél is sokkal súlyosabb következménnyel járt az országra nézve. A szovjet agressziónak minősített bombatámadásra adott válaszként, Horthy kormányzó még aznap délutáni döntése nyomán, Magyarorsszág ...

Pusztító szovjet forgószél csapott le Hitler hadaira

A Szovjetunió elleni 1941 nyári nagy német támadás, a Barbarossa-hadművelet megindítása után napra pontosan három évvel később, 1944. június 22-én elsöprő erejű orosz offenzíva bontakozott ki a Wehrmacht még szovjet területen védekező seregtestei ellen. Az alaposan előkészített Bagratyion-hadművelet, a második világháború egyik legnagyobb szárazföldi offenzívája, végleg kisöpörte a német haderőt a Szovjetunió területéről. A Vörös Hadsereg betört Kelet-Poroszországba, és felvonult a Visztulához, előkészítve ezzel az 1945 telétől kibontakozó, és a náci Németországra mért utolsó halálos csapást.

Meghalt Sztálin egyik unokája, a legfiatalabból amerikai punk lett

Élete 76. évében rákbetegségben meghalt Alekszandr Burdonszkij orosz színházigazgató, Sztálin egyik unokája.

Brutálisan végeztek az elfeledett katonákkal

Legalább egymillió üzbég hagyta el az otthonát, hogy a németek ellen harcoljon a II. világháború idején. A hadifogságba esetteket rongyba kötötték, koncentrációs táborban éheztették őket, végül agyonlőtték őket egy erdőben. 

McCarthy keresztes hadjárata a kommunista „ötödik hadoszlop” ellen

1957. május 2-án halt meg Joseph Raymond McCarthy, a második világháború utáni amerikai kommunistaüldözés kirobbantója. Nevéből nem túl jó csengésű fogalom lett: a mccarthyzmus számtalan ember életét tette tönkre, művészek és tudósok karrierjét törte ketté. A hidegháború első éveiben tetőző politikai boszorkányüldözés történelmileg azonban nem csak amerikai sajátosság volt.

Föláldozta magát barátjáért a bátor űrhajós

Ötven éve, 1967. április 24-én történt a szovjet űrhajózás első, emberéletet követelő balesete: a világűrből visszatérő Szojuz-1 ejtőernyője nem nyílt ki, a lezuhant és kigyulladt kabinban meghalt Vlagyimir Komarov űrhajós. Ő volt az első ember, aki űrutazás során halt meg.

Ők voltak a legbrutálisabb orosz sorozatgyilkosok

A napokban 60 új gyilkossággal vádolták meg azt a férfit, akinek ügyében 22 emberöléssel kapcsolatban már megszületett az ítélet. Mihail Popkovon kívül több sorozatgyilkos is börtönben tölti élete hátralévő részét Oroszországban, de a Szovjetunió legbrutálisabb sorozatgyilkosát már évtizedekkel korábban kivégezték.

Ez volt egykor a legvidámabb szovjet tagköztársaság

Nyolcszáz éven át folyton ült a nyakukon valaki, de nem adták fel. Még magyar királyuk is volt egy ideig, de azért szeretnek minket, számontartják, hogy nyelvrokonok vagyunk. A szovjet időkben is virágzott náluk a progresszív művészet, a punk és a rock, később pedig ők adták a világnak a Skype-ot. A mindössze négyszázezres észt fővárosban, Tallinnban meglepően sok érdekesség és program várt ránk.

Még mindig van adóssága a Szovjetuniónak

Oroszország rövidesen rendezi az egykori Szovjetunió utolsó küladósságát - jelentette be az orosz pénzügyminiszter-helyettes Moszkvában.

Egy sötét politikai gyilkosság elvarratlan szálai

1978. március 16-án döbbenetes hírt röpítettek világgá a hírközlő szervek; a 60-as, 70-es évek olasz belpolitikájának egyik legjelentősebb és legnagyobb formátumú politikusát, a többszörös kormányfői tisztséget viselő Aldo Morót, a Democrazia Cristiana, azaz a Kereszténydemokrata Párt nagy tekintélyű elnökét elrabolta a Vörös Brigádok nevű, szélsőbaloldali terrorszervezet. A kulisszák mögött zajló alkudozásokról szinte semmit sem tudott meg a közvélemény; a szélsőbaloldali terroristák „forradalmi törvényszéke" által kivégzett politikus halálának hírét azonban a politikai boszorkánykonyha számos prominense megkönnyebbüléssel fogadta.

Ketyegő időzített bomba a Barents-tenger mélyén

Az Európa felett észlelt, megnövekedett szintű radioaktivitás az elmúlt napok vezető hírei között szerepelt. A Bild magazin az észak-norvég területek légterében detektált nagyobb radioaktivitás lehetséges okai között azt az opciót is felvetette, hogy a nyugtalanító jelenség hátterében az 1989. április 7-én a Medve-szigettől délkeletre elsüllyedt K-278-as szovjet atom-tengeralattjáró reaktorszivárgása állhat. Annak ellenére, hogy ez a hipotézis erősen sántít, hiszen a közel két kilométer mélyen fekvő roncsból esetleg kiszabaduló radioaktív sugárzást elnyelné a tengervíz, a Komszomolec mégis potenciális fenyegetést jelent a Barents-teenger ...

Oroszország még az idén visszafizeti a szovjet adósságot

Oroszország még az idén visszafizeti az egykori Szovjetuniótól megörökölt adósság utolsó részét is - írja az Izvesztyija. A lap szerint mostanra 125,2 milliárd dollár maradt a szovjet tartozásból, ezt várhatóan a nyáron törlesztik.

Orosz hírességekről nevezték el a Kuril-szigetek néhány tagját

Újabb fordulatot vett a Kuril-szigetek körüli orosz-japán vita: Japán tiltakozást jelentett be, miután Oroszország néhány szigetet orosz tábornokokról és politikusokról nevezett el - közölte kedden a tokiói kormányszóvivő, hozzátéve, hogy a lépés ellentmond a japán álláspontnak és "rendkívül sajnálatos".

Egész hadjáratom értelmét veszti, ha lemondok Sztálingrádról!

Hetvennégy éve, 1943. február 2-án, a Sztálingrádnál körbezárt 6. német hadsereg megmaradt katonái, mintegy 91 ezer fő, letette a fegyvert a szovjet diktátor nevét viselő, halálos katlanná vált város romjai között. A világtörténelem leghosszabb ideig tartó, minden képzeletet felülmúlóan kegyetlen utcai harcaiban a Wehrmacht olyan megrendítő vereséget szenvedett el, amelyet többé már nem volt képes kiheverni. Sztálingrád presztízsharccá változott ostroma fordulópontot jelentett a második világháború történetében. Hitler végleg elvesztette a hadászati kezdeményezést a keleti fronton, Sztálingrád után már csak idő kérdése volt a Harmaddik ...

Amikor Edvard Benes elégedetten hátradőlhetett

1946. január 19-én hagyta el Magyarországot az első vonatszerelvény, amely német lakosokat szállított Németországba – ezzel kezdődött a hazai svábok kollektív bűnösség elvén alapuló kitelepítése. A magyarországi németek elhurcolásához a szövetséges nagyhatalmak potsdami konferenciáján hozott döntés szolgált jogalapul.

Beidézte Gorbacsovot egy litván bíróság

Tanúként idézést kapott Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök a vilniusi kerületi bíróság meghallgatására az 1991. januári események miatt - jelentette be Ainora Kornelija Maceviciene, a tárgyalást vezető bírói tanács elnöke csütörtökön.

Újabb pornográf jelenetek a szovjet állatvilágból

Thomas Mann egy esszéjében a „szent” jelzővel illette a klasszikus orosz irodalmat; beszélt megtisztító hatásáról és egy olyan irodalomról, mely út a megértéshez, a megbocsátáshoz és szeretethez. Ez volt Puskin, Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij és Csehov művészete. A bolsevikok persze mindent megtettek a kiirtásáért, de mindhiába, a szent orosz irodalom valahogy mindig visszatér. Lássunk most három friss példát.

Ekkor kezdték megírni a 2. magyar hadsereg halálos ítéletét

A Szovjetunió elleni invázió kifulladása miatt Adolf Hitler nagyobb katonai részvételt követelt szövetségesitől az újabb, 1942-re tervezett német offenzívához. Hetvenöt éve, 1942 januárjában ennek jegyében először Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter, majd Wilhelm Keitel vezértábornagy, a Wehrmacht Főparancsnokságának feje látogatott el Budapestre, ahol a fenyegetőzést sem mellőzve a honvédség egészének keleti frontra vezénylését követelték.

Az ukránok kérik, ismerjék el népirtásnak a '32-es nagy éhínséget, a holodomort

 Az ukrán parlament szerdán elfogadott határozatában arra szólította fel a világ országait, hogy ismerjék el népirtásnak a sztálini rezsim alatt, 1932-33-ban lezajlott ukrajnai holodomort, azaz a mesterségesen előidézett nagy éhínséget.

Megjósolta a Szovjetunió összeomlását, most Amerikán a sor

Donald Trump felgyorsíthatja a hanyatlást.

Pedig a hóviharban már látszottak a Kreml tornyai

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen. A hetvenöt éve elindított szovjet ellenoffenzíva meglepetésként érte a német Közép Hadseregcsoport leharcolt és teljesítőképességük határára jutott egységeit. A Moszkva alatt kibontakozó sikeres szovjet ellentámadás következményeként a Wehrmacht ekkor még nem vesztette el hadászati kezdeményező képességét a keleti fronton, ám Hitler Szovjetunió elleni villámháborús terve vvégleges ...

Új titokra derült fény a KGB-nél

A volt szovjet titkosszolgálat, a KGB hatalmas erőfeszítésekkel, olykor betöréssel, fantomszervezetek létrehozásával, okirathamisítással, sőt pokolgépes merényletekkel is harcolt a cionista és zsidó szervezetek ellen az egész világon. Ez derül ki a szervezet 1992-ben nyugatra dezertált tisztjének, Vaszilij Mitrohinnak Izraelben először feldolgozott és nyilvánosságra hozott archívumából pénteken.

Ellenségnek adott szó nem kötelez – Hatvan éve rabolták el Nagy Imrét

1956. november 22-én Nagy Imre és közvetlen munkatársai – a Kádár-kormány írásos garanciájában bízva – elhagyták a jugoszláv nagykövetség épületét, ahol a forradalom felszámolására indított szovjet katonai intervenció napjától, november 4-től a jugoszláv kormány által biztosított menedékjogot élvezve tartózkodtak. A mit sem sejtő Nagy Imrére és munkatársaira azonban a Hősök tere sarkán parkoló buszban elrejtőzött szovjet géppisztolyos katonák vártak, és Jugoszlávia helyett a mátyásföldi szovjet katonai bázisra hurcolták őket. 

Tudja, honnan származik a Heineken sör vörös csillaga?

A vörös csillag az 1917-es oroszországi bolsevik forradalom győzelme után vált a 20. század baloldali, kommunista mozgalmainak egyik meghatározó politikai jelképévé. A szovjet blokk 1991-ben történt összeomlását követően a kommunista munkásmozgalom egykori szimbóluma, a szvasztika, a náci mozgalom horogkeresztje, valamint az SS jelvénye, a sig rúna mellett egyes országokban tiltott önkényuralmi jelképpé lett, ám mielőtt valaki rosszra gondolna, a méltán híres holland sör címkéjén virító vörös csillagnak semmi köze sincs a világfelforgató eszmékhez. 

Hatvanhat emberrel végzett a titkos biofegyver

1979 áprilisában egy titokzatos biológiai fegyver elszabadult az egyik szovjet laborból. Az eredmény: 66 emberi áldozat és ismeretlen számú elhullott állat. Napjainkig rejtélynek számított, pontosan mi is okozta a pusztítást. Közel 40 év kellett ahhoz, hogy a gyilkos organizmust a tudósok leleplezzék.

Szovjet forgószél csapott le az országra

November 4-én hajnali négy órakor kezdődött a szovjet intervenciós haderő „Forgószél” hadművelete, ami az ország semlegességét deklaráló Nagy Imre-kormány elmozdítására és a magyar forradalom katonai felszámolására irányult. A szovjet intervenció cinikus elleplezésére Andropov, a Szovjetunió budapesti nagykövete kétoldalú politikai-katonai tárgyalást kezdeményezett a budapesti kormánnyal a szovjet csapatkivonásról. Érdemi tárgyalás helyett azonban a szovjet főhadiszállásra, Tökölre érkező Maléter Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszter vezette delegációt Ivan Szerov KGB-főnök letartóztatta.

Így látják ma Oroszországban az 1956-os magyar forradalmat

Oroszországban miként a múltban, ma is csak a birodalmi szemléletet elutasító kisebbségnek van bűntudata az 1956-os magyar forradalom elfojtása miatt – állította a Vedomosztyi című napilap csütörtöki számában Alekszej Makarkin politológus, az orosz Politikai Technológiák Központjának alelnöke.

Határozott cselekvésre van szükség, elkapni az összes gazembert!

Háromnapos vita után 1956. október 31-én az SZKP Elnöksége, a szovjet kommunista pártvezetés szűkebb agytrösztje egyhangú döntésre jutott a magyarországi „ellenforradalmi lázadás” katonai leveréséről. Az SZKP első embere, Nyikita Szergejevics Hruscsov presztízsokokból rendkívül fontosnak tartotta, hogy a katonai intervencióhoz megszerezze a „szocialista tábor” vezetőinek, és kiemelten az el nem kötelezett politikát folytató Jugoszlávia nagy nemzetközi tekintélynek örvendő vezetője, Joszip Broz Tito marsall beleegyezését.

Köztársaság tér 1956 – legenda és valóság

A Magyar Dolgozók Pártja Köztársaság téri pártházának 1956. október 30-i véres lincselésbe torkolló ostroma a forradalom leverése után, a szovjet szuronyokkal hatalomra juttatott Kádár-rendszer egyik legfőbb hivatkozási alapja lett az „ellenforradalom brutalitását" illetően. Egyes összeesküvés-elmélet jellegű vélekedések szerint a pártház védőit szándékosan szolgáltatták ki a népharagnak, hogy ezzel is utólagos indokot teremtsenek a szovjet beavatkozáshoz és a megtorlásokhoz.

Nagyhatalmi színjáték volt a magyar forradalom ügye

Az 1980-as évek végétől, illetve a 90-es évek elejétől részben kutathatóvá váltak az ENSZ, az amerikai külügyminisztérium, valamint a szovjet pártvezetés 1956-os magyar forradalomra vonatkozó titkos iratai. Az 1956. október végén megélénkülő nagyhatalmi diplomáciában elsősorban a zárt ajtók mögötti informális találkozók bizonyultak sorsdöntőnek.

Sztálin börtönbe akarta csukni, később Nobel-díjat kapott

Október 4-én lenne százéves Vitalij Lazarevics Ginzburg Nobel-díjas szovjet-orosz fizikus, a szovjet hidrogénbomba egyik atyja, a szupravezetés elméleti hátterének egyik tisztázója.

Íme az egyetlen rajzfilm, amely kiakasztotta a szovjet cenzorokat

Az animáció volt a legszabadabb, az Üvegharmonikát mégis betiltották.

Tudja-e, melyik volt a világ legrondább repülőgépe?

A repüléstörténet tele van olyan elvetélt ötletekkel, amelyek a gyakorlatban csődnek bizonyultak. Háromszoros hangsebességre tervezett repülő, amely csak nagy nehézségek árán tudott a levegőben maradni, húsdaráló rotorokkal rendelkező életveszélyes repülő „bicikli”, hogy csak két példát említsünk meg a képtelen ötletek hosszú sorából. És a citromdíj-várományosok között talán az aranyérmes a „rút kiskacsa”, ami minden volt, csak nem kicsi, bár rútnak igen rút tényleg.

Gyerekkorunk kedvenc rajzfilmjeit adták a szovjetek

Ha azt mondjuk, hogy „Nu, pagagyi”, a mai harmincasoknak, negyveneseknek jó eséllyel beugrik a nyuszi és a farkas állandó párharca, amelyben a legtöbben valószínűleg az elvileg gonosz farkasnak drukkoltak. Természetesen nem a No, megállj csak! volt a virágzó orosz, szovjet rajzfilmipar egyetlen termése, felelevenítünk még pár emlékezetes darabot. Nosztalgiázzon velünk!

A hétágú-koronás Vaslady Churchill szellemében politizált

Nagy Britannia első női miniszterelnöke az angol történelmi panteon rendkívüli egyéniségei között foglal helyet. A nemzeti szuverenitás jegyében azt a klasszikus reálpolitikát folytatta, amit legfőbb példaképe Winston Churchill is; minden külpolitikai kérdésben elsődleges szemponttá téve a brit nemzeti érdekeket. Kérlelhetetlenül kemény céltudatossága miatt a szovjet sajtó ragasztotta rá a rendkívül találó Vaslady elnevezést.

Ez van, ha jönnek az oroszok

Biztos, hogy van ennél stresszesebb misszió, de a nyugati–orosz viszony tükrében ez az egyik legfontosabb eleme a NATO kollektív védelmi rendszerének. Amíg nem lesz saját légierejük – és még jó pár évig nem lesz –, a balti országok légi rendészete az egyetlen életképes biztosíték, hogy Moszkva csak a provokációkig jut a térségben. Az Origo Észtországban látogatta meg a misszióban jelenleg ügyeletes brit légierőt.

Az egykori Szovjetunió leghátborzongatóbb helyei

Mérgező szellemváros, hatalmas, földbe vájt mélyedés, vagy éppen kísértetiesen rothadó cirkusz - az egykori Szovjetunió területén számos hátborzongató hely található. Ezekből válogattunk.

Ósdi és káros: rossz brand Kelet-Európa

Idejétmúlt, hamis és káros az, ahogy a Kelet-Európa-kifejezést nyugaton használják – véli az Economist. A hétvégén újra közzétett videó szerint Európa országait újfajta módokon kellene felosztani, beszélhetnénk például Dunai-Európáról, vagy az oroszoktól tartó tengelyről.

Tudja-e, hogy mi a repülőgépes magassági világrekord?

A belsőégésű, dugattyúsmotoros repülés mind a sebesség, mind pedig a csúcsmagasság szempontjából a második világháború idején érte el lehetőségeinek határát . A sugárhajtású repülés megjelenésével ezek a határok jelentősen  kitolódtak, de a magaslégköri  repülésnek is komoly fizikai korlátai vannak.

Az ENSZ-nek fontosabb volt a szovjet jóindulat, mint a magyar forradalom

Az ENSZ levéltárában és az amerikai Columbia Egyetemen májusban hozzáférhetővé vált dokumentumok megerősítik azt a korábbi feltételezést, amely szerint a világszervezet 1956-ban a magyar ügyben nem jeleskedett - mondta el az MTI-nek Nagy András történész, aki két héten át kutatott New Yorkban.

Moszkva megfizette a szovjet adósságot Kuvaitnak

Oroszország visszafizette a Kuvaittal szembeni volt szovjet adósságot. Ezzel háromra csökkent azoknak az országoknak a száma, amelyekkel szemben még szovjet adósság áll fenn.

Máig sötét homály fedi a II. János Pál elleni merényletet

Harmincöt éve, 1981. május 13-án négy lövés dördült el a zsúfolásig megtelt vatikáni Szent Péter téren. A szokásos pápai audienciára érkező II. János Pál a második pisztolylövés után kísérői karjaiba hanyatlott. A merénylőt, a török állampolgárságú Mehmet Ali Agcát szinte azonnal leteperték a pápa testőrei. Annak ellenére, hogy harmincöt év telt el a merényletkísérlet óta, és időközben maga a szovjet rendszer is történelemmé vált, a lehetséges megbízók személyét mind a mai napig titokzatos homály fedi.

Így fojtson meg civil kezdeményezést! – Az orosz Halhatatlan Ezred története

Öt év alatt világhírnévre tett szert, de már úgy, hogy a politika teljesen elferdítette az eredeti szándékát. A civil mozgalomként indult, a II. világháborús szovjet katonák emlékét ápoló Halhatatlan Ezred egy elemi erejű polgári igényt elégített ki, miközben apolitikus és nonprofit volt. Ma viszont már bankok szponzorálják a lopott ötletként Vlagyimir Putyin tetszését is elnyerő rendezvényt. Valahogy így kell megfojtani egy alulról jövő szerveződést.

Odesszát a zsidók csinálták

A város 90 százalékában nincs semmi különös, sőt néha kiábrándító. A maradék 10-ért viszont megéri. Ha kíváncsi arra, milyen a valódi posztszovjet multikulti, akkor különösen. Beszámolónkat időről időre a helyiek cinikus rövid vicceivel akasztjuk meg. Odesszában jártunk.

Csernobil 30. Plusz két nap

Legtöbbször nem olyan volt, mint amilyennek képzeltük. A sugárzás a kijelölt útvonalakon egyáltalán nem veszélyes, a főbb utak tükörsimák, a baleset utáni oltáshoz használt járművek temetője pedig már nem is létezik. A felrobbant erőmű körül épülő új szarkofágon kívül viszont így sem sok biztató dolog van, talán csak a visszatelepült néni elszántsága. A csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulója után az Origo tudósítója két napig járta az erőmű körüli tiltott zónát. Képriport.

Istennel és vodkával élik túl Csernobil emlékét

A csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulóján hogyan látja ugyanazt az, akit közelről érintett, és hogyan az, aki számára politikai eszköz? Az egyik oldalon leszázalékolt likvidátorok, a másikon az ukrán elnök szavai. Mindegyiket meghallgattuk. Az Origo tudósítója Kijevben és a lebetonozott csernobili reaktornál járt az évfordulón.

Harminc éve rajzottak ki a halál hangtalan sugarai

1986. április 26-a verőfényes szép tavaszi napként virradt fel a késő kádári Magyarországra. Az ország a kellemesnek ígérkező hétvégére készült. Senki sem sejthette, hogy légvonalban pár száz kilométerrel keletre, a csernobili atomerőmű 4. blokkja felett terpeszkedő vészjósló füstfelhő radioaktív halálfejként készül betakarni fél Európát. A valós eseményekről egy, az Origo birtokába jutott korabeli titkos dokumentum alapján számolunk be a katasztrófa 30. évfordulóján.

Ezeken a helyeken akármikor kitörhet a háború

Több mint két évtizede egy helyben toporgás, bénult államok, fel-fellángoló nemzetiségi ellentétek: ezek a közös jellemzői az európai és a kontinens előszobájában megmaradt posztszovjet befagyott konfliktusoknak. Ezek akármikor „kiolvadhatnak”. Karabah példája legalábbis erre figyelmeztet. Végignéztük, a közvetlen közelünkben hol történhet meg ugyanez.

Sokan hiszik, hogy nem Gagarin volt az első

Armstrong soha sem járt a Holdon, filmstúdióban megrendezett átverés volt az egész, Gagarin előtt pedig már mások is feljutottak a kozmoszba, csak kudarcukat agyonhallgatták a szovjetek. Ezek a legismertebb, és vissza-visszatérő összeesküvés-elméletek az űrhajózás hőskorából, amelyben még ma is sokan hisznek.

Videón vall a britek leggyűlöltebb kémje

A BBC az NDK titkosszolgálatának, a Stasinak archívumában turkálva olyan videóra bukkant, amelyen a szinte soha nem hallott, híres-hírhedt szovjet kém, Kim Philby tart órát a keletnémet kémeknek. Philby a britek egyik leghíresebb árulója, több mint 30 évig dolgozott a szovjeteknek a brit titkosszolgálat fészkéből, az MI6-ből – és most el is mondja, hogyan csinálta.

Jöjjön velünk nemzetközi jogot sérteni! – Karabahi életképek

Az idén 25 éves, de a puskapor még mindig benne van a levegőjében. Szombaton például tucatnyian haltak meg a határán történt – az elmúlt 22 évben a legsúlyosabb – tűzpárbajban. Nem tudni, hogy Hegyi-Karabah több lehet-e valaha, mint egy befagyott posztszovjet konfliktus, mert a múlt lépten-nyomon előtör. Egyhetes ottlétünk alatt legalábbis ez történt. Keserédes képriport következik.

Örüljön, hogy nem ez a munkája! Aknamentesítés Hegyi-Karabahban

Ennél több fegyelem kevés munkához kell. Emellett türelem és precizitás sem árt, ha az ember életben akar maradni. Kevesen tudják, de az egykori örmény–azeri háborús körzetek ma is a világ legveszélyesebb terepei közé tartoznak a több száz aknamező miatt. Az Origo tudósítója a helyszínen nézte meg, hogyan derítik fel az egyik legalattomosabb hadieszközt. 

Atombombát akart lőni az USA a Holdra

Az 50-es évek végén az Egyesült Államok nukleáris fegyver bevetését tervezte a Holdon, a projektből azonban végül semmi sem lett.

Kémek a sasfészekben: a rádiólaboratóriumtól a villamosszékig

A hidegháború korszakában komoly fordulópontot jelentett, amikor 1949-ben megtört az Egyesült Államok atommonopóliuma. A két egykori világháborús szövetséges, Amerika és a Szovjetunió között kibontakozó nukleáris fegyverkezési verseny és az új világháborúval fenyegető válsággóc, a koreai konfliktus 1950-es kirobbanása komoly fenyegetést jelentett az alig ötéves, törékenynek tűnő békére.

A Lágerjárat a Nyugatiból indul

„A Gulágra hurcolt emberek kapkodva összeszedett csomagjaikban alig vihettek magukkal valamit. Sokan épp a szívüket hagyták otthon.” Az ilyen és ehhez hasonló államtitkársági közhelyek jól illettek a Szovjetunióba hurcolt foglyoknak szentelt vagonkiállítás, a Lágerjárat megnyitójára.

A világ egyik legbizarrabb múzeumában figyel Lenin

A szoborpark tíz méter mélyen van a Fekete-tengerben.

Volt magyar katona, aki önként ölt

Újra és újra megkérdőjelezik, tehát újra és újra el kell ismételni, hogy a magyar politikai vezetés minden lényegeset tudott a holokausztról, már Magyarország német megszállása előtt is - mondta az Origónak Ungváry Krisztián történész. Bizonyos magyar alakulatok a szovjet területek megszállása idején maguk is asszisztáltak a zsidók tömeges kivégzéséhez, de előfordult, hogy saját kezűleg öltek. A zsidók és a magyar megszállás alá került nem zsidó civil lakosság elleni kegyetlenkedések körülményeit, lehetséges okait és következményeit is feltárja Ungváry Krisztián legújabb, "Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941-1944" című  kötete. ...

Az Abwehr ügynökének vélték a szovjet James Bondot

Egyszerre volt német náci, és szovjet kommunista párttag. Imádta a szebbik nemet, egykori egyetemi professzora, továbbá bizalmas barátja, a tokiói német nagykövet feleségét is elcsábította.   Mind a Harmadik Birodalom külügyi apparátusa, mind pedig a császári kormány bizalmát bírta, barátai között tudta Konoe herceg japán miniszterelnököt is. Pontos információkat továbbított a Pearl Harbor ellen készülő japán támadásról, valamint a Barbarossa-hadműveletről, a Szovjetunió lerohanásának német tervéről. Richard Sorgét 1941.november 7-én végezték ki Tokióban.

Molotov-koktéllal a csúcstechnika ellen

November negyedike hajnalán az 1956-os forradalom fellegvárába, Budapestre benyomuló öt szovjet gépesített hadosztállyal szemben a magyar ellenállás a bukás tudatában vette fel a harcot. A nehezen kivívott szabadság drámai küzdelemben vérzett el.

Visszaragasztották a gyapotot, hogy lássa a kormányfő

A miniszterelnök szerette volna megtekinteni a gyapottermést, de a látogatás idejére már túl voltak az aratáson. Az üzbég falu vezetése megoldotta a problémát.

Szaúd-Arábiát törné meg Putyin Szíriában

Sokszereplős és helyenként nagyon áttételes feltételezés, de van benne ráció: Oroszország az egyre fájóbb alacsony olajár miatt dönthetett úgy, hogy beavatkozik Szíriában. Ehhez leginkább Szaúd-Arábiát kell megtörni. A kettő pedig, úgy adódott, az Iszlám Állam elleni légicsapásokban keresztezi egymást.

Amerika szárnyai alatt támadott Szaddám Huszein

Harmincöt éve, 1980. szeptember 22-én Szaddám Huszein hadüzenet nélkül megtámadta Iránt. Úgy tűnt, hogy a sah uralmát megdöntő, két évvel korábbi iszlám forradalom zűrzavarába süllyedt ország könnyű préda lesz az Egyesült Államok és a szovjet-orosz medve hallgatólagos támogatását is élvező iraki diktátor számára. 

Sződd a selymet, elvtárs!

A szegényparaszti sorból származó donyecki vájárt, Alekszej Grigorjevics Sztahanovot méltán tekintik a világtörténelem leghíresebb bányászának. A szovjet és hidegháborús időkben az ő nevét viselték a szocialista tábor irracionális, propagandisztikus munkaverseny-mozgalmai.

Időzített bombák a posztszovjet bányászvárosban

Ha mindennapos adrenalinbombára vágyik, keresve sem találhat jobb helyet! Az egykor szebb napokat megélt észak-grúziai bányászvárosban, Csiaturában a helyiek a mai napig 50-60 éves felvonókon ingáznak az otthonuk és a munkahelyük között. Minden más megoldás lassabb, vagy nincs. A több száz méteres szakadékokat drótkötélpályák ívelik át. A lepusztult berendezések időzített bombáknak tűnnek, viszont használatukért nem kell fizetni. Origo-képriport Csiaturából.

A szárnyaszegett Héja titkai

1942. augusztus 20-án Horthy István tartalékos repülő főhadnagy, Magyarország kormányzóhelyettese, aki közismert volt angolbarátságáról és náciellenes érzelmeiről, utolsó, 25. bevetését teljesítette volna a keleti fronton. Kora reggel, 5 óra 7 perckor, közvetlenül a felszállás után azonban Héja típusú vadászgépével Alekszejevka mellett a földnek csapódott, és szörnyethalt. Annak ellenére, hogy a vizsgálat nem állapított meg műszaki hibát, máig tartja magát az a teória, hogy a németek keze volt benne a számukra veszélyes kormányzóhelyettes halálában.

Megnyitják a volt szovjet levéltárakat Ukrajnában

Megnyitják Ukrajnában a levéltárakat azoknak a cseh történészeknek, akik a sztálini tisztogatások történetét kutatnák. A terrorhullám során 25 ezer csehszlovák állampolgárt öltek meg.

Augusztusi vihar söpörte el a felkelő nap országát

1945 augusztusában már csak Japán maradt talpon a tengelyhatalmak közül. Dacára annak, hogy augusztus 6-án Hirosimára ledobták az első atombombát, a császárság tovább folytatta a kilátástalan küzdelmet. Három nappal később a szövetségesek Nagaszakira is atomcsapást mértek, ami – legalábbis a közvélemény így tartja – térdre kényszerítette az országot. Több történész szerint azonban az augusztus 8-i szovjet hadüzenet döntötte el végleg a szigetország sorsát.

A történelem legkegyetlenebb emberkísérletei

Borzalmakkal teli az emberiség története, válogatott kegyetlenkedések ezek, amelyeket különböző korokban és társadalmi környezetben követtek el emberek embertársaikkal szemben. A kegyetlen történetek mögött felfedezhető ideológiák, illetve a tudomány szolgálatának morbid hite nagymértékben befolyásolta az emberkísérletek megítélését.

40 éve történt az első szovjet-amerikai közös űrrepülés

Lassan negyven éve, 1975. július 17-19-én a Szojuz-19 és az Apollo űrhajók összekapcsolásával végrehajtották az első szovjet-amerikai közös űrrepülést. Az addig egymással versengő két űrhatalom űrhajósainak kézfogása a kozmoszban az enyhülés egyik jelképe lett.

Halálosan ketyegő pokolgépek az óceán mélyén

Több tucatra tehető azoknak az 1950-60-as években eltűnt nukleáris fegyvereknek a száma, amelyek a hidegháború vészjósló relikviáiként kiszámíthatatlanul várakoznak odalent, a sötét óceáni mélységekben.