2022.05.29.
Magdolnamegtorlás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Izrael
- Kádár János
- 1956-os forradalom
- Biszku Béla
- 1956-os forradalom és szabadságharc
Hideg napok: nyolcvan éve kezdődött a délvidéki vérengzés
Nyolcvan éve, 1942. január 4-én Zsablyán kezdődött el a Magyar Királyi Honvédség délvidéki nagy partizánellenes „tisztogató akciója", amely - a hatvanas években készült magyar film (illetve az annak alapjául szolgáló regény) címe alapján - „hideg napok" néven vonult be a történelembe. A vérengzésbe torkollott razzia január 21–23-án Újvidéken járt a legtöbb halálos áldozattal.
- címkék:
- Joszip Broz Tito
- Szombathelyi Ferenc vezérezredes
- Feketehalmy-Czeydner Ferenc
- Bajcsy-Zsilinszky Endre
- tömeggyilkosság
- második világháború
- bűnvádi eljárás
- megtorlás
- interpelláció
- német megszállás
- tisztogatás
- csendőrség
- Délvidék
- Jugoszlávia
- partizánakció
- Magyar Királyi Honvédség
- csetnikek
- Hideg napok
- honvéd vezérkar főnökének különbírósága
- Honvéd Vezérkar
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ezt Aradért kapod! - A londoni munkások amint felismerték, jól megverték az osztrák hóhért
Az aradi tizenhármak október hatodikai mártírhalála az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc vérbetiprásának szomorú szimbóluma. A szabadságharc bukása után a bosszúszomjas bécsi udvari körök, különösen Zsófiai Friderika főhercegné, az ifjú Ferenc József császár anyja kíméletlen megtorlását követeltek a „lázadó és rebellis" magyarokkal szemben. A vérgőzös megtorlás levezénylésre keresve sem találhattak volna alkalmasabb személyt a kíméletlenségéről hírhedt báró Julius von Haynau táborszernagynál, akit itáliai rémtettei miatt csak bresciai hiénaként emlegettek a Habsburg Birodalom határain túl. A korabeli Európa közvéleménye ...
"Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk!" - 64 éve volt a salgótarjáni sortűz
1956. december 8-án délelőtt tizenegy órára mintegy négyezer fős tömeg gyűlt össze a salgótarjáni megyei tanács épülete előtt. A tüntetők két, aznap kora reggel letartóztatott munkástanácsi vezető szabadon bocsátását, valamint a szovjet intervenciós csapatok Magyarországról való kivonását követelték. Az épület köré a kádárista karhatalom, a pufajkások, valamint a helyi rendőrség és a városban állomásozó szovjet ezred katonái vontak gyűrűt. Tizenegy óra körül néhány figyelmeztető lövést a tömegre irányzott sortűz követett, aminek nyomán több tucat ember, köztük nők és gyerekek maradtak holtan a tér kövezetén. A véres salgótarjáni sorrtűz ...
- címkék:
- Kádár János
- Biszku Béla
- Ladvánszky Károly
- tüntetés
- Salgótarján
- megtorlás
- szovjet megszállás
- karhatalom
- intervenció
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- sortűz
- fegyveres ellenállás
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- Forgószél hadművelet
- munkástanácsok
- nemzeti bizottságok
- pufajkások
- magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
- Címkefelhő »
Átlőtt fejjel találtak rá az 56-os magyar forradalmat vizsgáló ENSZ-diplomatára
Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot brutálisan leverő szovjet katonai invázió mélyen felháborította a szabad világ közvéleményét. A szovjet agresszió ügye az ENSZ Közgyűlése elé került, amely 1957 januárjában különbizottság felállítását határozta el a magyar forradalom eltiprásának, és az azt követő törvénytelenségeknek a kivizsgálására. Az úgynevezett Ötös Bizottság másodtitkára, Povl Bang-Jensen dán diplomata megtagadta annak a több mint száz, zártan kihallgatott tanú nevének a nyilvánosságra hozatalát, akik súlyosan terhelő vallomást tettek a szovjetekre és magyar politikai csatlósaikra. 1959. november 26-án, amikor a „magyyar ...
- címkék:
- Plov Bang-Jensen
- öngyilkosság
- ENSZ
- nyomozás
- megtorlás
- Szovjetunió
- KGB
- kivizsgálás
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- titkosszolgálati akció
- Forgószél hadművelet
- fegyveres intervenció
- ENSZ Magyar Kérdést Vizsgáló Különbizottsága
- Ötös Bizottság
- Eisenhower-adminisztráció
- magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
- Címkefelhő »
Vérbírák és vészügyészek a kádári megtorlás szolgálatában
Az 1956-os forradalom és szabadságharc sorsát a november 4-én hajnalban elkezdődött második fegyveres szovjet intervenció pecsételte meg véglegesen. A Kremlben kormányfőnek megtett Kádár János és ellenkormánya azonban kezdettől fogva rendkívül súlyos legitimációs deficittel küzdött. A brutális szovjet beavatkozás ugyan eltiporta a forradalmat, de az ország nyakára ültetett Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány hatalmának megszilárdításához ez még önmagában nem volt elegendő. Az ellenállás szellemének megtörését a régi-új hatalom saját erőszakszervezeteinek gyorsított újraépítésével, valamint a központilag irányított megtorlás útjján ...
- címkék:
- Kádár János
- Mansfeld Péter
- Tóth Ilona
- Kiss Réka történész
- halálos ítélet
- megtorlás
- intervenció
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- Nemzeti Emlékezet Bizottsága
- fegyveres ellenállás
- kádár-rendszer
- Nagy Imre-kormány
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- statárium
- Katonai Bizottság
- bíróságok
- népbíráskodás
- Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa
- justizmord
- Címkefelhő »
Az 1956-os forradalom vidéken kezdődött és vidéken ért véget
A nagyközönség számára az 1956-os forradalom és szabadságharc története egyértelműen Budapest központú eseménysorozatnak tűnhet. Noha kormányzati-közhatalmi centrumként kétségkívül a főváros számított a forradalom idegközpontjának, de a kommunista diktatúrát megrengető október 23-i felkelés lángját mégis vidéken lobbantották fel. A forradalmat és szabadságharcot brutálisan leverő szovjet intervenció után az ellenállás utolsó parazsai szintén vidéken hunytak ki, jóval az után, hogy Budapesten már kíméletlenül felszámolták azt. A vidék 1956-os szerepével és jelentőségével kapcsolatos új kutatási eredményekről Kiss Réka történész, a Neemzeti ...
- címkék:
- Piros László
- Tihanyi Árpád
- Dancsi József
- Kiss Réka történész
- megtorlás
- diáktüntetés
- Magyar Rádió
- Nemzeti Emlékezet Bizottsága
- Kádár-kormány
- Magyar Dolgozók Pártja
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- statáriális bíráskodás
- Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége
- debreceni sortűz
- nemzeti tanácsok
- téeszesítés
- mosonmagyaróvári sortűz
- Szokonya Zoltán
- passzív ellenállás
- Címkefelhő »
Az azeri elnök megtorlást ígért az örmény támadás után
Bosszút esküdött Ilham Alijev azeri elnök szombaton azután, hogy hajnalban lövedékek csapódtak be Azerbajdzsán második legnépesebb városában, Gandzsában.Tizenhárom civil meghalt.
Bosszúból, a császárt is kijátszva végezték ki Batthyány Lajos grófot
Batthyány Lajos gróf a reformországgyűlések, valamint az 1848-as polgári forradalom, a 19. századi progresszió legnagyobb alakjai közé tartozik gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, és Deák Ferenc mellett. Batthyány Lajos víziója a modern, polgáriasodott Magyarország megteremtése volt. Ezt a célt rendkívül nehéz körülmények között próbálta valóra váltani, mint az 1848 áprilisában kinevezett első felelős kormány miniszterelnöke. Nem rajta múlott, hogy előremutató kezdeményezései csak az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverése után negyed századdal később, az 1867-es kiegyezéssel váltak valóra. A forradalom miniszterelnökét ...
- címkék:
- Széchenyi István
- Deák Ferenc
- Batthyány Lajos
- Haynau
- V. Ferdinánd
- Josip Jellasics
- Felix zu Schwarzenberg
- Zichy Antónia
- megtorlás
- reformkor
- 1848-49-es szabadságharc
- rendi országgyűlés
- pákozdi csata
- pozsonyi országgyűlés
- palotaforradalom
- Zsófia főhercegné
- 1848-as forradalom
- felelős kormány
- Széchenyi-Kossuth vita
- Batthyány-kormány
- kamarilla
- Címkefelhő »
Gyötrelmekkel néztek farkasszemet férjük halála után az aradi özvegyek
Az 1848-49-es szabadságharc leverése után alig egy hónappal, 1849. október 6-án kivégezték Aradon a forradalom legfőbb tizenhárom honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A szemtanúk szerint valamennyien bátran álltak a hóhérok elé és az utolsó pillanatig kitartottak a magyar ügy mellett. Feleségeiktől és menyasszonyaiktól nem tudtak mindannyian illően elbúcsúzni, akiknek élete örökre megváltozott mártír férjeik halála után és bár nem a hóhérral, de számos nehézséggel kellett szembenézniük.
- címkék:
- Nagysándor József
- Lázár Vilmos
- Haynau
- Ferenc József
- I. Miklós orosz cár
- Knezić Károly
- Aulich Lajos
- Lahner György
- Leiningen-Westerburg Károly
- Török Ignác
- Schweidel József
- Dessewffy Arisztid
- kivégzés
- megtorlás
- hadbíróság
- mártír
- Kiss Ernő
- aradi vértanúk
- Poeltenberg Ernő
- Damjanich János
- Vécsey Károly
- 1848-49-es szabadságharc
- világosi fegyverletétel
- Címkefelhő »
Világos: drámaian bölcs döntés, vagy hazaárulás?
Százhetven éve, 1849. augusztus 13-án a Világos melletti síkon Görgey Artúr harmincezer fős felvidéki hadteste Fjodor Vasziljevics Rüdiger gróf, lovassági tábornok, a cári intervenciós csapatok III. hadtestének parancsnoka előtt letette a fegyver. E szomorú aktussal fejeződött be a magyar nemzet 1848 tavaszán elkezdődött Habsburg-ellenes szabadságharca. Görgey Artúr harcedzett alakulatai zárt rendben, egy nemzet hadseregéhez méltóan tették le a fegyvert az orosz cár tábornoka előtt. Görgey szándékosan választotta az oroszok előtti megadást, ezzel is kinyilvánítva, hogy nem lázadás történt, - ahogy a Habsburg-hatalom állította-, haneem ...