2019.05.23. csütörtök
DezsőFranklin D. Roosevelt
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Winston Churchill
- második világháború
- hidegháború
- Pearl Harbor-i csata
- Manhattan terv
Még a jelenre is hosszú árnyékot vet Jalta szelleme
1945 februárjának első hetében még minden hadszíntéren dörögtek a fegyverek. Az utolsókat rúgó náci Németország és a császári Japán haláltusája közben a második világháború győztesei azonban már a jövőről tanácskoztak Juszupov herceg egykori Krím félsziget nyári palotájában. A „három nagy” tanácskozásán Sztálin kíméletlen reálpolitikája csapott össze a jövőt metsző élességgel előrelátó Winston Churchill brit miniszterelnök mentsük, ami menthető stratégiájával, miközben Roosevelt elnök az amerikaiakat mindig is jellemző naivitással egy, a második világháború vérzivatarából kiemelkedő, ábrándosan rózsaszínű új világról álmodozott. A JJaltában ...
- címkék:
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Winston Churchill
- Franklin D. Roosevelt
- Kreml
- nemzetállamok
- teheráni konferencia
- brit háborús kabinet
- nagyhatalmak
- hidegháború
- liberalizmus
- náci Németország
- Fehér Ház
- 1956
- reálpolitika
- jaltai konferencia
- második villágháború
- Molotov- Ribbentrop paktum
- versailles-i békeszezerződés
- nagyhatalmi paktum
- ENSZ
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Roosevelt könnyedén átengedte Közép-Kelet- Európát Joe bácsinak
Kereken hetvenöt éve, 1943. november 28-án nyitották meg az iráni fővárosban a teheráni konferenciát, amelyen a „három nagy", Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill, a londoni háborús kabinet feje, valamint Joszif V. Sztálin először találkoztak személyesen, és tanácskoztak a háború utáni európai rendezésről. A teheráni konferencián elfogadott alapelvek fél évszázadra meghatározták Európa sorsát, és az 1945 utáni nagyhatalmi politika irányát. Teherán hatása- közvetett módon – napjainkig tart.
- címkék:
- Sztálin
- Benito Mussolini
- Winston Churchill
- Franklin D. Roosevelt
- csendes-óceáni hadszíntér
- casablancai konferencia
- londoni emigráns lengyel kormány
- érdekszféra
- normandiai partraszállás
- második világháború
- megállapodás
- Vörös Hadsereg
- angolszász szövetségesek
- kurszki csata
- Torch hadművelet
- teheráni konferencia
- szicíliai partraszállás
- sztálingrádi csata
- hadászati kezdeményezés
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
Hirohito mégsem volt akkora galamb a háború kérdésében
Hirohito japán császárnak a Pearl Harbor elleni támadásban játszott szerepét, valamint Todzso Hideki akkori miniszterelnök jellemét világítja meg egy kilenc éve megtalált, de csak most nyilvánosságra hozott feljegyzés, Furukava Takahisza, a Nihon Egyetem történésze szerint.
- címkék:
- Franklin D. Roosevelt
- Hirohito császár
- Douglas MacArthur tábornok
- Todzso Hideki
- Nagumo Csúicsi altengernagy
- mentelmi jog
- második világháború
- megszállás
- repülőgép-hordozó
- Pearl Harbor-i csata
- hadüzenet
- Csatahajó
- háborús bűntettek
- Japán Császárság
- amerikai csendes-óceáni flotta
- légi támadás
- Címkefelhő »
A zseniális magyar, aki mégsem kapta meg a Nobel-díjat
Százhúsz éve, 1898. február 11-én született Budapesten Szilárd Leó, a múlt század egyik kiemelkedő magyar tudósa, aki kulcsszerepet játszott az atombomba létrehozásához vezető Manhattan-terv elindításában. A zseniális magyar tudós építette meg az első atommáglyát, aki a biofizika születésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett, és sci-fi írónak is kiváló volt.
Száztíz éve született a hidrogénbomba atyja, Teller Ede
Teller Ede a huszadik század első felének legendás fizikusgenerációjához tartozott. A magyar származású professzor a kvantumfizika olyan nagy alakjainak volt kutatótársa és kollégája többek között, mint Werner Heisenberg, Niels Bohr, vagy Enrico Fermi, de személyes ismeretség fűzte Albert Einsteinhez is. A második világháború idején részt vett az amerikai nukleáris fegyvert előállító Manhattan-programban, és mint a magfúzió egyik legelső kutatója, meghatározó szerepet játszott az első amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében.
- címkék:
- Werner Heisenberg
- Truman amerikai elnök
- Albert Einstein
- Szilárd Leó
- Teller Ede
- Franklin D. Roosevelt
- elméleti fizika
- termonukleáris fúzió
- kvantumfizika
- második világháború
- atommag
- Szovjetunió
- hidegháború
- Hirosima
- Columbia Egyetem
- hidrogénbomba
- náci Németország
- maghasadás
- Manhattan terv
- Címkefelhő »
A magyar, akinek a Holdon egy kráter őrzi a nevét
Hatvan éve, 1957. február 8-án halt meg Neumann János, a múlt század kiemelkedő matematikusa, a számítógép atyja, az egyetemes és a magyar tudománytörténet egyik legnagyobb alakja.
Pearl Harbor: 75 éve volt a "gyalázat napja"
Hetvenöt éve, 1941. december 7-én reggel hat órakor az 1. japán csapásmérő flotta anyahajóinak fedélzetéről 183 harci gép emelkedett a magasba, és déli irányba fordulva az amerikai csendes-óceáni flotta Hawaii-szigeteki hadikikötője, Pearl Harbor felé vette az irányt. A japán támadóhullám gépei tökéletesen meglepték a vasárnap reggeli békés nyugalomban ébredező, horgonyláncon álló amerikai flottát. Pearl Harbor percek alatt lángba borult, és e lángok világháborúvá szélesítették az Európában 1939 szeptembere óta tomboló véres konfliktust.
Amerikai elnökök legnagyobb szexbotrányai: íme a 7 leghíresebb eset!
Ha már a mostani amerikai választási kampányban oly sok szó esett szexuális ügyekről, utánanéztünk, mik voltak a legnevezetesebb esetek, amikor az Egyesült Államok elnökei tényleg csúnya dolgokba keveredtek ez ügyben.
Naptárhorror: a baljóslatú péntek 13
A pénteki nap és a tizenhármas szám évezredek óta rossz ómennek számít, de péntek 13-a csak a huszadik század első évtizedétől ijesztgeti igazán a babonás lelkeket. Péntek és tizenhárom esetenként visszatérő nászának bűvköréből még Franklin D. Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke sem tudta kivonni magát.
Hetven éve ért véget a második világháború
Kereken hetven éve, 1945. szeptember 2-án Japán kapitulációjával ért véget a második világháború. A második világégés mind áldozatainak számát, mind pedig kegyetlenségét és földrajzi kiterjedtségét tekintve példa nélkül áll az emberi konfliktusok történetében. A világégés következményei a második világháború után kialakult új világrend képében – közvetett módon – még napjainkra is hatással van.