nyilasok

címke rss

A náci Németország 75 éve szállta meg Magyarországot

Hetvenöt éve, 1944. március 19-én szállta meg Magyarországot a náci Harmadik Birodalom hadereje. Magyarország egyre nagyobb katonai erőket kényszerült bevetni a németek oldalán az előretörő szovjetekkel szemben, s végső soron a közvetlen német katonai jelenlét hiúsította meg Horthyék 1944. októberi kiugrási kísérletét.

Előbb a nyilasok, aztán az amerikaiak fosztották ki a hírhedt aranyvonatot

Tudomány2019.01.23, 22:40

A Magyar Nemzeti Bank harminc tonna aranykészletét, felbecsülhetetlen értékű Corvinákat, platinarudakat, valamint a deportált magyarországi zsidóságtól elkobzott értékeket szállította többek között az a vasúti szerelvény, amely a nyilas kormányzat utasítására, pontosan 74 éve, 1945. január 23-án indult útnak a Harmadik Birodalomba, a fertőbozi vasútállomásról. A híres-hírhedt aranyvonatot négy hónapig tartó bolyongás után az amerikai hadsereg lefoglalta, és hadizsákmánynak minősítette.

Halálos ugrás a sötétbe

Tudomány2018.10.16, 22:21

1944. október 15-én az országot váratlan meglepetésként érte Horthy Miklós kormányzó rádiószózata, amelyben bejelentette, hogy Magyarország fegyverszünetet köt a szövetségesekkel. A kiugrási kísérlet azonban a rossz előkészítés és belső árulás miatt már aznap délutánra összeomlott. Hetvennégy éve, 1944. október 16-án a kora reggeli óráktól kezdve egymást követték a drámai események, amelyek eredményeként a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom német szuronyok segítségével hatalomra juttatott fantaszta vezére, Szálasi Ferenc alakíthatott kormányt a budai Sándor-palotában. A nyilas hatalomátvétellel kezdődött el a 20. századi maggyar ...

A szovjet terror áldozatául esett a zsidókat mentő Raoul Wallenberg

Tudomány2018.02.19, 17:54

Köztiszteletben állt, utcát neveztek el róla, szobrot emeltek az emlékének, mégis szovjet börtönben végezte életét. A fiatal svéd diplomata, Raoul Wallenberg sorsának alakulásában a második világháború végnapjai óriási változást hoztak. A több ezer magyar zsidót megmentő Wallenbergnek a budapesti csata idején, 1945 januárjában veszett örökre nyoma. Későbbi sorsáról rengeteg híresztelés és történelmi pletyka keringett.

Nem érdemlik meg a kíméletet, pusztuljon a szemük fénye, Budapest!

Tudomány2018.02.13, 20:14

Hetvenhárom éve, 1945. február 13-án ötvenegy napos pusztító ostrom után hallgattak el végleg a fegyverek a romhalmazzá vált magyar fővárosban. A Budapest elfoglalásáért vívott öldöklő harc Sztálingrád után a második leghosszabb ideig tartó városostromnak számít a második világháború történetében. A magyar főváros pusztulása azonban korántsem lett volna szükségszerű, Budapest vesztét elsősorban nem a hadászati célszerűség, hanem a politikai presztízs okozta.

Zsidózás, félelemkeltés, nyilas jelképek: eltitkolt film a Jobbikról

Itthon2016.10.17, 16:36

Bár már fél éve bemutatták a világ egyik legrangosabb és legelismertebb filmfesztiválján, a New York-i Tribeca fesztiválon, eddig senki nem beszélt Magyarországon a Maradj csendben! című filmről, ami a Jobbik belső életét és valódi politikáját mutatja be döbbenetes részletességgel. A filmet a Ripost fedezte fel.

Hóman Bálint egyelőre nem lesz újra akadémiai tag

Itthon2016.06.09, 15:24

Elutasította a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Hóman Bálint történész, 1930-as, 1940-es években közoktatási miniszter és országgyűlési képviselő akadémiai tagságának visszaállítása ügyében benyújtott keresetet.

Vérben állt a város Zuglótól a Lánchídig

Tudomány2016.01.18, 20:16

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legtöbb áldozatot követelő, legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba. A küzdelemnek 25 ezer civil esett áldozatul, 50 ezren súlyosan megsebesültek a polgári lakosok közül, 32 ezer lakás megsemmisült, és az ostrom után romokba hevert Európa egyik legszebb fővárosa. A főváros pesti oldala hetvenegy éve, 1945. január 18-án szabadult fel. 

Ugrás a sötétbe - Az árulás anatómiája

Archívum2015.10.14, 22:29

1944. október 15. a magyar történelem egyik tragikus epizódja és egyik elszalasztott lehetősége volt. A budai vár elszigeteltségében, a kényszerítő körülmények szülte felismerésnek engedve Horthy kormányzó csak megkésve szánta el magát arra, hogy a szovjet kormánytól kérjen fegyverszünetet. A kormányban és a vezérkarban ülő besúgók, valamint a kiugrás megszervezését végigkísérő hezitálás miatt azonban nem sikerült megakadályozni Magyarország hadszíntérré válását és a nyilasok hatalomátvételét. 

Vezekelni küldte Vona Gábor a köpködő jobbikos képviselőt

Itthon2015.03.18, 21:15

"Vona Gábor kérésére a Duna parton jártam" - írta ki Kulcsár Gergely, a korábban a Duna-parti holokauszt-emlékműbe köpő jobbikos képviselő. Emellé fel is töltött a Facebookra egy fotót, ahol az emlékműnél látható egy virággal a kezében. Alig több mint egy óra múlva viszont eltűnt a kép.

Előző
  • 1
  • 2
Következő