szovjet megszállás

címke rss

Szovjet szennyeződésektől tisztítják meg az esztergomi Strázsa-hegyet

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) 591 millió forintos költséggel megtisztítja a korábban itt állomásozó szovjet harckocsizók üzemanyag- és nehézfém szennyeződésétől az esztergomi Strázsa-hegyet - mondta az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára kedden esztergomi sajtótájékoztatóján.

A szovjetek súlyosan szennyezték a Strázsa-hegyet

Tudomány2019.05.03, 14:09

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) megkezdte az esztergomi Strázsa-hegy közelében lévő volt szovjet gyakorló- és lőtér környezeti kármentesítését, a 2,7 hektáros területen jelentős az üzemanyag- és fémszennyezés - közölte az intézmény kommunikációs referense az MTI-vel pénteken.

Lángoló emberi fáklya lobbant fel a prágai Vencel téren

Tudomány2019.01.16, 22:54

Ötven éve, 1969. január 16-án Jan Palach a prágai tavasz eltiprása elleni tiltakozásul a Vencel téren felgyújtotta magát. A prágai egyetemista drámai tette - aki három nappal később belehalt sérüléseibe -, hatalmas visszhangot váltott ki a szabad világban, a Szovjetunió uralta keleti tömb országaiban viszont igyekeztek agyonhallgatni Palach kétségbeesetten elszánt tettét. Jan Palach a kommunista diktatúrával szembeni ellenállás szimbóluma lett, akinek tettét négy nappal később egy magyar fiatalember, Bauer Sándor is megismételte a Múzeumkertben.

Esztergomban kémkedtek az oroszok

Archívum2016.12.20, 16:35

A szovjet elhárítás egy téves információ miatt két hét alatt átvilágította Esztergomot, a táblázatba foglalt információk a Kremlbe, Zsukov marsallhoz is eljutottak - mondta Kun Miklós, Szovjetunió- és Oroszország-szakértő hétfőn Esztergomban, az 1956-os emlékév városi programjainak záró rendezvényén.

Ellenségnek adott szó nem kötelez – Hatvan éve rabolták el Nagy Imrét

Tudomány2016.11.22, 18:12

1956. november 22-én Nagy Imre és közvetlen munkatársai – a Kádár-kormány írásos garanciájában bízva – elhagyták a jugoszláv nagykövetség épületét, ahol a forradalom felszámolására indított szovjet katonai intervenció napjától, november 4-től a jugoszláv kormány által biztosított menedékjogot élvezve tartózkodtak. A mit sem sejtő Nagy Imrére és munkatársaira azonban a Hősök tere sarkán parkoló buszban elrejtőzött szovjet géppisztolyos katonák vártak, és Jugoszlávia helyett a mátyásföldi szovjet katonai bázisra hurcolták őket. 

Így látják ma Oroszországban az 1956-os magyar forradalmat

Tudomány2016.11.04, 14:37

Oroszországban miként a múltban, ma is csak a birodalmi szemléletet elutasító kisebbségnek van bűntudata az 1956-os magyar forradalom elfojtása miatt – állította a Vedomosztyi című napilap csütörtöki számában Alekszej Makarkin politológus, az orosz Politikai Technológiák Központjának alelnöke.

A Lágerjárat a Nyugatiból indul

Archívum2016.02.25, 10:16

„A Gulágra hurcolt emberek kapkodva összeszedett csomagjaikban alig vihettek magukkal valamit. Sokan épp a szívüket hagyták otthon.” Az ilyen és ehhez hasonló államtitkársági közhelyek jól illettek a Szovjetunióba hurcolt foglyoknak szentelt vagonkiállítás, a Lágerjárat megnyitójára.

November negyedike: remény és árulás fojtogató szorításában

Tudomány2015.11.04, 16:30

A fegyveres harc elcsitulásával október 28-ra az 1956-os forradalom célkitűzései megvalósulni látszottak; a Nagy Imre-kormány bejelentette, hogy elfogadja a felkelők követeléseit. Úgy tűnt, hogy lassan elindul a belpolitikai konszolidáció, és Magyarország a hőn áhított szabadság útjára léphet. Volt egy rövid kegyelmi pillanat, amikor még Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) mindenható főtitkára is elbizonytalanodott, és fontolóra vette a renitens csatlós elengedését. A történelem párkái azonban másként fonták az ország sorsát.

Kádár János pokolbéli víg napjai

Tudomány2015.10.31, 15:36

Mind a történettudományban, mind a köznyelvben Magyarország 1956 és 1989 közötti időszakát, a 20. századi magyar történelem Ferenc József és Horthy Miklós mellett harmadik legmeghatározóbb historikus személyisége után Kádár-korszaknak hívják. A nevével fémjelzett harminchárom éves periódus kezdetei az 1956-os forradalom és szabadságharc utolsó napjaira nyúlnak vissza.

Nem volt mindegy, hogy a fal melyik oldalán ébredtek a berliniek

Tudomány2015.08.13, 19:50

A kelet-nyugati szembenállás, egyben Európa hidegháborús megosztottságának jelképét, a berlini falat, pontosabban azt a műszaki határzárat, amely több mint negyed évszázadra kettéosztotta Berlint, 1961. augusztus 13-ára virradó éjjel, rajtaütésszerűen emelték. A fennállása alatt szinte folyamatosan továbbépített és erősített fal a kommunista elnyomás szimbólumává vált.

Előző
  • 1
  • 2
Következő